Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Mérnökök, grófok, Balaton

2012. augusztus 10. - MaNDA

Nyáron, a Balaton partján sokszor bosszankodik a ma embere a sok vasúti sorompó pirosát lesve. Felgyorsult a világ ideje, türelmetlenek, idegesek az autósok, motorosok, rohannának , mennének túl a sorompón, át a vízen, át a hegyeken, dühítik őket az akadályok. Pedig nem ártana lassítani, és körülnézni a vasúti sínekkel körbefont Balatonnál, ki mindenki nyaralt itt azokban az időkben, amikor még nem volt ennyire síkideg a világ. A vasútra pedig éppen itt nem szabad egy pillanatig sem haragudni, mert nélküle nem lenne a Balaton az, ami: a magyar tenger. Százezrek, milliók üdülőhelye. Nyilván nem véletlenül épített itt, Balatonföldváron nyaralót Kandó Kálmán. 

A 19. század második felében megépített vasút tette lehetővé, hogy sorra-rendre nőjenek ki a parti területeken a színpompás üdülőtelepek. Az Észak-Somogyban gyökeret vert Hunyady grófokhoz köthető a balatoni fürdőkultúra megteremtése . Kevéssé ismert, hogy a Balaton mellett a legelső kifejezetten csak pihenésre szolgáló nyaralót gróf  Hunyady Imre építtette 1882-83-ban Balatonberényben, és ugyanekkor a tójáráshoz gőzhajót is vásárolt magának. A Hunyady-birodalom, a hatalmas uradalom központja Mesztegnyőn, a Balatontól huszonhárom kilométerre volt. Az évszázadok során különös események tartották ébren az uradalom lakóiban a grófi család iránti érdeklődést: titokzatosság övezte a fiatal grófné 1914-es öngyilkosságát, vagy 1927-ben egy felső-egyiptomi vadászaton tragikus körülmények között életét vesztő László gróf  balesetét – széttépte egy oroszlán - , de ilyen volt a királypárti József gróf hirtelen budapesti halála, amikor 1942-ben Horthy Miklós kormányzó magához rendelte. A legfurcsább az 1700-as évek béli, templomépítő János grófról szóló hiedelem: az terjedt el, hogy szürke ló képében jelenik meg éjszakánként a kriptájuk melletti kertben.

Kandó Kálmánt nyilván nem nagyon érdekelték a kísértethistóriák, neki elég lehetett hallani a földvári villája mellett elzúgó – nem feltétlenül villanyos – vonatokat, és arra gondolni, hogy a nagy távolságokat teljesítő, nagy terheket szállítani tudó gőzmozdonyok kiváltására alkalmas villanymozdonyt a világon elsőként ő hozta létre. Számításai és személyes irányítása mellett végezte el a Ganz Gyár 1898-1902 között az észak-olaszországi Valtellina vasút 106 km hosszú villamosítását a háromfázisú rendszerrel. Óriási siker volt. A motorkocsik és mozdonyok rengeteg új szerkezeti megoldást hoztak. Kandó eredeti szabadalmai, zseniálisnak is mondható mérnöki munkája mozgatta az olaszországi diadalt.

A Valtellina vasúton a vontatás tíz motorkocsival és két villanymozdonnyal indult meg. A nagyszabású munkában Kandó Kálmán mellett jelentős szerepet vállaltak kollégái: Tóth László, Cserháti Jenő és Korbuly Károly gépészmérnökök. Az olasz kormány úgy döntött, hogy a Kandó-féle mozdonyokkal korszerűsítik északi vasútvonalaikat, ezért egy mozdonygyárat építettek, amelynek a vezetésével Kandót bízták meg. Az E550 típusú mozdonyból 186 készült, az E330-asból szintén több száz hagyta el a gyárat. 

[A cikkben felhasznált kép Préda Tibor Kandó Kálmánról szóló lírai filmetűdjéből való; 1975]

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr754705326

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2012.08.10. 21:16:48

Jó régen, hallgatóként naponta csodáltam az óbudai oktatási épület mellé telepített eredeti Kandó-rendszerű villanymozdonyt.
Gyönyörű műalkotás – fotós szemmel is! ;)

(egy volt Kandós)

pushup 2012.08.10. 21:26:10

Azért azt tudjuk, hogy Kandó nem a vasúti villamos vontatást találta fel, hanem megoldotta, hogy a normál hálózatról lehessen táplálni a fázisváltóval szerelt mozdonyait. még nem olyan régen is voltak országok (talán ma is vannak?) akik nem Kandó-rendszerű mozdonyokat használtak. nekik volt egy külön villamos hálózatuk csak a vasúti villamos vontatásra

Kovacsla 2012.08.11. 00:11:00

@pushup: Elég szép számmal vannak még ilyen országok. Például Ausztria, Svájc, Németország, Norvégia, Svédország használ a villamos vontatáshoz 16,7 Hz (régebben 16 2/3 Hz) frekvenciájú váltakozóáramot, amelyet az országos hálózattól függetlenül, külön erőművekben / blokkokban termelnek és külön távvezetékhálózaton továbbítanak.

hermetikus (törölt) 2012.08.11. 00:39:07

Távoli rokonunk. És van családtag, aki a róla elnevezett technikumban végzett. Érdekes...

Measurer 2012.08.11. 01:38:07

Azért azt szeretném hozzátenni, hogy Hunyady gróf inkább Szemeshez köthető (díjat is neveztek el itt róla), Kandó Kálmán meg Földvárhoz (a felújított villa képe a település honlapján látható). Hunyady József gróf és Kandó Kálmán, mivel mindketten felsőházi tagok voltak (utóbbi a Mérnöki Kamara képviseletében, 1927-től haláláig 1931-ig), inkább Budapesten találkozhattak.
A Kandó családhoz tartozó Melocco Miklós Latinovits szobra meg a szemesi Rózsakertben van.
süti beállítások módosítása