Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

A nagymajori pincefülkék titka

2016. október 21. - MaNDA

Érdemes célba venni a tiszacsege-nagymajori Vay-kastélyt és annak történetét.  Azon a vidéken, ahol a Rákosi diktatúra alatt megalázó körülmények között éltek az ellenségnek minősített, a fővárosból és az ország legkülönfélébb településeiről a hortobágyi pusztára kitelepített arisztokraták, polgárok, tisztviselők, értelmiségiek, Tiszacsege külterületén az Ohati térségben egy imponálóan szép új kastély áll napjainkban. Éppen olyan, mint a szinte teljesen elpusztított régi. A sors különös fintora, hogy a rendszerváltás után úgy-ahogy megtörtént a kommunizmus áldozatainak, így a Hortobágyra kitelepítetteknek a rehabilitálása, éppen a legszörnyűbb megpróbáltatásaik színterén, egy ősi magyar arisztokrata család, a Vayak egykori kastélya is régi fényében pompázhat.

Nézzük először a Vay-család történetét. Tiszacsege az 1660-as években Vay (III) Ábrahám Ibrányi Annával kötött házassága révén került a Vayak tulajdonába. A legendák szerint az arisztokrata család őse egy Voja nevű pogány vitéz volt, akit 994-ben Szent István királlyal egy napon kereszteltek meg, a keresztségben a Tamás nevet kapta. Ennél némiképp hitelesebb a IV. László király idején élt, 1208-ban írásban említett Vay (I) Ábrahám léte. Majdnem kétszáz évet kell várnunk Vay (II) Ábrahám feltűntére, akinek Zsigmond király 1418-ban címeres levelet és pallosjogot adott. Újabb évszázadok elteltével érkezünk el a mi csegei harmadik Ábrahámunkhoz, akinek utódát, Vay (I) Lászlót, Tiszacsege földesurát Rákóczi Ferenccel és Vay (I) Ádámmal együtt Bécsújhelyen tartottak fogságban. László a szabadságharc idején kuruc brigadérosként szolgált. 1717-ben tiszacsegei birtokának felét legidősebb fiára Vay (IV.) Ábrahámra hagyta. A másik rész kettéosztva két lányáé lett, ám a család nem vágta szét a csegei uradalmat, közös kezelésben tartották. Később ez a jó szokás megtört, a következő nemzedék tagjai már feldarabolták a birtokot.

Nagymajor felépítése Vay (I) Miklós nevéhez kötődik, aki igen sokoldalú ember volt: hadmérnök, dandártábornok, császári és királyi kamarás, országgyűlési követ és folyamszabályozási királyi biztos. 1783-ban magyar bárói rangot kapott II. Józseftől. Az Ohati tölgyerdőben felépített kastély 1819-re már biztosan állt. Ekkor írták róla, hogy az egész épület új. Felújításakor azonban a kastélypincében az 1821-es évszámot találták meg, ekkor fejezték be teljesen az építkezést. A klasszicizmusba hajló késő barokk, empire stílusú, rokokó kagylódíszítésű kastély Magyarországon egyedülállónak számít. Négyzetes alaprajzú, kétemeletes főépületét feltehetően nagyobbra tervezték. Az alap huszonötször huszonöt méteres, a ház azonban végül tizenkilencszer tizenkilenc méteres alapterületű lett. A pince beépítetlen részén teraszt alakítottak ki. A pince igen fontos házrésznek számított, nyolcvan gönci hordó bort, és kilencezer pozsonyi mérő búzát lehetett benne tárolni. A kastélypincével összefüggésben később több legenda is életre kelt. Ennek oka az volt, hogy közepén kilenc azonos méretű, boltozatos fülke van, ezeknek kicsi, hatvanszor hatvan centiméteres a bejárati nyílása. Voltak, akik arról írtak tanulmányt, hogy a kastély a középkori ohati apátság romjaira épült, és mivel a szerzetesek bíróként is működtek, a fülkék csakis börtöncellák lehettek. Később kiderült, hogy az ohati apátság nem itt, hanem a mai Telekházán volt. Egy másik legenda a Vay bárók Nagymajor környékén tartott vadászataihoz kapcsolódik: a fülkékben tartották az agarakat. Valójában a fülkék egyszerű búzatárolók voltak.

Vay-kastély (Forrás: Magyar Kastélylexikon)

Tanulságos megismerni, hogy milyen épületekből állt a 19. század első felében egy ilyen majorság. A kastély mellett ott állt négy béresház, két ökör és szarvasmarha istálló, egy juhhodály, egy csűr, egy góré, egy ól, egy fáskamra, egy szekérszín és egy malom. A kastély melletti nagy gyümölcsös terméséből pálinka készült. Néhány év elteltével új tiszttartó házat építettek, a nyolcholdas kertbe pedig tízezer tő szőlőt telepítettek. A birtokon igen jövedelmező volt a juhtartás, ám egyre nagyobb bevételük volt dohánytermesztésből. 1829-ben tizenkilenc dohányos ház állt az uradalomban.

A Vay-család Nagymajort kezében tartó tagja, Vay Lajos 1848 előtt bérbe adta a hatezer holdas birtokot. A bérlő lakott a kastélyban is. A 19. század második felében sorra követték egymást a bérlők, a birtok azonban a Vayaké maradt, ennek talán legfőbb oka az volt, hogy a magyar arisztokraták körében nagy tekintélyt adtak nekik az ohati-nagymajori vadászatok. A bérlők által látványosan felfejlesztett birtok jelentős részét Vay Béla 1909-ben a nagymajori kastéllyal együtt eladta bérlőjének, Rosinger Lajosnak. A nevüket Radákra magyarosító örökösök Budapesten éltek, csak nyaralni jártak Nagymajorba. Az 1930-as években korszerűsítették a kastélyt, bevezették a vizet, fürdőszobákat építettek és gyönyörű parkot teremtettek köré. A második világháború után a Hortobágyi Állami Gazdaságé lett a kastély, dolgozóiknak itt választottak le lakásokat. A park tönkrement, az értékes fákat nagyrészt feltüzelték. A rendszerváltozás után az akkor szinte kísértetkastélyként élő, düledező falú, leromlott állagú épületet megvették. 2001-re új tulajdonosa teljesen helyreállította. Kastélyszállóként él tovább az épület, pincéjében borozó van. A szintén felújított épületekben egy rádiómúzeumot helyeztek el és egy konferenciateremnek is helyet találtak. A kastélypark kezd újra régi pompájában megéledni, 5,5 hektáros területére minden növényt újra kellett telepíteni.

Egy különös legendaként élő történet szerint a Vayak leszármazottai között ott van II. Erzsébet angol királynő. Nos, ez nem legenda. A Rákóczi Ferenccel együtt raboskodó Vay Ádámtól származik gróf Rhédey Claudia Zsuzsanna grófnő, aki nem más, mint II. Erzsébet szépanyja. Történészek által is bizonyított a tény, hogy törvényes házasságok révén jött létre a Vay-Windsor családok rokonsága. Maga II. Erzsébet is erre hivatkozott 1999-ben egy Göncz Árpádhoz, a magyar köztársasági elnökhöz írt levelében.

Tiszacsegén tehát igazán nincs messze egymástól a paraszti tüzes ól és a nagymajori kastély, a távolság nagyjából annyi köztük, mint a Vayak és az angol királynő között.

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr9011827331

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tejútlefetyelő 2018.06.09. 22:00:14

Hú, mennyit játszottam ott gyerekként, mikor nagymamámnál nyaraltam. Aludtam is a kastélyban, amikor szolgálati lakásnak adták ki, a csigalépcsőt kimondottan utáltam... :) Körbe-körbe futkároztunk a peremén az unokatesóimmal. No meg a kúthoz is sokat jártunk, ami a kastély előtt van/volt. Örök emlék. :)
süti beállítások módosítása