Budapest Szálloda néven talán kevesebben, de Körszállóként szinte mindenki ismeri a Városmajorral és a fogaskerekű végállomásával szemben álló hatalmas épületet. Bár mára kissé retró kategóriába tartozó hotelnek számít, megépítésekor talán az egyik leghaladóbb, és ezért sokak számára megdöbbentő építménynek számított.
Építés közben (a kép forrása: Fortepan)
A hatvanas évek elején a KÖZTI vállalata megbízta Szrogh György, addigra már sokat foglalkoztatott építészt, hogy tervezze meg a Budapest Szállodát a Szilágyi Erzsébet fasor melletti egykori bolgárkertészet helyén. Ekkor indult Magyarországon a szállodaprogram, mivel egyre több cseh és kelet-németországi vendég érkezett, és ennek az igénynek akartak megfelelni az állami döntéshozók. Az építész tervei alapján 1964-ben kezdték építeni. Három év múlva készült el, akkor Budapest legmagasabb építményei közé tartozott: a szerencsés látogatók 64 méterről gyönyörködhettek a kilátásban.
A Körszálló makettje (a kép forrása: Fortepan)
Sajátos az épület formája, hiszen az alapja 33 méter átmérőjű kör. 280 kétágyas szobával és mindegyikhez külön tartozó fürdőszobával ellátott, tizennyolc emeletes épület már megnyitásakor rendkívül népszerű volt - ez annak is köszönhető, hogy nagyon sokan nem értették meg az épület esztétikai vívmányait. Szrogh György később Ybl-díjat kapott a szálloda terveiért. Visszaemlékezéseiből kiderül, hogy nem volt könnyű kialakítani az épület formáját úgy, hogy az belesimuljon a tájba, ne vessen nagy árnyékot a mögötte elterülő telkekre és a budai dombon lakók számára se zárja el teljesen a kilátást. Az épületet „letűzött karóként” is hívja az építész - már ami a környezetbe való beilleszkedését illeti. A henger alakú formát viszont racionálisnak tartja, mivel belsejét egyre kisebb körökre lehet osztani, a szobák trapéz alakúak lehetnek, így nagyobb teret kap a kilátás. A szálloda, mintegy erőpróbaként 1967-es december végi megnyitásakor máris egy hatalmas szilveszteri mulatsággal indított - ahogy arról a filmhíradó is tudósít.
Amint látható a híradó felvételein megérte a hosszú építési folyamat, hiszen nem csak szobák és étterem várta a vendégeket, hanem a szállodához tartozott még a mindenféle ínyencségeket kínáló cukrászda, éjszakai bár, drink-bár, borozó, valamint a Panoráma Bárként nevezett cola-bár - ez utóbbi 1980-ban megszűnt. Gyakran szálltak meg hírességek: itt lakott például Willy Brandt, német kancellár, Liechtenstein hercege, de Honthy Hanna is. Az étterem törzsvendége volt többek között Szepes Mária, napjainkban találkozhatunk itt Zoránnal, Bródy Jánossal, Koncz Zsuzsával, Csűrös Karolával.
Rendszeresen telt ház volt a Joker Bárban (ma London Terem), Hofi Géza és Koós János gyakori fellépéseinek köszönhetően. A műsoros estek később felköltöztek a Panoráma Bárba, mely nagyobb volt és vonzóbb kilátással kecsegtetett. Az esti szórakoztató műsorok után Székely Péter és zenekara muzsikált - ezekre a táncos eseményekre még ma is sok vendég szívesen emlékezik vissza.
Budapest panoráma (a kép forrása: Fortepan)
Az épület több rekonstrukción esett át, az első 1975-ben, a második kisebb felújítás 1985-ben történt (ekkoriban már kezdett csökkenni a népszerűsége) - ekkor csak a hall kapott új márványburkolatot, de az egész szállodát bezárták erre az időre. A hotel 1988-ban köszöntötte az egy milliomodik vendégét. 1997-ben egy újabb, a teljes szálloda bezárását igénylő felújítás következett (ekkor építették be biztonsági okokból a tetőteret és így keletkezett néhány rendkívül előkelő lakosztály), 2006-ban pedig a tizennegyedik és a tizenötödik szintet újították fel.
A szálloda azóta is működik, és nem csak vendégeket fogad, hanem filmfelvételeknek (sőt, regénynek) is helyszínéül szolgál: 2013-ban itt forgatták a Megdönteni Hajnal Tímeát című magyar film bankett-jeleneteit, de Bánki Éva Magyar Dekameron című műve is itt zajlik: kilenc fiatal a Körszállóba menekül a pestis elől, és itt szórakoztatják egymást különböző történelmi mesékkel.
Bakk Ágnes
