Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

„Nyomja meg a gombot, a többit megoldjuk!”

2013. szeptember 04. - MaNDA

„Press the button, we do the rest!” – hangzott George Eastman feltaláló ígérete 125 éve. 1888. szeptember 4-én mutatta be az első rollfilmet, illetve jegyeztette be nevére a Kodak védjegyet. Neki köszönhetjük, hogy elérhetővé vált a különleges szaktudást nem igénylő fényképalkotás a hétköznapi ember számára.

George_Eastman.jpgEastman 1854-ben született Waterville-ben, az Egyesült Államokban, édesapját korán elvesztette, mivel ő maradt a család egyetlen férfitagja, már 14 évesen munkába állt. Biztosítási ügynökként dolgozott, majd úgy döntött, hogy még visszaül az iskolapadba, így néhány évvel később, 1874-ben már a Rochester Savings Bank alkalmazottja volt.

Élete egyetlen nagy szerelmével, a fényképezéssel 24 évesen került kapcsolatba. Vakációzni készült Santo Domingóba, és egy ismerőse tanácsára megvásárolt mindenféle felszerelést, ami akkoriban szükséges volt a fényképezéshez. Eastman nagyon sokallta és nehéznek találta a fotózás eszközeit, elhatározta, hogy változtat ezen: „We were starting out to make photography an everyday affair, to make the camera as convenient as the pencil.” (Az volt a tervünk, hogy a fényképezést mindennapossá tegyük, és olyan könnyen kezelhetővé, mint egy ceruza.)

1886-árlista.jpg1883-ban véglegesítette a fotografikus filmet, miután három éven keresztül kísérletezett éjjel és nappal. Célja az volt, hogy az akkor használatban lévő nehéz és sérülékeny üveglemezeket más anyaggal váltsa ki, újféle hordozóanyagot és száraz lapot fejlesztett, utóbbit azért, hogy nagy mennyiségben készülhessenek képek. Szabadalmát bejegyeztette és céget alapított. Az anyagi hátteret Henry Strong biztosította és létrejött az Eastman Dry Plate Company, mely az első Kodak nevű kamera sikerének köszönhetően, később Eastman Kodak Company néven vált világhírűvé. Az első kis fotómasina Kodak Box néven került forgalomba, 25 dollárt kértek egy darabért, mellyel száz képet lehetett készíteni. Miután mind a száz kép elkészült, a fényképezőgépet vissza kellett küldeni Rochesterbe (New York államba), a Kodakhoz, itt előhívták a fotókat, és azokkal együtt visszapostázta a vállalat a feladónak az újra száz felvétel készítésére alkalmas fényképezőt.

KodakBox.jpg

Arra a kérdésre, hogy honnan származott a Kodak név, Eastman azt felelte: „The letter K had been a favourite with me – it seems a strong, incisive sort of letter. It became a question of trying out a great number of combinations of letters made words starting and ending with K.” (A k betű mindig is nagyon tetszett – erős, éles betű. Kipróbáltunk tehát rengeteg olyan betűkombinációt, mely k-val kezdődik és végződik.)

kodak_Collage.jpg

Képek forrása: http://www.kodakcollector.com

A Kodak már a XIX. század végén nagyon sikeres volt, Eastman az elsők közé tartozott, aki teljes állásban foglalkoztatott kutató mérnököt és hirdetésekkel, marketinggel foglalkozó szakembert. Hatalmas összegeket fordított jótékonykodásra, többek közt milliókkal támogatta a Michigan Institute of Technology-t is. Kapcsolatban állt tudományos és mérnöki képzésekkel foglalkozó intézmények vezetőivel, tőlük érdeklődött az ígéretes és tehetséges egyetemistákról, akiket később vállalatánál foglalkoztatott.

Eastman egészen 1925-ig foglalta el vállalata vezetői székét, ám idős korára komoly gerincbetegség támadta meg, az idegei fokozatosan lebénultak, s mivel végignézte, ahogy édesanyja az utolsó két évét kerekes székben tölti, félve a teljes lebénulástól, 1932. március 14-én öngyilkos lett. Búcsúlevelében a következő rövid üzenet állt: „To all my friends, my work is done. Why wait? GE”. (Az összes barátomnak: végeztem a munkámmal, mire várnék még? GE)

kodakvspolaroid.jpgAz 1970-80-as években a Kodak és a Polaroid között zajlott az egyik legkomolyabb, a fényképezést érintő per az Egyesült Államokban. A Kodak a Polaroidéhoz kísértetiesen hasonlító fényképezőgépet dobott piacra, így felmerült a lopás vádja. A Polaroid pert indított, melyet meg is nyert, így a Kodak kivonult az instant fényképezőgépek piacáról, a már megvásárolt eszközök tulajdonosait pedig különböző módokon kompenzálta.

Napjainkban a cég komoly problémákkal küzd, egykori fénye erősen megkopott, 2012 januárjában csődvédelmet kért, miután a részvények ára folyamatosan csökkent, hosszú időn keresztül nem érte el az egy dolláros szintet. Az utóbbi évtizedben a Kodak több üzletágától is megválni kényszerült, így 2004-ben kivonult a hagyományos filmes kamerák piacáról, 2009-től pedig az egészségügyi üzletágtól is búcsúzott. A tavalyi év végén a vállalat értékesítette a szabadalmait a világ IT óriásai között (például Samsung, Apple, Google) némi anyagi fellendülést remélve.

Bírósági döntés alapján a Kodak kikerült a csődeljárás alól 2013 augusztusában. Folytatja működését, ám kisebb vállalatként, min korábban.

George Eastmannek köszönhetően már déd- és nagyszüleink is meg tudták örökíteni életük fontos pillanatait a könnyű és egyszerűen kezelhető Kodak fényképezőgépek segítségével. A vállalat utóbbi években tapasztalható hanyatlása valószínűleg annak az eredménye, hogy a Kodak nem tudott haladni a korral és megfelelni a digitális technika állította követelményeknek.

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr925494934

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása