1923. július 13-án, azaz 90 évvel ezelőtt állították fel Los Angeles egyik kopár hegyecskéjének, a Mount Lee-nek a tetején azokat a hatalmas betűket, melyekből összeállt a HOLLYWOOD felirat. Az azóta eltelt évtizedekben a hollywoodi filmgyártás lényegéből eredően virtuális valóságának urai minden erejükkel azon voltak, hogy a nagy betűk valamiféle jelképpé, emlékművé, ércnél maradandóbb nyommá váljanak a kultúrtörténetben. A film azonban, az úgynevezett filmművészet rendkívül illékony. Gyorsabban múlik, mint akár egy könnyű nyári slágerecske.
Az álomgyár, azaz az amerikai álmot mindenáron kiábrázolni akaró filmüzem feliratát eredetileg egy ingatlanügynökség szerelte a hegyre, hogy felhívja a figyelmet a környék beépítésének lehetőségeire. A betűsor hosszabb volt: HOLLYWOODLAND. Egy évig akarták otthagyni, ahol most van, aztán valahogy, nem is akárhogyan megmaradt. Mára már – 1973-ban - műemlékké nyilvánították, bekerítették és szigorúan őrzik a 14 méter magas betűket, melyek 116 méter hosszú helyen illegetik magukat a hegytetőn.
Forrás: http://ckck.tumblr.com/post/318402483/hollywoodland-los-angeles-california-1926
Igen sokan úgy emlegetik az óriásbetűket, mint Los Angeles jelképét. Ez enyhén szólva túlzás, bár nem idegen az amerikai gondolkodásmódtól. Pedig nem lehet itt másról szó, mint egy pár százezres filmüzemi negyed reklámjáról a közel 4 milliós lélekszámú városban. Ám az is igaz, hogy a város életét, nagyrészt gazdaságát is az óriási pénzeket mozgósító filmipar irányítja. A nagyvilág jórészt az itt készült filmekből ismeri az amerikai életformát. Innen indulnak el világhódító, legalábbis nyugativilág-hódító útjukra az úgynevezett világsztárok, akik képei és a róluk szóló hírek megtöltik a bulvársajtót.
Az álomgyárban előállított álomvilág aztán úgy összezavarja sokszor a nézőket, hogy nem tudják, hol is vannak. A valóságban vagy a virtuális térben. Az összezavart ember pedig olyan szeretne lenni, mint a filmbéli hősök, elveszíti egyéniségét és már klónozni sem kell, hogy több ezer hollywoodi sztár szaladgáljon az utcákon.
Most azonban mégiscsak a Hollywood-betűkről beszélünk, és soroljuk adataikat. 491 méter magasra szerelték a monumentális írásjeleket, felállításuk idején 15 méter magasak, 9 méter szélesek voltak és 4000 villanykörte világította meg őket. Külön gondnok tartotta karban a reklámot, a későbbi műemléket, ő őrizte a létesítményt, lakása az L betű mögött volt. Mégis a másik L betű vált híressé, ez egy öngyilkosságra kitűnően alkalmas szakadék fölött van. Igen sokan erről elrugaszkodva vetettek véget életüknek.
Forrás: http://waterandpower.org/museum/Mulholland_Dam_and_Hollywood_Reservoir.html
A 20. század közepére gazdátlanná vált a betűsor, lassan enyészetnek indult. 1949-ben az utolsó 4 betű, a LAND eltűnt, megszűnt a kivilágítás, megrepedt az egyik O betű, a másik O meg leesett a hegyről. Ráadásul a gondnok, vélhetően bánatában, berúgott és részegen nekiautózott a H betűnek. Úgy tűnt nem lesz jelkép a jelképnek szánt feliratból.
1978-ban azonban az ereklyének nevezett szerkezet megmentésére gyűjtést szerveztek. Nem is akárkik: Alice Cooper rockénekes és Hugh Hefner a Playboy tulajdonosa. Érdekes, ahogy a filmipar, az iparrá váló zeneművészet és a szexipar egyik zászlóshajója ereklyét ment, erre összeszedi a pénzt. Fel is avatták a rozsdamentes acélból és betonból megépített új betűkből összeállított szót. A betűk magassága 13,7 méter, szélessége 9-12 méteressé vált.
Néhány évvel ezelőtt, 2008-ban újra ledöntötték volna a filmesek ereklyeként tisztelt jelképét. Az ok igen egyszerű volt, házat akartak építeni a betűk helyére. Ismét színre lépett azonban Hugh Hefner a nyuszifüles cicikirálynők főnöke, és a Playboy több millió dollárt adott a jelkép megmentéséért létrejött alapítványnak. Amúgy egy chicagói vállalkozói csoport akart itt építkezni, 22 millió dollárt kértek a lelépésért, de a hollywoodi mozisok, például Tom Hanks vagy Steven Spielberg, de maga Kalifornia kormányzója Arnold Schwarzenegger is beszállt a mentőakcióba, az ügyes üzletemberek Hefnerrel az élükön 12,5 millió dollárra alkudták le az összeget.
A Hollywood felirat tehát új fényekben pompázik, Los Angeles lassan már mást sem jelent, mint amit a betűk mondanak. A történelmi emlékek nélküli amerikai kultúra pedig egyre hatékonyabban hiteti el magával, hogy egy 90 éves felirat is érhet annyit, mint a Notre Dame.
Dippold Pál
