Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Nyári képeslap - Piliscsaba 2. rész

2016. július 28. - MaNDA

Piliscsaba életét a rendszerváltozás alapjaiban megváltoztatta. Ideköltözött a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a szerzetesrendek visszatelepültek és létrehozták a maguk régi-új intézményeit, a település visszavonhatatlanul kulturális-oktatási központtá vált. Mára az óvodától az egyetemig teljes katolikus intézményrendszer működik itt. Az óvodát a megváltós nővérek működtetik, az általános iskola és gimnázium az angolkisasszonyoké, egyetemi kollégiumot tart fenn három apácarend is. Akinek mindez nem tetszik, nem kell elköltöznie Piliscsabáról, van itt Waldorf óvoda, Palánta iskola és német nemzetiségi oktatás is.

Piliscsaba legújabb kori, világszerte ismert nevezetessége a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Makovecz Imre és tanítványai tervezte épületkomplexuma. Nem akárhol helyezték ezt el, jelképes értékű, hogy Magyarország egykori legnagyobb szovjet laktanyájának területén kezdték el az építkezést 1994-ben. Az épületek a magyar organikus építészet legjellemzőbb stílusjegyeit viselik magukon, a világ sok tájáról járnak csodájára. Sikere ugyan még nem érte el a nála jóval fiatalabb, felcsúti Puskás stadion sikerét, ám nem is biztos, hogy az ilyen jellegű épületeket versenyeztetni kellene egymással.

Az Auditorium Maximum a Stephaneum épületében Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán (Forrás: Wikipedia)

A korábbi évtizedek gyakorlatától teljesen eltérő szellemben megtervezett oktatási intézmény központi épületét, a Stephaneumot Makovecz Imre (a nagy építészről születésének 80. évfordulóján írtunk) tervezte, míg a többi előadót munkatársai, a Makona Építésziroda szakemberei. A Stephaneum nagy előadója az egyetem központi épülete. Hatszáz diákot tud befogadni. Igaz, hogy megálmodója az organikus építészet világhírű alakja 2011 óta nincs köztünk, ám minden szónál többet mondanak el róla, a világról és a világ rendjéről ránk hagyott házüzenetei. Többek között ezt is. Azt írják Makovecz Imréről, hogy építészként a parasztművészetből, a középkori kisvárosi kultúrából, Frank Lloyd Wright építészetéből és Rudolf Steiner munkáiból merített ösztönzést. Ez bizonyára így is van. Nézeteink szerint azonban Makovecz Imre leginkább metafizikus módon tudott teremteni. Közvetítő ember volt. Összekapcsolta az eget a földdel, a földre épített, de házai csúcsai az eget karcolták.

A Stephaneum déli oldala (Forrás: Wikipedia)

A Pázmány Péter Egyetem piliscsabai épületegyüttese akár egy kiterjesztett szárnyú sas fekszik a földön, a makói Hagymaház az organikus építészet eddig nem említett, ám igen fontos elemét, a közösségteremtés és közösségformálás szinterét jelenti, miként az a sok-sok furcsának mondott templom és a sevillai világkiállítás csodaépülete is, melyek Makovecz Imre keze nyomát viselik. Érdekes összefüggés, hogy milyen fontos szerepet kapnak a Makovecz-i életműveken az őselemek. A tűz, víz, föld, levegő. Az egri uszoda vize fölé boruló monumentális kupola úgy viszi föl a tekintetet a nap felé, ahogy a makói hagymában, a szél úgy táncolja körbe a templomtornyokat, ahogy meglibegteti az egyetemi épület függönyeit, és mindez azt tudatja velünk, hogy ebben a világban bárki, bármikor és bárhol otthon van. Ha akar.

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr628913750

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása