Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Nyári képeslap - A Budavári Sikló

2016. július 21. - MaNDA

Ha a Budai várból a Duna felé le akarnánk jutni a Lánchídhoz, irány a világhírű sikló. A maga korában a világ második, hegyre kapaszkodó ingaforgalmú siklóját 1870. március 2-án helyezték üzembe Budavári Sikló néven a Lánchíddal szemben, az alagút mellett. Az első sikló nyolc évvel korábban Lyonban épült meg, mára azonban elpusztult. Így tehát ma a világ legrégebbi, még üzemelő siklója a miénk.

Ahogy akkoriban nevezték, a Budai Hegypálya látható a kép bal oldalán, 1900 körül. (Forrás: Fortepan)

Jelképes jelentőségűnek is értelmezhetjük, hogy a különleges járművet a környék építészeti műtárgyaihoz köthető Széchenyi István fia, Széchenyi Ödön javaslatára építették. Ötezernél is több hivatalnok volt kénytelen felkapaszkodni akkoriban várbéli munkahelyére, az ő könnyebb feljutásukat segítette az új szerkezet. A Clark Ádám tér és a várbéli Szent György tér között 95 méteres volt a távolság, a szintkülönbség 50 méteres, a sínpálya 30 fokos lejtőn haladt. Egy-egy kocsi ment le és felfele, három-három fülkével. Az induláskor a mozgatóerőt az alsó állomáson megépített 35 lóerős gőzgép adta, a haladási sebesség 8 km/óra volt. A később világhírnévre is szert tett közlekedési eszköz Juraszek Ödön és Wohlfarth Henrik tervei alapján készült el. Az avatás utáni első két hétben huszonötezren próbálták ki a sikló különleges kocsijait, alig néhány év elmúltával 1,5 millióan utaztak vele évente. A hatalmas igénybevételről tanúskodik az is, hogy 1872-ben annyira elhasználódott, hogy nagyjavítást kellett végezni rajta.

Egészen 1944-ig, amikor is Budapest ostromakor egy légi bomba és tüzérségi lövedékek sebezték meg a siklót, tízmilliókat szállított fel a várba. Az ostrom után azonban, mint annyi minden mást az országban, a budavári sikló szinte minden darabját széthordták. Egészen a hatvanas évekig kellett várni arra, hogy a kommunista hatalom is felismerje a hiánya okozta károkat, és egy minisztertanácsi határozatban, a vár helyreállítási programjának keretében jóváhagyta újjáépítését.

Zajlanak a felújítási munkák 1985-ben. (Forrás: Fortepan)

A helyreállítási munkák végül 1984-ben kezdődtek el. Ez bizonyos értelemben műszaki átalakításokat is jelentett. Nagy teljesítményű villanymotor mozgatta a kábeleket, új állomásépületeket tervezetek, ám legfontosabb nevezetességét, az eredeti siklónál is különlegesnek számító, lépcsősen egymás fölé helyezett fülkekialakítást megőrizték. 1986 nyarán nyitották meg újra a siklót. Az eredeti sebességet csökkentették, jelenleg másfél métert tesz meg egy másodperc alatt. Ennek oka egyszerű, a hosszabb menetidő alatt az utazó többet lát a budapesti panorámából. Az újraindítás első évében egymillió utas használta, aztán beállt az évi félmillió-egymillió közötti látogatólétszám.

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr228899018

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása