Kerek születésnapi évfordulót ünnepel a 20-21. század alighanem legkedveltebb és legjátékosabb gyerekvers költője, Csukás István. Április 2-án nyolcvan éves. A gyerekek mellett a legkülönfélébb műfajokban dolgozó újságírók is kitüntetett módon szeretik, hiszen Csukás István derűje, a lényének lényegét adó játékosság minden tőle kérdezőt és róla írót magával ragad.
Amikor például tíz évvel ezelőtt feltették neki azt a kötelező kérdést, hogy miért lett éppen meseíró, meglepő módon nagyon komoly választ adott: „Tizenhét éves koromban költő akartam lenni, megjelent az első versem, és Kormos Pista barátom fülön csípett, hogy tessék írni a gyerekeknek. Elcsábított, és én ráálltam. Ráadásul egy napon születtem Andersennel, a nagy mesemondóval, aki komoly mérce és útmutatás volt egész pályafutásom során.”
Csukás István, Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
Csukás István pontosan tudja, hogy mit köszönhet ő a gyerekeknek és a gyerekek mit köszönhetnek neki. Azt mondta például, hogy egymillió gyereket nevelt fel a meséivel. Semmiféle túlzás és nagyképűség nincs ebben a mondatban, hiszen Csukás István történetei nélkül, mint ahogy Kormos István, Nagy Gáspár, Lázár Ervin, Veres Miklós és Weöres Sándor nélkül valójában szellemileg és érzelmileg műveletlen nemzedékek sora nőhetett volna fel. Szerencsére ez nem így történt. Csukás István, amikor felteszik neki azt a kérdést, hogy mi a különbség a felnőtteknek és a gyerekeknek szóló versek között, mosolyog, és minden alkalommal kedvesen elmagyarázza, hogy senki író emberben nincs, nem is lehet kettő vagy több ember, mint ahogy benne sincs egy költő és egy meseíró. Művei tanúsítják, hogy a jó vers olyan, mint a jó mese: kicsit elszáll a földtől. Hogy milyen apróságokon múlhat, hogy valaki hozzáragadjon a minőségi irodalomhoz, arról is egészen pontos ismereteket szerezhetünk Csukás Istvántól. Azt mondta, hogy Móricz Zsigmond monumentális írásai csak akkor kezdték el érdekelni, amikor azt olvasta tőle: „Volt egy török Mehemed,/ Sose látott tehenet.”
Igen sok író haragudott a modern tömegkommunikációs eszközökre, mondván, hogy a rádió és a televízió leszoktat az olvasásról. Csukás Istvánnak azonban óriási népszerűséget szereztek ezek a közlésformák, a rádióban hallott versei és a televízióban látott mesefilmjei előbb utóbb a könyvekhez vezette a hallgatókat, olvasókat. Csukás István pontosan tudja, hogy a gyerekek ugyanazt a művet ugyanúgy tudják évezni könyv formában, mint színházi előadásban vagy televíziós filmben, de akár rádiójátékban is.
Legismertebb karaktere, Süsü, a sárkány
Csukás István talán maga sem gondolta volna 1980-ban, amikor Szárszón vásárolt telket nyaralójának, hogy egy hatalmas épület homlokzatára nagy, színes betűkkel lesz fölírva a neve, és erre majd üdülők ezrei lesnek majd 2012-től. Néznek a Csukás feliratra, mint a moziban. Ez pedig ma így van. Az évtizedekkel ezelőtt felépített monumentális kertmoziból alakították ki a Csukás Színházat. A nyitó évadban természetesen az író legismertebb művét a Süsü, a sárkányt mutatták be. Az intézmény műsora rendkívül változatos: kórustalálkozó, neves előadók klasszikus zenei koncertjei, táncdalénekesek előadásai, zenés vígjátékok és természetesen sok-sok gyerekeknek szóló mesejáték is megtalálhatók kínálatában.
De ki is ez a mindig mosolygó, nagybajuszú, kedves ember, aki meghatottan mondta a róla elnevezett színház avatóján, hogy úgy érzi, most visszakapta azt a sok szeretetet, amit műveiben adni akart, vagyis adott. Csukás István a kortárs magyar irodalom élvonalához tartozik. Kisújszálláson született, édesapja kovácsmester volt. Édesanyja kívánságára a később híressé vált békéstarhosi zeneiskolába járt, hegedűművésznek készült. Érettségi után tanult jogot, irodalmat, de első versei megjelenése után írói tehetségéből élt. Dolgozott újságoknál, a televízióban, könyvkiadó vezetőjeként is. A Kincskereső című népszerű gyermeklap alapító főszerkesztője volt. Korai írásait – nyilván Békéstarhosnak köszönhetően – erős zeneiség jellemezte, később került előtérbe egyfajta nagyvonalú, vidám stílus műveiben. 1975-ben a Keménykalap és krumpliorr című művéből készült film a Hollywoodi televíziós fesztiválon nagydíjat, és az év legjobb gyermekfilmje címet kapta. Csukás István szakmai díjakban sem szűkölködik: kétszer ítélték meg neki a József Attila- és egyszer a Kossuth-díjat.
Mirr-Murr
A Süsü a sárkány, a Pom Pom-mesék, a nagy Ho-ho-ho-horgász, Vakkancs, Sün Balázs, Mirr Murr, Oriza Triznyák, Az Aszpirin és Lucifer, a Ló az iskolában vagy az Ágacska mesékből készült filmek - a kortárs magyar színművészet legnagyobbjainak hangjával - évtizedek tartós sikerét jelentik szerzőjüknek, és meghatározó élményt az újabb és újabb generációknak.
Dippold Pál
