Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Öveges József, a tanárzseni

2015. november 10. - MaNDA

A magyar tudományos ismeretterjesztés egyik legnagyobb hatású és a tömegkommunikációs eszközök segítségével óriási népszerűséget szerzett alakja 120 évvel ezelőtt, 1895. november 10-én született a Zala megyei Pákán. Édesapja, id. Öveges József családjában kétszáz év óta hagyomány volt a tanítói hivatás gyakorlása. Édesanyja a helyi körzeti orvos leánya, Mihálovics Ilona volt.Mondhatjuk tehát, hogy Öveges József vidéki értelmiségi családból származott.

oveges1.jpgÖveges József

Ebben a közegben természetes volt a gyerekek taníttatása, még akkor is, amikor apja 1910-ben meghalt. A későbbi nagy hatású pedagógus a győri bencésekhez, később a kecskeméti piaristákhoz járt gimnáziumba. Kitűnő eredménnyel végzett itt, ám még érettségije előtt belépett a kifejezetten tanítással foglalkozó piarista rendbe. 1919-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1920-ban pappá szentelték, ezután, Tatán, Vácott és Budapesten szolgálta rendjét annak gimnáziumaiban tanárként. Egy ma már meglehetősen homályos időszakban, mint mondják, kilépett a rendből, ami egyébként nem egészen lehetett így, hiszen amikor piarista rendi elöljárója engedélyével a különböző tanárképző főiskolákon dolgozott fizika tanárként, akkor sem szakadt el teljesen a szerzetesi közösségtől. Igaz, 1948-ban kapott Kossuth-díjából lakást vásárolt magának, és az is igaz, hogy civil ruhában járt dolgozni. Öveges József 1955-ben ment nyugdíjba, ám második virágkora ezután következett.

Már a televízió 1957-es indulásakor félórás műsort kapott, amelynek sikere nyomán tizenkét éven keresztül mutathatta be fizikai kísérleteit a képernyőn, olyan egyszerű magyarázatokkal kísérten, hogy a teljesen képzetlenek is megérthették. Nem túlzás azt állítani, hogy az akkor felnövekvő műszaki érdeklődésű nemzedékek jelentős része Öveges Józsefnek köszönheti későbbi sikereit, tudományos eredményeit. A puritán életvitelű, folyton mozgó, derűs és szuggesztív egyéniség a tudományos ismeretterjesztés minden formájában magabiztosan mozgott. Több száz rádiós előadása mellett harminc nagy érdeklődéssel fogadott, és nagy példányszámban elkelt ismeretterjesztő könyvet írt. Hitét, szerzetesi mivoltát a kommunizmus igazán kemény korszakaiban sem tagadta meg. A hatalom bármennyire is próbálkozott, nem talált fogást rajta, tudása, tiszta lelke és a lényéből áradó őszinte szeretet megvédte őt. Öveges József 1979-ben halt meg Budapesten. Élete utolsó éveiben egyébként minden nap a piaristák rendházában ebédelt.

Hogy némiképp el tudjuk helyezni Öveges professzor urat a történelmi időben, ismerkedjünk meg rendjével, a piaristákkal.

1950-ben a kommunista hatalom szétzavarta a szerzetesrendeket. Több ezer pap és apáca került méltatlan helyzetbe, holott tudásukra igen nagy szükség lett volna az oktatásban, a gazdálkodásban, az egészségügyben. A szerzetesrendek mindössze nyolc középiskolát tarthattak meg, ebből kettő lehetett a piaristáké – Budapest, Kecskemét – kettő a ferenceseké – Esztergom, Szentendre – kettő a bencéseké – Pannonhalma, Győr – egy az angolkisasszonyoké – Budapest, és egy a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővéreké, a mai Boldogasszony Iskolanővéreké – Debrecen.

A piarista rend, a katolikus tanító szerzetesrend teljes neve igen hosszú és bonyolult: Kegyes Iskolák Isten Anyjáról nevezett Szegény Szabályozott Papjainak Rendje, ennek utolsó szava latinul Piarum – ebből alakult ki a hosszú név rövid változata: piaristák. Kegyes tanítórendnek vagy kegyesrendnek is nevezték őket. A piaristák szerzetesi fogadalmuk mellett hangsúlyozottan vállalják a gyermekek különleges gondosságú nevelését.

kalazanci_jozsef.jpgKalazanci Szent József

A rend története a középkorba nyúlik vissza. Kalazanci Szent József, a spanyol származású pap volt, aki Rómában 1597-től kegyes, vagyis ingyenes és vallásos iskolákat nyitott a szegényebb családok gyerekeinek. XV. Gergely pápa 1621-ben emelte Kalazanci József és társai tanításra felesküdött csoportját szerzetesrenddé, és Kalazancit nevezte ki a rend generálisának. Viseletük a világi papok szokásos reverendája volt. A piarista rend igen divatossá vált, előbb Itáliában, majd Morvaországban és Lengyelországban is alapítottak rendházakat, iskolákat. A gyors fejlődés következtében felhígult a rend, viszálykodás kezdődött, és csak 1656-ban indulhatott meg újra a minőségi piarista oktatás és nevelés. Terjeszkedésük is folytatódott, megtelepedtek Ausztriában, Magyarországon, Litvániában és Spanyolországban. 1706-ban 94 rendházban 950 piarista élt, alig húsz évvel később pedig már 1680-an voltak. A rend vezetői különös gonddal képezték ki az utánpótlásukat. Erre azért volt szükség, hogy a magas színvonalú és minőségű oktatásban megtartsák vezető helyüket. Élen jártak a latin nyelvű gimnáziumi oktatásban, ahol filozófiát és teológiát is tanítottak. A rend elfogadottságát az is minősíti, hogy alapítóját Kalazanci Józsefet 1767-ben szentté avatták.

A piaristák jelmondata: Pietas et litterae – Kegyesség és tudomány. Lelkiségük és pedagógiájuk lényege: egyszerre nevelik az embert és a keresztényt. A tudományt üzenetnek és ajándéknak tartják, melynek célja, hogy a teremtő Istenhez eljussunk. Ezért hiszik és tanítják, hogy a hit és a tudás összeegyeztethető. A valódi, az igazságkereső tudomány sohasem állhat szemben a hittel. A piaristák önálló magyar rendtartománya 1721-ben alakult ki. Ezt megelőzően több rendházat alapítottak, a nyitrait, a veszprémit, a vácit, a pestit, a szegedit. 1770-ben már 27 piarista iskola volt Magyarországon. A II. világháború utánig – a szerzetesrendek szétzavarásáig – sok-sok nemzedékből tízezreket neveltek fel a piaristák.

Elég volt egyetlen egy képviselőjük alakját felidézni ahhoz, hogy értsük és tudjuk, milyen is lehetett piarista diáknak lenni. Öveges József fizika tanár a kommunizmus idején sem hallgatott, a diktatúra kezdetétől haláláig többek között a magyar televízióban is megmutatta, hogyan is kell jól tanítani, és hogyan lehet egy piaristának a méltóságát a méltatlan körülmények között is megtartani.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr48067470

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

micsoda? 2015.11.10. 21:08:38

Öveges József felejthetetlen előadás módja, több sorra érdemes, netán egy link, v. videó is ide illene. A diktatúra, meg a kommunizmus emlegetése el is maradhatott volna. A Kossuth díjat, maga Rákosi Mátyás adta át.

Praktikum 2015.11.11. 07:54:12

@micsoda?: Ha nem veszi át, nem taníthatott volna tovább. Nem hiszem hogy felmerült benne hogy nem a munkáját értékelik. Ártatlan, tiszta lélek.
Nagy hiányban szenvedünk...utódját nem találjuk.

tanárnorbi 2019.08.17. 23:41:24

Kedves Előttem Szólók! Hadd emlékeztesselek Benneteket, hogy 1948 márciusában kapott Kossuth-díj idején még nem volt kommunista terror. A fog-fehér csak 1948 nyarától kezdett kivillanni.
süti beállítások módosítása