Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Tolna, a magyar selyemváros

2015. május 21. - MaNDA

Tolna városa, a megye névadója a római korban Alta-Ripa néven már komoly település volt. Az első magyar nyelvemlékben már leírták - Thelena alakban - Tolna nevét. A környéken igen sokan telepedtek le, hiszen itt volt a Duna egyik nagy átkelő és vámszedő helye. Fénykora a 16. században volt, 1556-ban Tolnát Budától a Fekete-tengerig a legnagyobb városként tartották számon: nyolcezren éltek itt, Budán és Pesten ugyanekkor valamivel többen tízezernél. Több király is megfordult erre, de járt itt maga a török császár, II.Szulejmán is. A török hódoltság, a 17.század végére az országnak ez a része is romokban állt, népessége kihalt. Az ország más tájaihoz hasonlóan ide is sok telepest hoztak a város nagybirtokosai: a Vallis, az Apponyi és a Festetics családok. A telepesek, bár sok helyről jöttek, gyorsan megértették egymást, hamar magyarrá váltak. Munkájuk nyomán Tolna újra felvirágzott. Felépült a katolikus templom, a Festetics-kastély és a Kálvária-kápolna, amelyet Markmiller Bertalan építtetett püspöki jóváhagyással. A kápolna érdekessége, hogy a legújabb kori kutatások alapján egy régebbi templom helyére építhették. Írásos emlékek vannak arról, hogy ezen a helyen remeték éltek. Márpedig a remeték fő feladata a templomok és kolostorok romjainak gondozása volt. Tehát a tolnai kálvárián a török előtti időben állhatott templom vagy kolostor. Ezt az is megerősíti, hogy több sírt is találtak a környékén.

kalvaria_domb_a_staciokkal.JPGKálvária-kápolna a stációkkal

A 19. századtól egészen a 20. század közepéig töretlen volt a város fejlődése, ami egyre inkább a könnyűiparra épült. 1900-ban adták át az ezután hetven éven át működő selyemfonó gyárat. Amikor az épületben leállt a selyemtermelés, egy szobát rendeztek be, ahol a selyemfonás gépeiből, eszközeiből válogattak be egy-egy darabot. Később a selyemhernyó-tenyésztés és a feldolgozás munkafolyamatairól, egykori neves mérnökökről, tervrajzokról készült képek is kerültek ide, vagyis valóságos műszaki múzeummá vált a helyiség. Az emlékszoba tárgyaiból Magyarországon nincs több, Közép-Európában sem ismert hasonló gyűjtemény, éppen ezért indították el védetté nyilvánításának eljárását.

tolna-selyemgyar.jpgA tolnai hernyóselyem-fonoda

Igen sok tanulsággal szolgálhat mindezekkel kapcsolatban a Tolna megye földrajzi neveinek ipartörténeti vonatkozásai című, Rónai Béla által 1975-ben megírt tanulmány, melyet a Mandadb-n is megtalálhatunk.

A Tolnára látogatók nem mulaszthatják el a főhajtást a Festeticsek emléke előtt 18. századi kastélyuknál. Kevéssé ismert a magyar művelődéstörténetnek az a ténye, hogy 1836-ban Festetics Leo gróf kezdeményezésére Tolnán nyílt meg az első kisdedóvó képző iskola, ami aztán 1844-ben Pestre költözött. Nem árt ennek kapcsán felidézni, hogy milyen nagy figyelmet fordítottak akkortájt az oktatásra Tolnán. Az iskolamester mellett két segéd és egy káplán is tanított az intézményben. Kialakíthattak egy lányosztályt, így létrejöhetett a főelemi iskola. Ez tette lehetővé a gimnáziumi vagy reáliskolai továbbtanulást.

Akik ma erre járnak, megmerítkezhetnek a Dunában, és a történelem sodrását érzik benne. A folyó arra folyik, amerre mennie kell. Az embernek sincs más dolga a világban. Ha erre éppen ezen a környéken döbben rá, megérte ide jönnie.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr727478136

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása