Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Salgó vára, amire a törökök faágyúval céloztak

2015. május 12. - MaNDA

Salgóbánya a hegyek közötti völgyben igen hosszan elnyúló, nagy iparváros, Salgótarján legmagasabban fekvő városrésze, a Medves-fennsík 500 méter magasan található. Bár a középkorban már volt itt egy kicsi falu, a település fejlődése csak a 19. század közepén indult el. 1850-ben ugyanis barna kőszenet találtak itt, ennek feltárása óriási fellendülést hozott, már csak azért is, mert a környékbeli szénkincs negyede Salgóbányán volt. Klasszikus bányásztelepülés épült munkáslakásokkal és a mérnökök, kereskedők, tehetősebb polgárok nagyobb házaival. De szép közösségi tereket is emeltek a faluban, volt kaszinó és kultúrház.

Magáról a faluról igen keveset tudni, annál többet ismerünk viszont a 625 méter magas hegyre épített Salgó várának történetéből. A tatárjárás után építették, a Kacsics nemzetség Simon bán ágának tagjai. A nagy vész után óriási méreteket öltött a várépítés a történelmi Nógrád megyében is. A salgói vár képét a Mandadb gyűjteményében is megtaláljuk. A vármegye területén negyvenkét ilyen várról tudunk. A ma is látható Árpád-kori erődítmények romjai között jelentős Szanda, Hasznos, Buják, Salgó, Somoskő, Divény, Kékkő és Fülek – a négy utolsó a mai Szlovákia területén van.

Az első írásos emlék a helyről egy 1348-as oklevélben található. Egy másik okirat tanúsága szerint 1311-ben a vár a Szécsényiek kezéről örökségként Salgó Simoné lett. A belső viszályok által szétszaggatott országot a 14. század elején Csák Máté és a többi nagyúr kiskirálykodását leverő Károly Róbert királyunk egyesítette, aki őt választotta, megtarthatta birtokát. Salgó urai is így tettek. Akkoriban a földesúri család nem a várban élt, hanem a völgybeli jobbágyfalvaikban felépített kúriáikban. Csak háborúk idején keresett menedéket a salgói várban. 1450-től tíz évig a cseh husziták fészke volt Salgó vára, Mátyás király serege verte ki őket onnan.

salgo_02.jpgSalgó vára

A 16. század közepén közvetlenül a török hódítók betörése előtt Bebek Ferenc volt Salgó ura. Igen ám, de az Egri csillagokban is megemlített nemes vitézről kiderült, hogy hamis pénzt veretett. Ezért Ferdinánd király a saját várába záratta Bebek Ferencet. A botrány elülte után Salgó várának új birtokosa Derencsényi Farkas lett. Megerősítették a falakat, nagy ágyútornyot építettek. 1554-ben azonban a törökök csalafinta módon bevették Salgó várát. Bizonyos Zagyva Ferenc volt a várkapitány, aki katonáival együtt megriadt a szomszédos hegy tetejéről rájuk célzó hatalmas török ágyút látván. Az ostromlókat vezető Kara Hamza szécsényi bég követei azt mondták Zagyva kapitánynak, hogy ha nem adják fel a várat, a hatalmas ágyúval szétlőnek mindent. A magyarok megijedtek és megadták magukat. Elmenőben megdöbbenve látták, hogy az a rájuk irányított óriási ágyú egy kerekekre rakott nagy fatörzs volt csupán. A törökök egészen 1593-ig a várban maradtak. A királyi sereg Pálffy Miklós vezetésével ebben az évben visszafoglalta a várat, azonban rommá tette, nehogy az újra a törököké, netán a kurucoké legyen. A várat végül az idő pusztította tovább. Csak a 20. század végén elkezdett régészeti kutatások és helyreállítási munkák mentették meg a teljes megsemmisüléstől. Ekkor derült ki, hogy a vár eredetileg három részből állt. A felső vár a hegy tetején kiemelkedő szikla tetejére épült. A hosszú épületelemekből összeálló középső vár vette körül. A lenti, az alsó várból már csak a hegy észak-nyugati oldalán maradt meg néhány falrész.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr837450278

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kyria 2015.05.13. 13:17:20

Tavaly ősszel voltunk pont Salgóbányán és persze felsétáltunk a várhoz. Bár lenne ott még mit rendbe tenni, de ettől függetlenül mindenképpen érdemes és egyáltalán nem megerőltető. Ez itt nem a reklám helye - és semmi érdekem nem fűződik hozzá - de egy szuper apartmanban szálltunk meg, amit csak ajánlani tudok (Vörösfenyő-nek hívják - vorosfenyo-apartman.hu, lehet SZÉP-kártyával is fizetni). Nagyon szép a környék, jó a levegő, kirándulásokat lehet tenni, mi sokat mentünk át Szlovákiába (Fülek, Somoskő, de megnéztük a Madách-kúriát Alsósztregován is, ami szépen fel van újítva és remek a kiállítás!), illetve hazafelé bementünk Szécsény-be is, megnéztük a kastélyt (szintén szép, bár az ottani kiállítások nem tetszettek annyira).

Firk 2015.05.13. 14:56:53

Fontos megemlíteni, hogy Somoskő légvonalban sincs 5 kilométerre Salgótól. Az is gyönyörű vár. Elvileg Szlovákiához tartozik, de szerencsére már nincs határ. Ahogyan abban a 22 évben sem volt kijelölt vonal, amikor Salgóban a törökök, Somoskőben a magyarok ültek (milly vicces a történelem, akkor ott kezdődött a hivatalos Magyarország, ahol ma véget ér). Somoskőn a Losonczi-család lakott az időtájt, lányuknak pedig egy bizonyos Balassi Bálint csapta a szelet... De ez már tényleg egy másik történet...
süti beállítások módosítása