Alsóörs közterein sok szobrot és emléktáblát találunk. Megható az az igyekezet, amellyel a falu őrzi az ide kötődő neves emberek emlékét. Közülük elsőként a költő, Endrődi Sándor történetét mutatjuk be. Veszprémben született 1850-ben. Több híres katolikus gimnáziumba járt, a székesfehérvári önképző körében, melynek elnöke a későbbi miniszterelnök, Wekerle Sándor volt, felfigyeltek Endrődi költői tehetségére. Pápán érettségizett, majd Németországban tanult. 1869-ben hazajött, Budapesten jogot és bölcsészetet hallgatott. Első verse a Nefelejts című lapban jelent meg, de később több vezető fővárosi lapnál is dolgozott. A költőségből akkortájt sem lehetett biztosan megélni, ezért Endrődi Sándor Kolozsvárra ment, ahol tanári oklevelet szerzett. Nagyváradon tanított egészen 1892-ig. A költő műveinek címlapját a Mandadb-n is megtaláljuk.
Endrődi Sándor emlékműve, Alsóörs
Visszaköltözését Budapestre családi tragédiái okozták: négy év alatt meghalt leánya, fia és felesége. A 19. század végének rendkívül népszerű költőjeként tartják számon. Több kuruc-verse már-már népdallá vált, énekelték is. Felvirágoztatta a Petőfi-kultuszt, Budapesten emlékmúzeumot alapított Petőfi Sándornak. 1920-ban halt meg, sírja a Kerepesi temetőben, alsóörsi vöröskőből faragott emlékoszlopa a költő bronz arcmásával az egykori alsóörsi nyaralója helyén kialakított parkban áll. Az alsóörsiek nagy tiszteletét jelzi, hogy a világhírű MKB Veszprém kézilabdacsapat utánpótlás nevelő intézményének is helyet adó, a református egyház által működtetett iskolát Endrődi Sándorról nevezték el.
A falu üdülőtelepének alapítója Mihálkovics Tivadar, a nagynevű győri jogász Endrődi Sándor kortársa volt. A költőnél tett látogatásai szerettették meg vele a Balatont. Amikor barátja, Endrődi Sándor elveszítette családját, nagy szomorúságában eladta alsóörsi, a boldog családi évekre emlékeztető nyaralóját, szőlőbirtokát és Vészmadár nevű vitorlását Mihálkovics Tivadarnak. A sportemberként is hírnevet szerzett Mihálkovics – saját pénzen – alakította ki a mai strand elődjét, fákat ültetett, stégeket és parti öltözőket épített. A Győri Csónakázó Egylet, a Magyar Evezős Szövetség és Füredi Stefánia Yacht Egylet meghatározó alakja volt. Mielőtt az 1870-es években a vitorlázásba kezdett, tornázott, vívott, lovagolt, evezett és atlétikát is gyakorolta. Ma az Endrődi parkban ott áll Mihálkovics Tivadar szobra is.
dr. Mihálkovics Tivadar mellszobra (forrás: köztérkép)
Költészet, tudomány és testedzés tehát kitűnő történelmi szereplőkben testesült meg Alsóörsön. A falu szülötte volt Erődi Béla birkózó, tornász és postatisztviselő. 1904-ben és 1905-ben országos birkózóbajnok. Két évvel később az összetett országos tornászbajnokság győztese. 1906-ban az athéni pánhellén olimpián tízméteres kötélmászásban tizenhét induló közül második helyezett, azaz ezüstérmes. Az újkori sportversenyeknek ezen a jelentős eseményén Erődi Bélát a tornász öttusában és hattusában is győztesnek nyilvánították.
De mi is volt az 1906.évi nyári olimpiai játékokként is emlegetett esemény? A sokoldalú alsóörsi sportoló sikereit az első újkori olimpia tízéves jubileumán rendezett versenyen aratta Athénban. Később ezt nem számították hivatalos olimpiának, mert nem az előző játékok után négy évvel tartották, és nem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság választották ki a helyszínt. Azt azonban senki nem vitatta, hogy a híre és hatása erősen segítette az olimpiai mozgalmat. Huszonegy nemzet küldte el sportolóit Athénba, ahol sokszínű választékból állt össze a versenyszámok listája: atlétika, birkózás, evezés, kerékpározás, kötélhúzás, labdarúgás, lövészet, műugrás, súlyemelés, úszás, tenisz, torna és vívás. A magyarok két aranyat hoztak el, öt ezüst és három bronzérmet. A függeszkedésnek is nevezett kötélmászásban alsóörsi hírességünk 13,8 mp alatt ért fel tíz méter magasba.
A település másik olimpikonja a vitorlázásban az 1928-as amszterdami olimpián, társával, vitéz Sebők Sándorral a tizenegyedik helyet megszerző Mihálkovics János volt. Az üdülőalapító dinasztia tagja -- akinek személyében nem mellékesen a magyar modelljachtozás egyik megteremtőjét is tisztelhetjük – nem hozott szégyent családjára és első vitorlásukra, a valamikor Endrődi Sándorral és Jókai Mórral a Balaton vizét hasító Vészmadárra. 2008-ban helyezték el az alsóörsi sportcsarnokon a település olimpikonjainak emléktábláját.
Református templom Alsóörsön (Forrás: MaNDAdb)
Alsóörs életének meghatározó alakja volt a veszprémi Iklódy-Szabó János. 1877-ben született, a veszprémi piarista gimnáziumban érettségizett. Jogi és államtudományi tanulmányait Budapesten, Lipcsében és Genfben végezte. Közigazgatási pályafutása Devecserben kezdődött, 1899-ben itt vármegyei szolgabíró. 1910-ben a nagyvázsonyi kerület országgyűlési képviselője. Kisgazdapárti politikusként 1920-tól újra képviselő. Ekkortájt vásárolta alsóörsi házát és szőlőbirtokát. Nagy lendülettel vetette bele magát a falu közéletébe. A Balaton kultusz egyik vezető alakja volt, óriási elszántsággal szolgálta a magyar tenger ügyét. A Balatoni Kurír című lap szerkesztője, később a Balatoni Halászati Rt. elnök-vezérigazgatója. Nagy ívű terveket készített a balatoni nemzeti park kialakításáról, és a Balaton körüli autópálya megépítéséről. A Badacsony-Balatonfüred borvidék felvirágoztatására szintén megvoltak az elképzelései. A Balatoni Kurírban az 1930-as években megjelent írásai mind-mind ezeket az elképzeléseket szolgálták, majd 1941-ben könyv alakban is közzétették cikkgyűjteményét Magyar Tenger címmel. Iklódy-Szabó János volt a motorja a Balatoni Egyesületek Szövetségének megalakításáért folytatott munkának is. Nemrégiben nagy meglepetést keltett, hogy Iklódy-Szabó János nem csak a jogban, gazdaságtudományokban és a politikában volt otthon, hanem zenetörténészként is beírta magát a magyar kultúra történetébe. 1939-ben jelent meg Veszprém, mint a magyar zene forrása című írása, ami nem volt más, mint bizonyos Ruzitska Ignác 1823 és 32 között kiadott 136 darabos Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből című kottasorozatáról az első összefoglaló tanulmány. A mai szakértők szerint Iklódy-Szabó János írása tudományos igényű munka. Megjelenését a veszprémi tűztorony 1938-ban átadott új harangjátéka adta. A harangjátékban többek között szerepel Csermák Antal verbunkosa is. Róla azt írja a sokoldalú szerző, hogy „itt, Alsóörsön, ezen a kedves szőlő koszorúzta hegyoldalon, ahol e sorokat írom, találták meg Csermákot betegen, és innen vitték Veszprémbe, a kórházba, ahol 1822-ben meghalt.” Iklódy-Szabó János gazdag és termékeny élete 1943-ban ért véget Balatonfüreden.
Alsóörs a modern világ egyik különleges kikapcsolódási formájának is otthont ad a rendszerváltozás óta eltelt években. Az Európa Kempingben rendezik meg a Harley-Davidson motoros találkozókat. A vízen száguldás régi mítoszai mellett elférnek itt a legújabb kori mítoszdarabok, ezek közül is a szabad száguldás, a függetlenség jelképeként robogó motorosok. Fölemelő látvány, ahogy a zord küllemű, többnyire idősebb rockerek százai végigdübörögnek az alsóörsi utakon. Nem hirdetnek mást, mint Endrődi Sándor költő százötven évvel ezelőtt: szabadnak születtünk. Igaz, mindezt nem kuruc dallamokra, hanem a híres amerikai rock zenekar, a Steppenwolf zenéjére teszik.
Dippold Pál
