Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Hatvanöt éve jött létre Nagy-Budapest

2015. január 01. - MaNDA

A Magyar Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-vel Budapesthez csatolt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéből hét, addig önálló várost és tizenhat nagyközséget. A főváros tehát éppen hatvanöt éve létezik a mai határai között.

bp_1883.jpgBudapestet tíz kerület alkotta 1873-ban

Budapest 1873. november 17-én jött létre, Pest és Buda szabad királyi fővárosok, valamint a vármegyéhez tartozó Óbuda mezőváros egyesítésével, az új város lakóinak száma körülbelül 300 ezer fő volt. A városegyesítéssel létrehozott Budapesten tíz kerületet alakítottak ki, a budai oldalon hármat, a pestin hetet. Budapest határainak kiszélesítésének ötlete nem sokkal az egyesítés után, már az 1900-as évek legelején felmerült. Bárczy István és Harrer Ferenc várospolitikusok dolgozták ki az első részletes és rendkívül alapos urbanisztikai, statisztikai, közigazgatás-tudományi szempontoknak megfelelő tervezetet Nagy-Budapest koncepciójára. Az I. világháború és az azt követő politikai események - a Tanácsköztársaság és a trianoni békediktátum megakadályozták a város addigi dinamikus fejlődését. Az első terület- és kerületbővítésre 1930-ban került sor, ekkor mind a budai, mind a pesti oldalon két-két új kerület alakult.

bp_1930.jpgBudapest 1930-ban tizennégy kerülettel
 

A korábbi I. kerület területén létrejött a XI. és XII. kerület, az V., VI., VII. kerületek szűkítése helyet adott a XIII. és XIV. kerületnek, a korábbi VIII. pedig a kibővített X. kerületnek. Budapesthez csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet. A szakemberek már 1937-ben a maihoz hasonló határok kialakítását tervezték, azonban a II. világháború közbeszólt.
 
A közel fél évszázados területbővítési elgondolás az 1949. évi XXVI. törvény elfogadásával 1950. január 1-én, a Rákosi-rendszerben valósult meg. Nagy-Budapest létrehozásakor a város területe 525,2 négyzetkilométerre nőtt, lakosainak száma 1,6 millió volt.

bp_1950.jpg
Megalakult Budapest új IV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX. és XX., XXI., valamint XXII. kerülete. (A XXIII. kerület csak a rendszerváltás után, 1994-ben jött létre, Soroksár Pesterzsébetről való leválásával.) Vagyis az addigi tizennégy helyett huszonkét kerület alkotta a fővárost.
A történelmi jelentőségű lépést akár tekinthetjük a metropolisz második születésnapjának is. A főváros hivatalos neve a jelentős határnövelés után továbbra is Budapest maradt.

Szüts Gergely Etele

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr317019475

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ifjú padavan 2015.01.02. 11:11:41

Az, hogy 1930-ban lett 14 kerület nem teljesen így van. Akkor hozták ugyan az új törvényt amiben szabályozták az új kerületi rendszert, de a kerültek csak később fokozatosan jöttek létre. Elsőként a XI. kerület, az is csak 1934-ben és a folyamat eltartott ha jól emlékszem egészen 1937-ig.
Az 1950-es kerület változásokat is meg lehetett volna említeni. Mert nem csak annyi történt, hogy hozzácsapták a peremkerületeket a fővároshoz.

kugi · http://kugi.blog.hu 2015.01.03. 15:44:10

Az 1873-as kerületi beosztást térképen eddig nem is láttam.
süti beállítások módosítása