Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

„Nem reflektorfényben váltam költővé...”

2014. július 24. - MaNDA

Károlyi Amy 105 évvel ezelőtt, 1909. július 24-én született Budapesten. Értelmiségi családban, három testvér egyikeként nőtt fel. Édesanyja zongoraművésznőnek készült, ezt az álmát azonban nem sokkal házasságkötését követően fel kellett adnia. A művészet szeretetét azonban továbbadta lányának, aki már hatéves korában eltervezte: egy nap költő lesz belőle. A kiteljesedés azonban még sokáig váratott magára: a költőnő már a harmincas éveiben járt, mikor Babits Mihály (akit a későbbiekben mentoraként tisztelt) közölte néhány versét a Nyugatban, ami egyúttal a komolyabb ismertséget is meghozta számára.

amy2.jpgKárolyi Amy

 "Nem reflektorfényben és keltetőgépben váltam költővé. Lassan és sötétben dolgoztak bennem a kreatív erők, szinte biológiai türelemmel és nyugalommal. A sorsom ráért.”- fogalmazta meg Örök újrakezdés című írásában. 1947-ben férjhez ment Weöres Sándorhoz, akivel negyven évig tartó, boldog házasságuk során több közös művet is alkottak, mint például a Szegezzetek a földhöz, csillagok! című verseskötet, és a főleg gyermekverseket tartalmazó Tarka forgó.

amy.jpgKárolyi Amy és Weöres Sándor

Műfordítói munkássága során főleg angol német és francia, de többek között svéd, finn és holland művek fordításával is foglalkozott. Egyik kedvenc költője Emily Dickinson volt, akinek a verseit egyfajta lelki és szellemi rokonság jegyében, nagy szeretettel ültette át magyar nyelvre. Válogatott fordításaiból a későbbiekben kötet is készült Vonzások és viszonzások címmel.

A szépség forrásának a belső, lelki élményt, a dolgok teljes értékű megélését tartotta. Úgy vélte, hogy átélt örömeink és szenvedéseink, és az ebből fakadó bölcsesség és megértés formálnak minket igazán széppé. Hitt benne, hogy az egészen egyszerű dolgokban, eseményekben is meg lehet látni a személyest, a mindennapi világ fölé emelőt. Erre példaként álljon itt végezetül egy verse, mely egyeseknek talán ismerős lehet a gyermekkori olvasókönyvek lapjairól:

Károlyi Amy: Aranyablak

Nyugvó nap fényét
őrzi az ablak.
Kisleány olvas
háttal a napnak.

Leckét betűzget,
szókat tagolgat:
a betűk szóvá
összefonódnak.

Szavakból mese
szövődik lassan,
kisleány olvas
arany ablakban.

 

Zsigmond Eszter

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr876529875

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása