Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Kisfaludi Strobl Zsigmond, a sztárszobrász

2014. július 02. - MaNDA

KisfaludiStroblZsigmond.jpg130 évvel ezelőtt, 1884. július 1-én, Alsórajkon látta meg a napvilágot a közelmúlt egyik legjelentősebb magyar szobrászművésze Kisfaludi Strobl Zsigmond. Hosszú élete után – 1975-ig, 91 éves koráig tartott – sok-sok remekművet hagyott ránk.

A göcseji kis faluban felnőtt szobrász eredeti neve Strobel volt. Édesapja tanítóként dolgozott. Az önérzetesen, a humort sem nélkülözve nevét megmagyarosító Kisfaludi S. Zsigmond 1901-től három évig iparművészeti iskolában tanult. A századforduló vezető szobrászművészének vezetésével, aki nem más volt, mint Stróbl Alajos, két akt tanulmányt készített. Zala vármegye ösztöndíjával tanulhatott egy évig Bécsben, majd hazatérvén a Mintarajziskolában Radnai Béla és Székely Bertalan tanítványaként sajátította el a festészet és szobrászat mesterfogásait.

Az éles eszű fiatal művész minden lehetőséget kihasznált arra, hogy műveltségét, szakmai tudását mind magasabb szintre fejlessze. 1909-es gyűjteményes kiállítása után végigjárta Nyugat-Európa kultúrateremtő színtereit, volt Firenzében, Rómában, Londonban és Párizsban.

horváth_mihály.jpgHorváth Mihály szobra Szentesen

Első köztéri szobrára a megbízást 1913-ban kapta meg. A magyar történetírás és a történettudomány nagy alakjának, Horváth Mihálynak a szobrát kellett elkészítenie Szentesre. A kalandos életű valamikori piarista diák, később címzetes püspök, akit többek között 1848-as szereplése miatt, meg, mert beállt szabadkőművesnek, a katolikus egyház kiközösítette. 18 évig élt száműzetésben, ahol kiteljesedhetett történettudósi hivatása. A kiegyezéskor jöhetett haza. Rendkívül divatos szereplőjévé vált az ország politikai és tudományos életének. Ehhez apró adalék, hogy a király a trónörökös mellé hívta meg történelemtanárnak. Szentesi emlékművét Kisfaludi Strobl az ekkorra már szinte teljes egészében gondosan kimunkált saját stílusában készítette el. Ez nem állt másból, mint az akadémista művészet fegyelmét hordozó esztétikai rendből, ám Kisfaludi ezt mesteri módon elegyítette a szecesszió és a neobarokk sajátos érzelmi többletével.

Az első világháborúban sok más jeles művésztársával együtt úgynevezett sajtóreferensként szolgált a fronton. Így tett többek között Rippl-Rónay József, Vaszary János, Rudnai Gyula és Mednyánszky László is. Kisfaludi Stroblot elárasztották megrendelésekkel. Rengeteg portrét készített a hadsereg vezetőiről. Különösebben nem foglalkoztatta, hogy ki a megrendelő, a világháborús vereség után egy őszirózsás katonát is megmintázott.

Ez azonban nem volt akadálya annak, hogy az 1920-as évektől sok-sok első világháborús hősi emlékmű elkészítésére kapjon megrendelést. Ma is félszáznál több köztéri alkotásával találkozhatunk.

G._B._Shaw.jpgG. B. Shaw portrészobra, 1932, Magyar Nemzeti Galéria

Az 1920-as évek második felében Angliába és az Egyesült Államokba utazott. Portrészobraival óriási sikert aratott. Ennek volt az egyik eredménye, hogy 1931 és 39 között műtermet tarthatott fent Londonban. Az angol királyi család és az angol arisztokrácia nagyon kedvelte a Strobl-műveket. Hogy csak néhány nevet említsünk, portrét készített Alice és Erzsébet hercegnőkről, Allenby tábornokról, Lord Canrose-ról, Austen Chamberlainről. Ebből a korszakból leghíresebb műve a G. B. Shaw-ról mintázott portréja, ami aztán a valódi világhírhez vezette. A kora divatos írójához bensőséges barátság fűzte. G.B. Shaw a leghitelesebb ábrázolásként tartotta számon Strobl róla készített arcmását. Ma Angliában 72 Kisfaludi Strobl művet őriznek különböző gyűjteményekben és a királyi családnál.

Ami Angliában divattá vált, az itthon is megtalálta a maga megrendelői körét, maradtak ránk Strobl által készített portrék Görgey Artúrról, Tisza Istvánról, Szakasits Árpádról, Csók Istvánról, Bajor Giziről és Kodály Zoltánról.

kisfaludi.jpgKodály Zoltán és felesége, Péczely Sarolta Kisfaludi Strobl Zsigmond műtermében, 1960 körül (Forrás: OSZK)

A II. világháború sem jelentett törést pályafutásában. Többször járt a Szovjetunióban. 1955-ben Vorosilov marsall mellszobrát is elkészítette. Ennek azért is előzménye lehetett, hogy a Budapestet 1945-ben megszálló szovjet hadseregrész parancsnoksága, illetve maga a parancsnok, aki nem volt más, mint Vorosilov, megbízta a Gellért-hegyi felszabadulási emlékmű elkészítésével. A monumentális nőalak, magasra emelt kezeiben a pálmalevéllel azóta is a magyar főváros fölé magasodik. Alapzatáról a rendszerváltáskor eltávolították a davajgitáros szovjet katonák bronz alakjait.

Szabadsag-szobor-Budapest.JPGA Gellért-hegyi Szabadság-szobor

Kisfaludi Strobl Zsigmond, ha nem lett volna a közelmúlt egyik legtehetségesebb és legeredetibb szobrásza akár karrierista gátlástalansággal is megvádolható lenne. Mert hiszen, hogy lehet ugyanannak az embernek a gorlicei áttörés, Horthy István vagy az ózdi hengerész emlékére szobrot készíteni? A Sztálin 75. születésnapjára rendelt márvány szoborcsoport még ma is ott áll Moszkvában, a Puskin Múzeumban, itthoni másolatát az 1956-os forradalom szétzúzta.

Kisfaludi Strobl Zsigmond munkáiból Zalaegerszegen a Göcseji Múzeumban rendeztek be állandó kiállítást. Van miből válogatni, csak portrészoborból 2600 maradt utána. Élete, munkaszeretete, műveltsége, több művésznemzedéket felnevelő tanári munkája azt példázza, hogy egyetlen ember életére sem húzhatók rá a politika primitív sablonjai. De ezt már régen megírta egy másik nagy művész, Goethe: „Szürke minden elmélet barátom, S a lét aranyló fája zöld.”

Kisfaludi Strobl Zsigmond élete tovább fényesítette ezt a zöldet.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr866467577

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása