Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Amerika visszaintegetett neki

2014. január 27. - MaNDA

30 évvel ezelőtt, 1984. január 27-én halt meg Országh László nyelvész és irodalomtörténész, akinek fő művein, az először 1948-ban megjelent angol-magyar és a magyar-angol kéziszótáron honfitársaink százezrei nőttek fel. Az Országh László neve alatt kiadott, tanítványai által időről időre frissített változatainak száma mára már jóval több az egy milliónál. Némi túlzással azt is leírhatjuk, hogy Országh László az egyike annak a két embernek, aki a legtöbbet tett a kelet-nyugati kapcsolatokért Szombathelyről. A másik egy bizonyos, valamikor Savariában szolgált katonatiszt volt, akit a világ később Szent Mártonként tisztelt és tisztel ma is. Országh László nem volt szent, de egész élete és nagy tehetséggel felépített életműve a teljesség felé mutat.

orszagh02.pngSzületésekor még édesapja nevét írták rá keresztlevelére, aki nem volt más, mint Pekker László, egy neves szombathelyi polgárcsalád jogászként szolgáló tagja. 1925-ben a Pekker család úgy döntött, mivel a leendő nyelvész nagyszüleit rendkívüli módon tisztelték, felveszik a nevüket. Így lettek Pekkerék Országhék. Így is lehetett tehát magyarosítani.

Országh László tanulmányainak sorát ha áttekintjük, egy tiszta céltudatos eseménysort vehetünk szemügyre, melyben már a kezdeti időkben ott volt a tudományos munkássághoz nélkülözhetetlen fegyelem, türelem, alázat és a teremtés vágya. Szombathelyen, a Premontrei Gimnáziumban érettségizett. Az egyetemet Budapesten Eötvös Kollégistaként kezdte, innen került az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a Rollins College-ban fejezte be. 1935-ben bölcsészdoktor, 1937-től az Eötvös Kollégium tanára. 1942-től Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem angol irodalmi tanszékén dolgozott. A világháború után pedig 1947-től 1969-ig a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem angol nyelv és irodalom tanszékvezetője volt.

orszagh01.png

Országh László legismertebb műve két nagy angol-magyar szótára, de őt tartják, teljes joggal, a magyarországi amerikanisztika megalapítójának, hiszen igen sok tanulmányt publikált az amerikai irodalomról és irodalomtörténetről. Talán legismertebb, e tárgyban 1967-ben közzétett műve Az amerikai irodalom története. A nagy műgonddal elkészített tanulmánykötet mindmáig az egyetlen magyar nyelvű összefoglaló az amerikai irodalom négy évszázados történetéről.

Ha mindez nem lenne elég a fényes tudományos karrierhez – márpedig akárhonnan nézzük, bőven elég – Országh Lászlót 1950-ben a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében megtették a szótári osztály vezetőjének. Nagy nevű nyelvész kollégájával, Bárczi Gézával innen szervezték és szerkesztették A magyar nyelv értelmező szótárának hét kötetet megtöltő hatalmas munkáját.

angol-magyar.jpgA bölcsészet talán leginkább materiális, tényekkel dolgozó fajtája a nyelvészet, hiszen ebben kaphatja a lehető legkisebb szerepet a feltételezések, értelmezési lehetőségek sokasága. Különösebb szakmai tolvajnyelvre sincs szükség, a nyelvészet vizsgálódási terepe az emberi gondolatok kifejező eszközeinek rendszerezése. A szavak, mondatok, és az ezek segítségével megfogalmazott hosszabb-rövidebb gondolatok értelmezése. Így tehát – sokak számára bizonyára elég meghökkentő módon - állíthatom, hogy a nyelvészet inkább sorolható a természettudományokhoz, mint a bölcsészettudományokhoz. Ez a gondolat egyébként másoktól sem idegen, nagy íróink közül akár elismerték, akár nem, igen sokan nagy nyelvészek is voltak. Finomkodva: nyelvművészek. Kell-e nekünk nevesebb nyelvész, szó és mondatszerkesztő, mint Arany János, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, Oravecz Imre vagy Lázár Ervin?

Országh Lászlót hosszú tanári pályáján végig elkísérte tanítványai tisztelő szeretete. Szigorú emberként emlékeznek rá, de ez nem azt jelenti, hogy ne lett volna mindig őszinte, értékközpontú, és tiszteletet parancsoló udvariasságával, érvelő készségével ne adta volna át hallgatóinak egy jó tudós valódi fegyvertárát. Az okos érvelés, a következetes kíváncsiság és a titkokat felfedő kitartó munka módszereit.

Országh László 1984-ben halt meg. Hamvai végakarata szerint a szombathelyi szalézi templomban családi kriptájukban nyugszanak. Emlékét szülővárosában tábla őrzi, Debrecenben sétányt neveztek el róla.

Ám Országh László igazából szótáraiban, tanulmányaiban és tanítványai lelkében él tovább.

Dippold Pál

 

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr55786607

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása