Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

Vaszary János, aki színpadra festett

2014. január 10. - MaNDA

1899. január 10-én született meg Budapesten a rendkívül népes és igen sokféle tehetséget felvonultató Vaszary család később a színművészetben nagy rangot elérő tagja, János. Ha a nevét kimondjuk elsőre mindenkinek az ugyanezt a nevet viselő bácsikája, Vaszary János festőművész villan a tudatába. Ha tovább gondolkodik, eljut a 19. század végének egyik meghatározó egyházi méltóságához, a szintén a családhoz tartozó Vaszary Kolos hercegprímáshoz.

Visszatérvén Budapestre, Vaszary Jánosnak három testvére volt, négyük közül három igen magas szinten bizonyította művészi képességeit. Gábor öccse íróként vált nevezetessé, Piroska húga pedig színésznőként. Vaszary Gábor újságíróként kezdte. 1924-ben bátyjával, Jánossal együtt Párizsba utazott. Két hétig szándékoztak ott turistáskodni, ebből aztán évek lettek. Vaszary Gábor írásait napjainkban újra kiadják, jó üzlet a könnyed, szórakoztató olvasmányokat írójuk jellegzetes art-decós illusztrációival ma is szétkapkodják. A családról is tőle tudhatjuk meg a legtöbbet. „…egyikünk sem járt valami szívesen iskolába… ahogy múlott az idő, János testvérem egyre okosabb lett és rájött arra is, hogy a színészeknek nincs szükségük iskolai képzettségre. Nyomban összeültünk és megírtunk egy öt felvonásos drámát, amit egy szép délután, amikor szüleink nem voltak otthon, elő is adtunk.”

Vaszary Gábor, Vaszary Piri, Vaszary János ismeretlen társaságában.jpgVaszary Piri jobbján Vaszary Gábor, balján Vaszary János

A családi gyerekszínházban Vaszary János legtöbbször rendezőként szerepelt.  Az évek múltával aztán Rákosi Szidi Színiiskolájába járt. Híres volt rendkívüli memóriájáról: 4-5 versszakos verset egyetlen olvasásra elmondott hibátlanul. Vaszary János színészi pályáját 1920-ban a Magyar Színházban kezdte, később játszott az Új Színházban és a Belvárosi Színházban. Később öccsével, mint fentebb írtuk, Párizsba került, ott színházi rendezést tanult, de közben az Est című budapesti lap párizsi tudósítójaként is dolgozott. 1926-ban tért vissza a magyar fővárosba. Pályája egyik legsikeresebb korszaka 1932-től számítható, amikor a Teréz körúti színpad művészeti vezetőjeként dolgozott. Ez az intézmény volt a hallatlanul népszerű Nagy Endre és Salamon Béla munkahelye, a Hacsek és Sajó párbeszédek sikereinek színtere. Vaszary János 1941 és 44 között az Andrássy úti Színház igazgatója volt. Ezt az időt tartják pályája legfontosabb korszakának. Később sok bonyodalmat okozott annak tisztázása, hogy a zsidótörvények következtében az Andrássy útról kiszorított Wertheimer család maga kérte fel Vaszaryt színházuk irányítására.

Vaszary Janos.JPGVaszary János

Különös időszaka volt ez a magyar színészetnek. A színházak műsorpolitikáját a közönségigény szabta meg, hiszen folyamatos telt ház nélkül lehetetlen volt talpon maradni. Üzleti vállalkozásokként kabaré, revü, varieté műsorok kerültek az egész estés színdarabok közé. Az a színház győzött, amelyik új és vonzó árut kínált, amelyik a szórakoztató zenés műveket futtatta és ápolta a sztárkultuszt.

Vaszary János okos ember volt. Különös tehetséggel használta például családi kapcsolatait. A Vaszary modell a következő volt: a legtöbb esetben felesége, Muráti Lili kapta a női főszerepeket, testvére, Vaszary Piroska az asszony, anya, és komikai szerepeket, öccse, Vaszary Gábor írta a színdarabokat. Ezek után nem lehet kérdéses, hogy ki volt az előadások rendezője. Vaszary János.

muráti.jpgMuráti Lili

Sokoldalú tehetsége a filmiparban is megmutatta magát. Rendezett, forgatókönyvet írt és dramaturgként is dolgozott. 1937 és 43 között nyolc filmet forgatott, ezek közül talán a legsikeresebbnek az Egy nap a világ című volt. Egyet találhatnak, vajon ki volt a filmek állandó főszereplője. Muráti Lili. Soroljunk azért néhányat a filmsikerek közül: Egy éj Velencében, Rád bízom a feleségem, Tokaji rapszódia, Édes a bosszú, Pofon az éjszakában, Kölcsönadott élet.

Magyarország 1945-ös szovjet megszállása után a Vaszary családot meghurcolták. Muráti Lilit lenyilasozták, megjárták az Andrássy út 60. börtönét, nyolcszor tartóztatták le őket az oroszok. 1946-ban sikerült nyugatra szökniük. Először Franciaországban vergődtek, végül Spanyolországban telepedtek le. Kezdetben nehéz körülmények között éltek itt. Vaszary János íróként próbált pénzt keresni, nagyobb közönségre csak azután tett szert, hogy a madridi rádió magyar adásában munkát kapott. Muráti Lili 1950 és 63 között saját társulatával spanyol színházakban lépett fel. Férje sorozatban írta neki az újabb és újabb szerepeket.

Spanyolország különös gyűjtőhelye volt a zseniális magyaroknak. Vaszary János 1963-ban halt meg Madridban.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr455750294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.