1948. november 26-án halt meg Kozma Lajos, híres építészünk. Emlékét azonban nem csupán ma is álló és a figyelmet minden esetben igen erősen magukra vonzó épületei őrzik, hanem szerteágazó munkásságának sokféle más tárgya. A somogyi születésű fiatalember a budapesti Műegyetem építész szakos hallgatójaként különleges grafikai munkáival keltett először figyelmet. Épületrajzai inkább a grafika művészetéhez álltak közelebb, mint a mérnöki tervezéshez. Kozma nem tett mást, mint a szakma kereteit feszegette, és kortársaival együtt sikerült kitörnie a műszaki tudomány számukra szűkre szabott ketrecéből. Hallgatótársai: Kós Károly, Györgyi Dénes, Jánszky Béla, Tátray Lajos és még sokan mások, Kozmához hasonló módon mutatták be építészeti elképzeléseiket. Az is közös volt bennük, hogy mindannyiuk a népművészet kincseit átemelve elképzeléseikbe igyekezett megteremteni a magyaros stílust. Az ifjú építészek újító csoportját Fiatalok néven kezdték emlegetni.
Kozma Lajos Somogy megye pásztorművészetének motívumaival: tulipán, madár, búzakalász stilizált képeivel dolgozott. A Fiatalok nem csak nevükben voltak azok, hanem lázadásukkal is. Szembenállásukat a régimódi stílussal rendkívül szellemes módon tették közzé. Jánszky, Tátray és Kozma Lajos a Műegyetemen meglehetősen gúnyos hangvételű lapot indítottak. Címválasztásuk is igen szellemes, avantgárd fiatalemberekhez méltó volt: Megfagyott Muzsikus. Goethe szavait forgatták meg, a német költő ugyanis azt mondta a maga patetikus, ám igen unalmas módján, „az építészet megfagyott muzsika”. Kozmáék ebből kiindulva pedig arra jutottak, hogy az építész nem lehet más, mint maga a megfagyott muzsikus.
Kozma Lajos társainál erősebben érdeklődött a grafika iránt, a Megfagyott Muzsikus tipográfiai munkáit is ő végezte. Ekkor még senki nem gondolta, hogy alig néhány év múlva a kor legjobb íróinak műveit fogja illusztrálni. Motívumkincsét társaihoz hasonlóan az erdélyi ornamentika elemeivel egészítette ki, egészen sajátos stílust alakított ki az erdélyiségből, a somogyiságból és a szecesszió gazdagon burjánzó lágy formáiból.
1906-ban kapta meg építészmérnöki diplomáját, de egy Kós Károly munkáihoz kísértetiesen hasonlító épülettervén kívül nem foglalkozott az építészettel, grafikusként dolgozott.
Révész Béla Találkozás Hamupipőkével című novelláskötetéhez készített elsőként illusztrációkat. A szecessziós, art decos expresszionista és misztikus képek sikert arattak a nagyközönség és a művésztársak körében. 1909 és 1910 között Kozma tanulmányúton volt Párizsban, itt találkozott Ady Endrével, akinek verses kötetéhez a korban megdöbbentően merésznek számító grafikákat készített. Aztán sorra jöttek a kortársak, költők, írók, akik a sajátos formavilágú Kozma-grafikákat szívesen látták viszont könyveikben. Hogy csak két nevet emeljünk ki közülük: Csáth Géza és Móricz Zsigmond.
Ady Endre verses kötete
Grafikusi munkája mellett azért Kozma Lajos nem hagyta ott a szakmát, családi házakat, villákat tervezett, a belsőépítészet és az iparművészet területén is a legnagyobbak közé lépett elő. Az első világháborúban négy évig szolgált tüzértisztként. Az építész a rombolás közben nyilván nem tervezhetett házakat, rajzolt. Később külön kötetben jelent meg ekkor született grafika sorozata, Zsuzsa Bergengóciában címmel. A kötet rajzaihoz Karinthy Frigyes írt utólag verseket. Különös, hogy Karinthy Frigyes évtizedekkel később abban a siófoki Vitéz-Panzióban halt meg, melyet annak idején Kozma Lajos tervezett.
Kozma Lajos 1916-ban szabadságot kapott a frontszolgálatból, és hazatérvén Gyomán megismerkedett Kner Izidorral és fiával, Kner Imrével, a híres nyomdászokkal. Itt jegyezzük meg, hogy a különböző írásos munkákban Kneréket gyomaendrődiként emlegetik. Ez nem igaz. Gyoma és a szomszédságában álló Endrőd egészen a szocialista központosítás időszakáig különálló település volt. Önálló történelemmel más és más hagyományokkal, Gyoma fejlett iparral, Endrőd pedig kiváló mezőgazdasággal. Ne tessék tehát gyomaendrődözni.
A gyomai Kner-villa
A gyomai Kner Nyomda határozott szándéka az volt, hogy megmutassa Magyarországon is készülhetnek európai színvonalú művek európai színvonalú kiadásban. 1916-tól sorra rendre jöttek is a remek mívű könyvek Kozma-illusztrációkkal. A grafikus azonban nem csak a szorosan vett, szövegekhez kötődő képekkel gazdagította a Kner kiadványokat, hanem könyvdísz mintakönyveket is készített, bennük igen szép iniciálékkal, fametszetekkel. 1925-ben Kozma Lajos tervei alapján készült el Gyomán a Kner-villa. A szecesszióból a Bauhausba áthajló, a két stílus legjellemzőbb motívumait mesterien elegyítő épület ma a Kner család és a magyarországi nyomdászat történetét bemutató kiállításnak ad helyet.
Kozma Lajos 1919-ben belerohant a forradalomba. A Tanácsköztársaság idején a művészeti direktórium tagja volt. Nyilvánvaló baloldalisága aztán csak 1945 után kaphatta meg jutalmát. A Tanácsköztársaság és az első világháború pusztításai után konszolidálódó országban Kozma Lajost nem az ideológia, hanem szakmája, az építészet foglalkoztatta. Szükség is volt rá. A szecesszió hullámzásából a Bauhaus letisztult egyszerűségében nemes formavilágába megérkező Kozma Lajos ekkortájt épült házai ma is tiszteletet ébresztenek. A házak többsége Budapest II. kerületében készültek el, a Bimbó, a Berkenye, a Csopaki, a Herman Ottó, a Napraforgó és a Trombitás úti házak ma is azt hirdetik, hogy nem csak Párizsban ragyoghatnak a Bauhaus mesteri művei. Kozma Lajos talán legismertebb épülete a lupa-szigeti vasbeton nyaralója. Ennek elkészülte után vált egyértelművé, hogy a tervező a díszítés helyett a funkciót helyezte az előtérbe. Az is kitűnik, hogy éppen úgy, ahogy grafikai és iparművészeti munkáiban, Kozma építészeti tevékenységében szinte végletesen leegyszerűsödött a formavilág. Mi más lehetne egy nyaraló szerepe, mint a lehető legteljesebb közelségbe hozni az embert a természettel? Kozma villája egy műugró toronyra hasonlító vasbeton ívrendszeren nyúlik a Duna fölé. A legkorszerűbb technológiát felhasználva teremtette meg az építészeti munkájára legjellemzőbb házat. Kozma Lajos építette a Margit körúti, ma is ragyogó Átrium házat, könnyű megtalálni, alsó szintjén mozi van. Igazából az ilyen fajta tömbházaknak nevezett épületek tervezésében teljesedett ki Kozma Lajos mérnöki tehetsége. Ezekben mutathatta meg díszítőművészi, belsőépítészi és bútortervezési, iparművészeti tudásának javát is. Ilyen tömbház, az art deco remekműve, a régi Posta utca 13 szám alatti épület. A látszólag egyszerű külső valójában egy rendkívül izgalmas térformálás mesteri példája. A fehér falrészek és a nagy üvegfelületek váltogatása teszi azzá. Hogy még egy nagy munkáját is idesoroljuk, idézzük fel a Divatcsarnok 1936-os átalakításakor tervezett Kozma-féle üvegtetőt. A minden ízében modern tetőszerkezet akármelyik mai pláza fölött ott állhatna.
Lupa-szigeti nyaraló
Kozma Lajos változatos, értékteremtő, munkákban gazdag élete 1948. november 26-án ért véget. Életműve azonban olyan örökség, melyre a vele együtt indulókéival együtt minden magyar ember büszke lehet.
Dippold Pál
