Gyulai Líviusz grafikusművész életművéből 60 alkotást  november 19-ig nézhetnek meg az érdeklődők a Budafok-Tétényi Művelődési Központban.

Az életműkiállítást azért rendezték meg itt, mert a Kossuth-díjas művész szülővárosa, az erdélyi Barót Budafokkal ápol testvérvárosi kapcsolatot.

A művészt bravúros, archaizáló, ironikus tollrajzai, kongeniális illusztrációi (Weöres Sándor: Psyché, Lawrence Sterne: Érzékeny utazások) tették híressé. A kiállításon láthatjuk néhány egyedi tollrajzát, válogatást több száz könyvillusztrációjából, animációs filmterveit. Emellett folyamatosan vetítik rövidfilmjeit, köztük Az én kis városom és a Szuvenír címűeket- írja a Manda.

A művészetben nincs demokrácia. A műalkotás vagy jó, vagy rossz. Nem a múlandó műítészek állapítják ezt meg, hanem a múlhatatlan idő.

A Nagy rostamester.

Meg természetesen a más művészeti ágakban dolgozó komolyabb alakok. Hasonló a hasonlónak, így Weöres Sándor Gyulai Líviusznak örült.

A gagyiművészek is kitűnően egymásra találnak, tessenek csak tévét nézni! A mulatós, nótás adásokat. Annyira rosszak, hogy már jók. Ha szabad még ilyesmit politikailag correcten megfogalmazni.

Gyulai Líviusz nincs egyedül. Egyre többen lépnek a hagyományos technikák és témák hatalmas terére, ma már nem ciki embert ábrázolni, amikor a modell ember. Vagy orrszarvút ha éppen azt kell bemutatni – ez Ábrahám Rafael szakterülete. Az élet a képzőművészetben is újra éledt, Gross Arnold, Filep Sándor, Párkányi Rab Péter, Varga Imre és Török Richárd sokat tett azért, hogy ne kelljen a nagy rostamestert megvárnunk.

Tessenek Budafokra menni, Gyulai Líviusz rajzai most ott élnek.