Ha a világ szerencsésebbnek mondott tájain született volna, mármint ha szerencsésségen a rendkívül hosszú életkort értjük, Kaukázus, Himalája, Andok, ahol vidám matuzsálemek pipáznak, és azt mondják, hogy ők már 200 évesek, igaz, ezt semmiféle dokumentum nem bizonyítja, szóval, ha Falk Miksa magyar író, újságíró, politikus nem Pesten, hanem az előbbi vidékeken születik, október 7-én lenne 185 éves.

A 19. század elején azonban egy kereskedő családba született bele Falk Miksa. Apja Falk József, anyja Preisach Borbála. Akkortájt sem volt ritka, hogy valaki elveszíti a vagyonát, így történt ez Falk Józseffel is. Falk Miksa ezért 14 éves korától egyszerre tanult és dolgozott. Már egészen fiatalon, 1843-ban fordításokat és színi bírálatokat közöltek tollából, majd publikációi színterén az Ungar című lapban segédszerkesztőként tevékenykedett. 1847-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett Pesten, ezután Bécsben műegyetemi előadásokat hallgatott. A császárvárosban sem volt könnyebb dolga, mint itthon. Kis túlzással, nyomorgott. 1848-ban hazajött, aztán újra visszament, és a forradalom napjaiban már gyújtóhangú politikai vezércikkeket írt, melyek lényegében megalapozták népszerűségét.

Forrás: OSZK

A pesti német és magyar nyelvű lapokban indult pályafutása, méghozzá nem is akárhogyan, az Ungar-ban már 1844-ben nagy elismeréssel írt Petőfi Sándor költészetéről. Ugyanitt tette közzé a magyar költők műveiből készített fordításait is. A Pest-Bécs közötti ingajárat közben alakult ki a jellemzően Falk Miksa-i stílus. A Wanderer-ben, az osztrák liberálisok vezető lapjában külpolitikai cikkeket írt, a magyarországi lapoknak – a Figyelmezőnek, a Magyar Sajtónak és a Pesti Naplónak – is küldött írásokat. Ezek sikere sokunknak, akik túléltük a szocializmust, ismerős. Falk Miksa ugyanis a sorok közé rejtett írásmód nagymestere volt. Külpolitikai dolgozataiban lényegében az osztrák neoabszolútizmus rendszerét támadta.

Az újságíró is ember. Családja van, gyerekei. Pénzt kell keresnie. Falk Miksa különös, szinte tudathasadásos módon oldotta meg a pénzkeresést: az Ausztriát támadó liberális sajtótermékekbe is írt, de a kormányzat eltartotta Budapesti Hírlapnak is névtelen külpolitikai szemlecikkeket készített. Ezekben természetesen igazodott a hivatalos állásponthoz.

Falk Miksa publicisztikája mindezekkel együtt határozott és átgondolt politikai irányvonalat képviselt. A magyar alkotmányosság helyreállítását nem a birodalomtól elszakadás útján képzelte el, hanem az alkotmányos, liberális alapra terelendő Habsburg-monarchiában. Falk Miksa nézetei a magyar politika vezetői között, mivel ők is nagyjából így gondolkodtak hamar befogadásra találtak. Felismerték az újságíróban a hasznos, mondhatni nélkülözhetetlen segítőtársat. Deák Ferenc például a tudományos munkával nem foglalkozó Falkot 1861-ben az Akadémia levelező tagjának javasolta, majd 1863 végén érkezett Pestre akadémiai székét elfoglalni a Menedékjogról írt értekezésével. Eötvös József Falkot bízta meg több művének németre fordításával.

1867-ben, a kiegyezés évében Falk Miksa megkapta a Pester Lloyd főszerkesztőségét. Az újság, addig a pesti kereskedő polgárság belterjes orgánuma volt, azonban Falk több évtizedes főszerkesztősége idején akár a Monarchiában, akár annak határain túl nagy tekintélyt szerzett magának. A Pester Lloyd színvonalas, egyértelműen szabadelvű, Ausztria és a külföld számára az 1867-es magyar liberalizmus sajátos szempontjait és igényeit képviselő-közvetítő lap volt.

Falk Miksa életének talán legjelentősebb eseménysora a legnagyobb magyarhoz, Széchenyi Istvánhoz kötődik. Széchenyi 1859-ben kérette magához Döblingbe Falk Miksát, aki ettől fogva hetente többször is meglátogatta. Ahogy bizonyos szaklapok írják az elmebajából föltisztuló Széchenyi élete utolsó éveiben minden energiáját az önkényuralom elleni küzdelemnek szentelte. 1859-60-ban a döblingi elmegyógyintézetben illegális ellenzéki sajtóközpont jött létre, a Bach-rendszer elleni röpiratok és újságcikkek itt készültek. Széchenyi abszolutizmus-ellenes gerillaharcos csapatának Falk Miksa volt az egyik legtevékenyebb tagja. Mint írják, Széchenyinek fontosak voltak Falk információi és kapcsolatai. Hogy aztán ki kivel volt ebben a történetben máig titok.

A Széchenyihez kötődő személyes kapcsolat volt az oka annak, hogy az Österreichische Revue című folyóirat 1866-ban felkérte Falk Miksát egy Széchenyiről szóló életrajzi esszé megírására. A terjedelmes munka eredeti, német szövege, ami egyedül ebben a lapban jelent meg, lényegében az első részletes Széchenyi-életrajz. A szakemberek azt írják, hogy a mű legértékesebb része a döblingi évekről szóló zárófejezet. A forrásokból az is kiderül, hogy ez nem véletlen, hiszen Falk Miksa a Széchenyi Istvánnal folytatott beszélgetésekről azok lezajlása után feljegyzéseket készített. Az 1866-os osztrák lapbéli életrajz 1868-ban magyarul is megjelent Gróf Széchenyi István és kora címmel.

Falk Miksa 1863-tól Ferenc József feleségének, a magyarok körében rendkívül népszerű, Sissi néven becézett Erzsébet királyné magyar nyelvtanára volt. Ezt az állást a Habsburg-ház elismerésként adta addigi szolgálataiért. Az ügyesen mozgó újságíró aztán élete végéig igen sok szerepkörben felbukkant a magyar közéletben. Volt országgyűlési képviselő, parlamenti bizottsági tag, vasúti igazgatósági elnök, a lipótvárosi kaszinó elnöke, banktársaság igazgatósági tagja, sőt, Szeged tiszteletbeli főjegyzőjévé is megválasztották.

Falk Miksa házasságában hűséges volt és kitartó, feleségével, Schindler Klementinával 54 évig éltek együtt.

Újságírói pályája meglehetősen ellentmondásos volt, hiszen egyidejűleg írt a Monarchia ellen, valamint császárpárti cikkeket. Nevét ma Budapesten utca őrzi, a legújabb kori népemlékezetben pedig az a bizonyíthatatlan legenda él, miszerint a híres amerikai színész, Peter Falk – Columbo hadnagy – az ő rokona.

Dippold Pál