Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Élet a sziklagörgetegen

2016. november 15. - MaNDA

A Csákvárról Székesfehérvárra vezető út jobb oldalán, a Vértes szélénél bújik meg Gánt. A Vértes Tájvédelmi Körzethez tartozik. Többféle elméletet is gyártottak arról, hogy honnan is eredhet neve. Az egyik szerint egy Gan nevű emberről kapta, a másik szerint a szó szláv forrású, legvalószínűbb azonban a Közép-felnémet – sziklagörgeteget jelentő eredet.

A ma is német nemzetiségű községként számon tartott település nevének első írásos említése 1193-ból, III. Béla királyunk okleveléből származik. Ekkor ez a terület a Fehérváron élő német keresztes lovagok birtoka volt. A török hódoltság idejéből nincsenek adatok a községről, legközelebbi dátum az 1600-as évekből való, Török Jánost nevezi meg birtokosként. 1662-ben Gánt a csókakői Nádasdy grófok lajstromában lakatlan pusztaként jelenik meg. A török hódoltság végére Gánt elnéptelenedett. 1691-ben Lipót császár báró Hochburg János fő hadiszállítónak ajándékozta. A 18. század elejéről származó iratokban feltűnő családnevek alapján joggal feltételezhető, hogy itt szénégető szlovákok éltek. 1757-ben gróf Lamberg Antal kilencvenhárom német telepest hozott ide. Akárcsak az ország más vidékein, itt is fontos kiváltságokat élveztek, ezek egyik legjelentősebb eleme a két évig tartó adómentesség volt. Gánton dél-német nyelvjárással beszélnek, ebből az következik, hogy a telepesek Alsó-Ausztriából, Bajorországból és Svábföldről jöttek.

A gánt Szent Vendel templom freskói (Forrás: MaNDA Adatbázis, Mezőkövesdi Közkincs-Tár Nonprofit Kft., CC BY-NC-ND)

Gánton és Kápolnán 1778-ban már kétszáz katolikus élt, ezért a földesúr templomot építtetett, amelyet Szent Vendel, a nyájak és a pásztorok védőszentjének oltalma alá helyeztek. Épülete, mellette a fa harangláb a mai faluközpontban áll. 1783-ban Gánt önállóvá vált. Azt írják, hogy a protestáns szlovákok elköltözése után a katolikus németek anyanyelvükön vettek részt az istentiszteleteken. A falu mai nagytemploma a 19. század közepén épült. Mellette állt a parókia és az iskola. A 20. század nagy iskolásítási hullámában, a Klebelsberg Kunó nevéhez köthető programban, 1936-ban készült el a mai iskola.

A falu külleme százötven év óta alig változott. Hosszú, főutcája több kilométeren át kanyarog a szalagként a tájra dobott településen. Közel van az erdő, ez korábban az uradalmi birtokhoz tartozott, a szántóföldek a község birtokában voltak. A hegyek közé szorított falu nem nagyon tudott új területeket művelésbe venni, ez komoly megélhetési gondokat is jelentett.

Az egykori bauxitbány (Forrás: Wikipedia)

Gánt 20. századi történetét alapvetően megváltoztatta az a tény, hogy 1926-ban megnyílt bauxitbányája munkát adott az itt élőknek. Az első bauxitbányát Balás Jenő gyergyóremetei bányamérnök fedezte fel. A trianoni országcsonkítás után az ásványi kincseink és egyéb természeti értékeink nagy részének elvesztése után óriási jelentőségű volt minden új, magyarországi lelőhely. A hazánkba szakadt székely bányamérnök 1919-ben bánya- és kohómérnöki irodát nyitott Budapesten. Gánti vizsgálódásainak azért voltak előzményei. Taeger Henrik 1905-ös geológiai kutatásai Gánt környékén már a bauxit ottlétére utaltak. Mégis Balás Jenő volt az, aki itt Európa egyik legnagyobb bauxitlelőhelyét megtalálta.

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr8211950873

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása