Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

Aminek a gúnárok adtak nevet

2016. szeptember 22. - MaNDA

Dombóvár legújabb kori történelme igen gazdag eseményekben. Ha nem a szorosan vett politikatörténetet vizsgáljuk, hanem a magyar gazdaság fellendülésének kezdetéig megyünk vissza, megállapíthatjuk, hogy miként tudta megváltoztatni, méghozzá erősen a maga javára fordítani a vasútvonalak kiépülésével megteremtett új helyzetet ez az életrevaló település. Az addig mezőgazdasági környéken sorra épültek fel az ipari üzemek, megváltozott a község közigazgatási helyzete, és a környék egyik legjelentősebb kulturális központjává vált. Országos hírű volt a Hungária Vajkiviteli Rt. dombóvári központjában készült minőségi vaj. 1900-ban kezdődött meg az üzemben a termelés, a napi 16-20 mázsa vaj nagy részét külföldön értékesítették.

A Dőry Konzervgyár ideiglenes részvénye 25 ezer korona értékben (Forrás: MaNDA Adatbázis, Magyar Nemzeti Múzeum - Budapest, CC BY-NC-ND)

Dőry Etelka 1912-ben alapította meg a Dőry Konzervgyárat. Az első világháború jelentős megrendeléseket hozott, és erősen meggyorsította a fejlődést. Az 1930-as években száz munkást foglalkoztattak a gyárban, alkalmi munkásként további, akár hatszáz fős csoportok is dolgozhattak itt. Nem túlzás azt állítani, hogy a dombóvári konzervgyár termékei világhírt szereztek: a befőttekből, lekvárokból, kandírozott gyümölcsökből Dél-Amerikába is vittek. 1914-ben a Magyar Államvasutak itt telepítette le Talpfatelítő Vállalatát. Az időjárás viszontagságait jól tűrő, első osztályú dombóvári talpfákat korszerű berendezésekkel konzerválták. 1925-ben az Esterházy-család Újdombóváron gőzmalmot építtetett. A nagy kapacitású üzembe a vasúthoz bekötött vágányokon óriási mennyiségű gabonát lehetett feldolgozásra ideszállítani. Dombóvár és Újdombóvár közigazgatási egyesítése a második világháború után, 1946-ban zajlott le. A Rákosi-diktatúrát követő, bizonyos fellendülést hozó 1960-as, 70-es években több dombóvári üzemet korszerűsítettek, és új gyárakat is építettek itt. Így lett Dombóvárnak kenyérgyára, kesztyűgyára, így kapott helyet a Láng Gépgyár és a Pátria Nyomda, végül a Csavaripari Vállalat. 1970-ben nyilvánították várossá Dombóvárt, ami újabb lökést adott a településfejlesztésnek. Áruház, szálloda, kultúrház, új iskolák, torna- és sportcsarnokok épültek. 1973-ban kezdtek bele a mára a város legfőbb idegenforgalmi nevezetességét jelentő Gunaras Termál- és Gyógyfürdő kiépítésébe.

Gunarasfürdő szabadtéri termálvizes medencéinek egyike 1985-ben (Forrás: MaNDA Adatbázis, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Budapest, CC BY-NC-ND)

Vegyük szemügyre kicsit tüzetesebben ezt az egyre népszerűbb és ismertebb pihenő területet. Nevének jelentését nem nehéz megfejteni, hiszen a 20. század első feléig itt libák úsztatója volt. Úgy tűnik, ezen a vidéken a hímnemű libák, azaz a gúnárok űzték többségükben ezt a sportot, ezért lett a hely neve Gunaras. A helyi történetek szerint úgy fedezték fel a víz gyógyító hatását, hogy a kukoricakapálásból hazafelé tartó asszonyok a tó forrásánál mosták meg lábukat. Tőlük szereztek tudomást mások is arról, hogy a víztől enyhültek vagy megszűntek reumatikus fájdalmaik. A fürdőépítés első üteme 1972-től 73-ig tartott. Érdekes volt az a szinte teljes körű összefogás, amellyel az építkezést a dombóváriak támogatták: a városban dogozó nyolcezer emberből 7162-en egy napi keresetükkel járultak hozzá a költségekhez. A fürdők mellett üdülőterületet alakítottak ki. Először 210 darab apró üdülőtelket parcelláztak ki. A fürdő megnyitásakor két darab 215 köbméteres termálmedence, kettő 35 köbméteres gyerekmedence, egy 1800 férőhelyes, váltókabinos öltöző, és egy százötven személyes bisztró állt a vendégek rendelkezésére.

A gunarasi strandfürdő napjainkban

Alig egy év múlva már bővítettek, egy 20X50 méteres, 1500 köbméteres sportmedence került a többi mellé. Szinte természetes, hogy egy mesterséges tavat is kialakítottak. Ezt a medencék leeresztett vizével táplálták. Egy év után ez a tó száz méter hosszú és száz méter széles volt, a dombóváriak ide jártak csónakázni és vízibiciklizni. Közben több száz hétvégi ház épült fel a telkeken. 1976-ban már százhúszezernél is több látogatót fogadtak a létesítményben. Elkerülhetetlenné vált a fürdő téliesítése, ami egyben bővítést is jelentett. Több száz férőhelyes öltözőket építettek, melyek magukban foglalták a zuhanyzókat és illemhelyeket, a fedett fürdőcsarnokban három medence volt, 1300 négyzetméteres területen. Ez egyben már azt is jelentette, hogy hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánították Gunarast. 1986-ban, miután a gyógyászati részleg fejlesztése is befejeződött, újabb bővítés következett, szolgálatba lépett az óriáscsúszda és egy újabb hideg vizes sportmedence. A fürdő körül nyolchektáros parkot alakítottak ki. A kezdetben százszor száz méteres tó mára egyhektárossá vált, melynek partján minden korosztály megtalálja a neki megfelelő kikapcsolódási formát.

A gunarasi vizet a magas fluorid tartalmú alkáli-hidrokarbonát jellemzi. Bizonyítottan jól alkalmas mozgásszervi betegségek, gyomor- és bélbántalmak, nőgyógyászati, fogíny- és szájbetegségek kezelésére, de eredményesen alkalmazzák légzőszervi, szív és érrendszeri elváltozások gyógyításában, továbbá a bőrgyógyászatban is. A vízre huszonkettő különböző gyógyszolgáltatás épült, így a fürdő a régióban, de az országban is a legtöbb fajta kezelést tudja megadni vendégeinek. A fürdőben a gyógyászat mellett a hagyományos wellness, termál és strandszolgáltatások is megtalálhatók.

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr3811731529

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.