Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

Dürer, a német reneszánsz legnagyobbja

2016. május 21. - MaNDA

A középkori Németország talán legnagyobbnak mondható képzőművésze, aki festői, grafikusi munkássága mellett könyvkiadással és művészetelmélettel is foglalkozott, 545 évvel ezelőtt, 1471. május 21-én született Nürnbergben. Albrecht Dürerről beszélünk, akiben a német reneszánsz egyik legjelentősebb képviselőjét tisztelhetjük.

Albrecht Dürer: Önarckép, 1500 (Forrás: Wikipedia)

Dürer elődei Magyarországról, a Gyula melletti Ajtósról származtak. A település nevét akkoriban Eytasnak írták, az Ajtós szót németül Thürernek mondták, és már csak egy kis zöngés hangváltás kellett a név elején, és megkapjuk a nagy mester, Dürer nevét. Mielőtt jobban elmélyednénk a családtörténetben, jegyezzük meg, hogy egy Dürerhez hasonlóan világhírnévre szert tett későbbi német művész, Johann Sebastian Bach felmenői is Magyarországról kerültek Türingiába. Hazánkban vándormolnárokként dolgoztak, ennek tárgyi emlékeit az eisenachi hatalmas Bach-múzeumban ismerhetjük meg. Ha visszalépünk az időben, a korabeli dokumentumok szerint idősebb Albrecht Dürer 1455-ben, huszonnyolc éves korában telepedett le Nürnbergben. Rá tizenkét évvel kötött házasságot Barbara Holperrel. Tizennyolc gyerekük született, ám közülük csak három fiúk maradt meg. Ifjabb Albrecht ötvös mester apjához és anyai nagyapjához igazodva kitanulta ezt a különleges fémműves szakmát. Az ekkor szerzett ismeretek lényegében későbbi művészi munkái majdnem mindegyikében felismerhetők.

Az idősebb Albrecht Dürer rózsafüzérrel, 1490 (Forrás: Google Art Project)

Dürer 1486-ban festőinasnak állt. Megismerte a festő és grafikus mesterség alapjait, köztük a fametszés technikáját. A kor szokásainak megfelelően tudását vándorlegényként gyarapította. Volt Colmarban, Baselben és Strasbourgban. Ebben a városban készítette Önarckép iringóval című képét, amelyet a nyugat-európai festőművészet első valódi önarcképeként tartanak számon. Dürer 1494-ben tért haza Nürnbergbe, ahol feleségül vette Agnes Freyt. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy még ebben az évben Velencébe utazzon. Itáliai élményei az ötvösmesterséghez hasonlóan meghatározó nyomokat karcoltak egész későbbi életművére. Sokféle műfajban dolgozott, festett akvarelleket, rézkarcokat készített, és olajfestéket is használt műveihez. 1509-ben Nürnbergben házat vásárolt, amelyben egy egész birodalmat épített ki, egyszerre volt lakás, műhely és üzlet. Sokan laktak itt, felesége, édesanyja, segédei és inasai. Itáliától nem tudott, igaz, nem is akart elszakadni, második velencei útja alkalmából már híres művészként járt Bolognában és Ferrarában. Velencében készítette el a San Bartolomeo templom Rózsafüzérünnep című oltárképét. Csodájára jártak. Már korábban szoros kapcsolatba került Bölcs Frigyes szász választófejedelemmel, aki legfőbb megrendelője lett. A fejedelem bízta meg Dürert a wittenbergi palotakápolna nagy szárnyas oltárának elkészítésével.

Érdekes Albrecht Dürer hűsége hitéhez. Hiába került már-már baráti kapcsolatba a reformáció atyjával, Luther Mártonnal, nem csatlakozott az új valláshoz. Dürer haláláig katolikus maradt. Élete végén kiadta művészetelméleti írásait, melyek nagy hatással voltak kortársaira. 1528-ban halt meg, felesége szüleinek kriptájába temették a nürnbergi Szent János temetőben.

Dürer önarcképe 13 éves korából, 1484 (Forrás: Wikipedia)

Albrecht Dürer gyermek és fiatal korában készített képei szinte hihetetlen rajztehetségről tesznek tanúbizonyságot. Erről bárki meggyőződhet, aki a bécsi Albertinában megnézi tizenhárom éves korában készített önarcképét. Vándorlegénykedése alatt készített akvarelljeinek tájábrázolásában jelentős újdonság, hogy a táj maga nem csupán háttér, hanem a képen szereplő emberekkel együtt a kompozíció szerves része. Nagy hatással voltak rá Leonardo da Vinci képei. Elméleti munkáiban is sokat foglalkozott a perspektívával, a tökéletes kompozíció összetevőivel. Komoly munkával dolgozott azon, hogy pontos meghatározását adja a szép emberi test arányainak, az ezt meghatározó törvényszerűségeknek. Ennek eredményeként készült el az Ádám és Éva című metszet, ebben teljesen szakított a gótikus formanyelvvel. Jelentős fametszetsorozatokat is alkotott, melyekben a régi technikával szemben vonalazott felülettel érzékeltette a fény és árnyékhatást. Ilyen volt a tizenöt darabos Apokalipszis-sorozat, a Mária élete és a Nagy Passió. Dürert szinte mániaszerűen foglalkoztatta életében az arckép. Többféle technikával készítette el ezeket, ilyen volt a Rotterdami Erasmusról és Bölcs Frigyesről kikarcolt rézmetszet. Szinte tökéletesnek mondhatóak festett képmásai, Dürer azt hirdette, hogy az ember arcát és alakját a halála után is meg tudja őrizni. Ez azt jelentette, hogy nem elég csupán a külső vonásokat ábrázolni, a portrénak az ábrázolt alak teljes személyiségét vissza kell adnia. Németalföldi utazásai után készültek el Dürernek azok a képei, amelyek nemcsak életművének, hanem az egész középkori német festészetnek a fő művei: Előkelő férfi képmása, Johann Kleberg portréja, Melankólia, Szent Jeromos, A lovag, a Halál és az Ördög.

Albrecht Dürer művészete, nem túlzás azt állítani, a későbbi korok szinte minden művészére nagy hatással voltak. A kortárs magyar képzőművészetben két jelentős magyar alkotó vallja művészete fő forrásának Albrecht Dürer hagyatékát: Ábrahám Rafael és Filep Sándor.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr768728362

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kelly és a szexi dög 2016.05.22. 12:51:31

Ajtósi Dürer, ifj. vagy az id. volt?

Horst Tappert (nyomozó) 2018.06.29. 20:07:29

A festő az ifj. Albrecht Dürer volt, akinek az apja id. Albrecht Dürer Ajtósról vándorolt ki, ezért nevezték Ajtósi Dürernek, Ajtósi Ajtósinak őket :)