Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Lázár Ervin, a nagy bajnok

2016. május 05. - MaNDA

Lázár Ervin, a 20. századi magyar próza meghatározó alakja nyolcvan évvel ezelőtt, 1936. május 5-én született Budapesten. Édesapja, Lázár István uradalmi ügyintézőként szolgált Tolna megyében, Alsó-Rácegrespusztán. A család hétköznapjainak főszereplője, édesanyja, Pentz Etelka volt. Lázár Ervin Felső- Rácegresre, aztán Sárszentlőrincre járt iskolába. 1946-ban Székesfehérváron, a Ciszterci Szent István Gimnáziumban kezdte középiskolai tanulmányait, de alig két év múlva szétzavarták a szerzetesrendeket, államosították az iskolát, így Szekszárdra került a Garay János Gimnáziumba. Ekkor már dübörgött az osztályharc, a Rákosi-kor közepén Lázár Ervin osztályidegennek számított, és csak csalafinta protekciókkal sikerült bekerülnie az iskolába. A család viszontagságai nem csökkentek, 1951-ben kitették őket szolgálati lakásukból. 1954-ben Lázár Ervin leérettségizett Szekszárdon. Valamennyire enyhült a diktatúra szorítása ekkortájt, ezért bekerülhetett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarára. Tanulmányai mellett már 1959-től újságíróként dolgozott az Esti Pécsi Naplónál. 1961-ben kapta meg magyartanári diplomáját. Maradt azonban Pécsett, a Pécsi Napló után 1963-ben következett a Dunántúli Napló, és Pécs országos hírnevű irodalmi folyóirata, a Jelenkor. Lázár Ervin a Kisfiú meg az oroszlánok című meseregénye 1964-ben jelent meg. A sikeres bemutatkozás rá egy évre, 1965-ben a fővárosba repítette az írót. Az Élet és Irodalomnál kapott munkát, tördelő szerkesztő volt. Gyors egymásutánban jelentek meg könyvei, elbeszélés-gyűjtemények és mesék. 1971-től 1981-ig szabadfoglalkozású íróként élt. 1989-ben munkát vállalt a frissen alapított Magyar Fórum című hetilapnál. Következtek a lehető legkülönbözőbb nyomtatott sajtótermékek, a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet. A Hitel című újság váratlan és sokaknak nem tetsző átalakítása után, amikor az népszerű politikai-kulturális kétheti lapból irodalmi lappá vált, Lázár Ervin volt az orgánum olvasószerkesztője. Nem rajta múlt, hogy a Hitel nem teljesítette valódi küldetését.

Lázár Ervin; Szilágyi Lenke fotója, Forrás: wikipedia

Lázár Ervin unikális alakja irodalmunknak. Írói képességei, tehetsége már életében magasan az átlag fölé emelte munkáit, sopánkodhatnánk, hogy Lázár Ervin egy kis nyelv, az általa olyan nagy szeretettel művelt magyar írója volt, azaz műveit nem ismerhették meg a nagy világnyelveket olvasók-beszélők, de ez felesleges. Mindenki tudta és tudja a magyar irodalom ismerői közül, hogy személyében Gabriel García Márquez, Günter Grass, Bohumil Hrabal és a többi nagynevű mágikus realistához hasonlóan a világirodalom élvonalába tartozó nagy írót tisztelhetünk.

szegeny_dzsoni.jpgSzegény Dzsoni és Árnika, Lázár Ervin meséjéből készült film plakátja

Hazai sikereit gyerekeknek készített írásai alapozták meg. Azt mondta, hogy amikor ír, az alapanyag, a szavakba sűrített élmények döntő többsége gyerekkorából származik. Így tehát nem volt nehéz a világ legnehezebben megközelíthető közönségét, a gyerekeket a bűvkörébe vonni. Az a rendkívüli játékosság és sajátos nyelvhasználat, amellyel sorra tette le az olvasók asztalára remekműveit, egész pályafutására jellemző volt. A Kisfiú meg az oroszlánok, a Hétfejű Tündér, a Gyere haza Mikkamakka, a Berzsián és Dideki, a Szegény Dzsoni és Árnika és a Négyszögletű kerek erdő történetei a felnőtt olvasókban is megidézték gyerekkorukat, azokat az időket, amikor még mindenki szabadon tud álmodni. Lázár Ervin talán éppen ezeknek az álmoknak a megfogalmazása révén emelkedhetett ki kora írói közül. Ehhez természetesen kellett az a rendkívül szeretetreméltó és szeretetet sugárzó személyiség, amelyet Lázár Ervin egész életében természetes vidámsággal viselt.

Az Lázár Ervin írói teljesítményét illetően lényegében mellékes, hogy műveiből nagy sikerű filmek és hangjátékok készültek, miként az sem túl fontos, hogy miféle díjakat kapott munkáiért. Megvolt neki a József Attila-, a Déry Tibor-, a Kossuth- és a Príma Primissima-díj, amelyeket a tőle megszokott derűs természetességgel fogadott. Ezeknél sokkal jobban érdekelte egy-egy nem is túl különleges tepsis hús receptje, a kisgyerekek sajátos beszéde és Kovács Kokó István bokszmeccse. A bokszoló fénykorában egy világbajnoki címmeccs éppen arra az időre esett, amikor Lázár Ervinnek részt kellett vennie egy neves pályatársa születésnapi ünnepségén. A hosszú műsort követően, amikor a vendégek felszabadultan megrohamozhatták a terített asztalokat, Lázár Ervin eltűnt. Az intézmény portásfülkéjében találtam meg, nézte a Kokó-meccset. Gyere, mosolygott, és ültetett le maga mellé, később gondoltam, csak végig, hogy többek között ezért a természetességéért szerettem, ahogy szeretik őt ma is több millióan.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr848689364

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Con_Sole 2016.05.06. 08:54:41

Köszönöm a bejegyzést. Sajnálom, hogy kimaradtak a felnőtteknek szóló művek a felsorolásból, mint pl.: a Fehér tigris regény vagy a Buddha mosolyog gyűjtemény amelyeket szintén érdemes megismerni.

csorsza 2016.05.06. 08:57:54

Éljen Parmerozpazepan Pozmerozpozipul!
süti beállítások módosítása