Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

Könyves Kálmán, a tudós király

2016. február 03. - MaNDA

Könyves Kálmán királyunk, az Árpád-házi uralkodók közül az egyik legismertebb, 900 évvel ezelőtt 1116. február 3-án halt meg.

A nevéhez köthető mondat: „Boszorkányok pedig nincsenek” a maga korában a következőképpen festett: „A strigákról pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálat ne tartassék.” Már csak azt kell tisztáznunk, hogy kiket is neveztek strigáknak: ezek a képzeletbeli lények nem voltak mások, mint varázserejű vámpírfélék.

konyves_kalman.jpgKönyves Kálmán (Forrás: MaNDA Adatbázis, Részlet a Történelmi arcképcsarnok c. könyvből)

Könyves Kálmán I. Géza királyunk (uralkodott, a későbbiekben: u. 1074-1077) idősebbik fia volt. Utóbb a krónikák azzal magyarázzák a korban hatalmasnak számító műveltségét, olvasottságát, hogy testi fogyatékosságai miatt apja papnak szánta, hiszen egy púpos, sánta és beszédhibás ember nehezen képzelhető el királyként. Ezek az állítások azonban meglehetősen hiteltelennek tűnnek, hiszen akkoriban jegyezték le, amikor öccse és vetélytársa, Álmos herceg utódai uralkodtak. Álmos minden bizonnyal, fizikai képességeit tekintve legalábbis, alkalmasabb királyjelölt volt, Szent László királyunk (u. 1077-1095) 1091 után Álmosra és nem Kálmánra bízta Horvátország kormányzását. Nagy királyunk aztán végül mégis úgy döntött, hogy Kálmánt választja örökösének.

kalman_abrazolasa_thuroczi_janos_kronikajaban.jpgKönyves Kálmán Thuróczy János krónikájában

Könyves Kálmán két évtizedes uralkodása alatt (1095-1116) szinte állandóan háborúzott Álmossal, aki nagyon erősen akarta a koronát. A klasszikus trónviszályok időszaka volt ez, különös cselszövésekkel tele. 1105-ben Kálmán például, hogy hatalmát biztosítsa, megkoronáztatta a később II. István néven (u. 1116-1131) uralkodó fiát. Álmos ennek nagyon nem örült, szövetségre lépett a lengyelekkel és a csehekkel, de nem tudta megszerezni a magyar koronát. Kálmán ekkor visszaverte testvére támadását, és elküldte Jeruzsálembe a keresztes háborúba. Álmos, miután hazatért – mondják – merényletet szervezett Kálmán ellen, majd, miután ez nem sikerült, V. Henrik német-római császárhoz menekült, és az ő seregeivel akarta legyőzni a testvérét. Megint kudarcot vallott. 1115-ben Álmos újabb összeesküvést szervezett Kálmán ellen, aki ezúttal nem kegyelmezett, Álmost annak Béla nevű fiával – a későbbi II. Bélával (u. 1131-1141) – együtt megvakíttatta, és a dömösi kolostorba záratta.

Kálmán királyunk tehát sikerrel védte meg hatalmát, és uralkodása ideje alatt nagy diplomáciai eredményeket is elért. Szövetséget kötött például a Dél-Itáliában letelepedő normannokkal és bizánciakkal, majd elvette a velencei dózsétól a horvát és a dalmát hercegi címet, ezért ezekkel a területekkel Magyarországot tudta gyarapítani. A rendkívül gazdag dalmát kereskedővárosokat a magyar korona hűségén tartotta.

Könyves Kálmán kitűnő államszervező volt. Két törvénykönyvet adtak ki uralkodása idején (1100.,1116), ezek alapján a drákói szigorú Szent László-i törvényekhez mérten lényegesen enyhébben büntettek, mérsékelték a testcsonkítás és a halálbüntetés tételeit, ekkor születtek meg boszorkányügyi mondatai is.

Könyves Kálmánt a magyar történelem egyik legtehetségesebb királyaként tartják számon, aki minden szempontból méltónak bizonyult Szent István és Szent László örökségéhez. Kormányzása megszilárdította a keresztény államot, külpolitikája pedig Magyarországot Közép-Kelet- Európa nagyhatalmává tette.

kk.jpg

Könyves Kálmán szobra a Hősök terén, Füredi Richárd alkotása (Forrás: MaNDA Adatbázis, CC BY-NC-ND)

Az okos királyt II. István követte a trónon, Bizánc azonban ellenkirályt állított, úgy tűnt, István csapdába eshet. Ezért egy merész lépéssel magához vette az addig előle Pécsváradon rejtegetett Vak Béla herceget – az unokatestvérét – és összeházasította a szerb uralkodó lányával, Ilonával. Halálos ágyán István egyes források szerint lemondott a királyságról. Következett II., azaz Vak Béla, aki a gyűlölt Könyves Kálmán híveivel számolt le első lépéseként. Az Arad melletti nemesi gyűlésen Ilona királyné felszólította az urakat, álljanak bosszút azokon, akik részesei voltak királyuk megvakításának. A helyszínen hatvannyolc főurat gyilkoltak meg, birtokaikat elkobozták. Nemsokára az összes többi, Béla ellenes főnemes is így járt. A hatalmát erős kézzel megvédő és megtartó király sokszor osztogatott híveinek birtokokat. Viszonylag könnyű volt birtokhoz jutni, mert a vak uralkodó ivós ember volt, beborozva csak úgy repkedtek az ajándékba adott hektárok. Mindezek ellenére azonban a Könyves Kálmán által jelentősen átalakított és korszerűsített közigazgatás ezekben az években is tovább fejlődött. Vak Béla uralkodása alatt jelent meg az udvarbíró mellett a nádor, azaz az országbíró.

Bármennyire véres és zavaros időszakok előzték meg és követték tehát Könyves Kálmán két évtizedét, a művelt király értékteremtő munkásságát ma már senki nem vitatja.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr358353836

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.