Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

Czuczor Gergely, a vers- és szótáríró szerzetes

2015. december 17. - MaNDA

A máig gyakran forgatott első magyar értelmező szótár szerzője, Czuczor Gergely 215 évvel ezelőtt, 1800. december 17-én született az Érsekújvár melletti Andódon.

Édesapja módos gazdaként egyrészt lelkiismeretesen gondoskodott tehetséges gyereke taníttatásáról, másrészt minden különösebb pedagógiai bűvészkedés nélkül erőteljes hazafias nevelést adott fiának – példát mutatott. A falusi közegben eltöltött évek a magyar népies költészet egyik legelső képviselőjét igen nagy tudással ajándékozták meg itt. Egy jellemző példa a későbbiekből, Czuczor Gergely a népdal formakészletének felhasználásával írt verseket, melyek közül háromszor annyi, nyolcvannégy darab vált népdallá, mint ahány Petőfi Sándor költeményei közül. Ezt állítja legalábbis Móser Zoltán fotóművész, népzenekutató és művelődéstörténész.

czuczor_nagykep.jpg

Czuczor Gergely kitűnően beszélt németül, szlovákul, magyarul és latinul. Miután görögül is megtanult, tanította is ezt az ókori nyelvet. Érsekújvárott kezdte tanulmányait, a középiskolát Nyitrán, Esztergomban és Pozsonyban végezte el. Korán megtalálta életcélját: tanítani akart. A tanársághoz a papi hivatás segítségével juthatott el. Unokatestvérével, a szintén rendkívül tehetséges Jedlik Ányossal Pannonhalmára jelentkezett Szent Benedek rendjébe. A noviciátus éve után a bencések győri líceumában bölcsészetet tanult. 1820-ban Pesten kezdte el teológiai tanulmányait, amelyet aztán Pannonhalmán fejezett be. 1824-ben szentelték pappá, ezzel együtt elkezdődött Czuczor Gergely tanári pályája. Győrött tanított retorikát, majd magyar nyelvet és irodalmat. 1830-ban áthelyezték Komáromba retorika tanárnak, két évvel később költészeti ismereteket adott át itt tanítványainak.

Ekkor már javában benne volt a magyar irodalmi életben. Megírta az Augsburgi ütközet című romantikus eposzát, amelyet Kisfaludy Károly elismeréssel fogadott. 1824-ben meg is jelent az eposz az Auróra című folyóiratban. Ez egyben azt is jelentette, hogy Czuczor Gergely nevét igen sokan megismerhették. Vörösmarty Mihály például, aki ekkortájt már írta az Zalán futását, egyenesen elődjének, példaképének mondta Czuczort. Czuczor Gergelyt 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választották, majd 1836-ban már rendes taggá vált a nyelvtudományi osztályon. Ebben az évben a Kisfaludy Társaságnak is tagja lett. Ezeket az éveket Pesten töltötte rendi elöljárója engedélyével, ám a pesti tudományos-irodalmi élet belviszályai 1838-ban megundorították, visszament Pannonhalmára.

jakobey_portrait_of_gergely_czuczor_1878.jpgJakobey Károly: Czuczor Gergely képmása (1878)

Czuczor Gergely 1845-ben kapott megbízást a magyar nyelv szótárának elkészítésére. Ez volt az első tudományos igényű magyar értelmező szótár, hatása felmérhetetlen, sokan még ma is használják. Széchenyi István járta ki a pannonhalmi főapátnál annak engedélyezését, hogy Czuczor visszaköltözzön Pestre és a szótáron dolgozzon Fogarasi János jogtudóssal és nyelvésszel. A hatalmas munka azt jelentette, hogy a magyar nyelv óriási szókincsének viszonylag gyakran használt szavait összegyűjtsék, rendszerbe helyezzék, és túl a szavak értelmezésén, etimológiai elemzéseket is elhelyezzenek a szócikkekben. Forrásuk volt bőven: a köznyelv, az irodalmi művek, a nyelvújítási szavak, a régi és nyelvjárási szavak. 1862 és 1874 között jelent meg végül hat kötetben a magyar nyelv szótára. Közben azért volt egy forradalom és szabadságharc is, melyben Czuczor Gergely nem tagadta meg magát, neveltetését, nemzeti érzelmeit és hittel átitatott költői tehetségét. 1848 decemberében jelent meg Riadó című verse, amely aztán hat év börtönt jelentett a szerzőnek.

Czuczor Gergely: Riadó

Sikolt a harci síp, riadj, magyar riadj!
Csatára hí hazád, kifent acélt ragadj!
Villáma fesse a szabadság hajnalát,
S fürössze vérbe a zsarnok faj bíborát.

Él még a magyarok istene!
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az Isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valának, s azok legyünk.

Nem kell zsarnok nekünk, csatára magyarok!
Fejére vész-halál, ki reánk agyarog.
Ki rabbilincseket s igát kohol nekünk,
Mi fekete sárga lelkébe tört verünk.

Talpunk alatt a föld, s fejünk felett az ég,
Tanú legyen, hogy áll Árpád hős népe még.
S mely e szent földre hull, minden csepp honfivér,
Kiáltson égbe a bitorra bosszúért.

Él még a magyarok istene!
Jaj annak, ki feltámad ellene,
Az Isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.

Tiporva szent jogunk, szent harccal óvjuk azt,
Pusztítsa fegyverünk a fekete sárga gazt.
S zsarnok torán népek vigadjanak,
A nép csak úgy szabad, ha ők elbuktanak.

Él még a magyarok istene!
Jaj annak, ki feltámad ellene,
Az Isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.

Elé! elé! jertek haramia hadak,
Kiket nemzetbakók gyanánt uszítanak.
Temetkezéstekül, ti bősz szelindekek,
Helyet dögész vadak gyomrában leljetek.

Él még a magyarok istene!
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az Isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.

Szívünk elszánt keserv, markunk vasat szorít;
Csatára milliók imája bátorít.
Oh drága véreim, vagy élet, vagy halál!
De szolganépre itt a zsarnok nem talál.

Él még a magyarok istene!
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az Isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.
  
Vitézek, őrhadak, fogjunk búcsú-kezet;
Iszonytató legyen s döntő ez ütközet.
Ős áldomás gyanánt eresszünk drágavért,
Végső piros cseppig hadd folyjon a honért.

Él még a magyarok istene!
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az Isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk. 

Czuczor Gergelyt többek között e miatt, a Petőfi- költeményekhez hasonlóan röplapokon terjesztett verséért 1849 elején letartóztatták. Halálra akarták ítélni, aztán hat év várfogság lett belőle. A rabság helyéül, akadémiai protekcióval, a budai várat jelölték ki, itt tovább dolgozhatott szótárán. Néhány hónap múlva a magyarok visszafoglalták a várost, és Czuczor kiszabadult, a tihanyi bencés apátságba ment, aztán amikor a Habsburg-csapatok újra elfoglalták Pestet, Czuczort megint bezárták. 1850-ben azonban Haynau végül is elérte, hogy Kufstein várába vigyék. A jólelkű várparancsnok, ismerve Czuczor irodalmi tevékenységét és tekintélyét, különleges ellátásban részeltette, külön cellában írhatott, fordíthatott. 1851-ben a Tudományos Akadémia közbenjárására szabadult ki, ezután egészen 1866-ban bekövetkezett haláláig csak a nyelvtudománnyal foglalkozott. Miután Czuczor Gergely elhunyt, Fogarasi János egyedül szerkesztette tovább monumentális művüket.

sir_czuczor.jpgCzuczor Gergely sírja (forrás: MaNDA Adatbázis, MaNDA CC BY-NC-ND)

Czuczor Gergely, akárcsak unokatestvére, Jedlik Ányos, életpéldája többek között arról szól, hogy a tehetséges és szorgalmas emberekben jól megfér egymással a hit, a tudomány, a hazaszeretet – hiszen tudják, az értékek megteremtésére és megőrzésére születtek. Czuczor Gergely nevét egyébként 1922-től büszkén viseli a győri bencés gimnázium.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr88179674

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.