Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

Lőrincze Lajos, anyanyelvünk dandártábornoka

2015. november 24. - MaNDA

A magyar nyelvtudomány egyik legismertebb alakja, Lőrincze Lajos száz évvel ezelőtt született a bakonyi faluban, Szentgálon, 1915. november 24-én.

Elemi iskoláit itt végezte, aztán a Pápai Református Kollégiumban érettségizett. 1941-ben már a Pázmány Péter Tudományegyetem Eötvös kollégistájaként szerzett magyar-német szakos tanári diplomát. Nyelvészként a névtudomány, a nyelvjáráskutatás, a mai magyar nyelv és a nyelvművelés volt a szakterülete. 1949-től a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársává vált. Nem törekedett hivatali karrierre, osztályvezetőként és helyettes igazgatóként, aztán 1971-től tanácsadóként dolgozott itt. 1985-ben került nyugdíjba, de 1993-ban bekövetkezett haláláig részt vett a tudományos közéletben és a nyelvművelésben.

lorincze_01.jpgLőrincze Lajos

1952-ben indította el a Magyar Rádióban a több évtizedes műsorfolyamot, az Édes anyanyelvünk című nyelvművelő sorozatot. Jellegzetes, sokak által lenézett tájszólásos, szép beszéde igen rövid idő alatt óriási közönséget hozott neki – és a magyar nyelvművelésnek. Később a Magyar Televízióban is folytatta nyelvművelő tevékenységét, ő találta ki a tévé első telefonos műsorát, Tessék kérdezni – a nyelvész válaszol címmel. Ha a tudományos munkáját jellemző könyveinek címét felsorakoztatjuk, látjuk, hogy hogyan épült fel Lőrincze Lajos életműve: Földrajzi neveink élete, Magyar nyelvjárási bibliográfia, 1817-1949, Nyelv és élet, A magyar nyelvatlasz anyaggyűjtésének módszere, Nyelvművelő, Édes anyanyelvünk, Nyelvőrségen és Emberközpontú nyelvművelés.

Ahhoz, hogy Lőrincze Lajos a maga korában rendkívül népszerű és nagyon fontos munkásságát méltó módon tudjuk értékelni, meg kell vizsgálnunk néhány fogalmat. Mit jelent például a nyelvművelés? Olyan tudományos tevékenység, a nyelv életébe tudatos, határozott beavatkozás, amelynek célja a nyelv fejlődésének irányítása. A nyelvművelők legtöbbje nyelvész. Egyébként pedig minden ember tudja művelni a nyelvet. Mi a feladat? A nyelv alapvető feladatából következik, amely nem más, mint a gondolatközlés, az ember és ember közötti kapcsolat megteremtése. A nyelvművelés feladata is ebből ered, segítsen zavartalanná tenni a kommunikációt, mutassa meg a zavar okát, és szüntesse meg azt. Mit csinál a nyelvművelő, ha hiba van a nyelvhasználatban: felméri, megállapítja az élő nyelvszokást; értékeli az egymás mellett lévő azonos szerepű nyelvi megjelöléseket, új szavakkal bővíti a nyelvet. A nyelvművelés lényegében a nyelvi jelenségek megítélésében minősít: jónak (széles körben terjesztendőnek), tűrhetőnek (ritkább használatra javasoltnak), rossznak, helytelennek (visszaszorítandónak). A nyelvművelés azonban nemcsak az eszközre, hanem a nyelvet beszélő, azt használó emberre, pontosabban nyelvhasználatának alakítására is figyel. Ennek érdekében gyakorolja a nyelvi ismeretterjesztés legkülönfélébb formáit, megtanítja az embereket dönteni a helyes és helytelen nyelvi formák között, és jó irányba tereli a nyelvi ízlést.

lorincze_02.jpgLőrincze Lajos

A nyelvművelésnek a 20. század közepéig szinte kizárólag az írott sajtó volt a közvetítő közege. Részint a nyelvészeti szaklapok – például a Magyar Nyelv és Nyelvtudományi Közlemények –, de nagy szerepet vállaltak ebben a nemes feladatban az országos és megyei napilapok nyelvművelő rovatai, sőt az Élet és Tudomány vagy akár a Rádió és Televízió Újság hasábjain írók is. Az elektronikus sajtóban lényegében Lőrincze Lajos volt az, aki nagy sikerrel meghonosította a nyelvművelő műsorokat, amelyre aztán később már nagyon komoly vállalkozások is épülhettek, mint például a Magyar Nyelv Hete. A nyelvművelést irányító akadémiai testületek személyi összetételében is arra törekedtek, hogy tudatosítsák, a nyelv ügye az egész társadalomé. Ennek volt jelképe például Kodály Zoltán vagy Illyés Gyula ebbéli tisztsége.

Lőrincze Lajos emlékét szülőfalujában, Szentgálon emlékház, emléktábla és a róla elnevezett iskola őrzi. A Szentgálhoz közeli Herend nagyvonalú felajánlása segítségével a szentgáli iskola előtti téren a nagy magyar nyelvművelő, Lőrincz Lajos születésének századik évfordulójára egy porcelánból készült portré-emlékművet állítanak.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr868105628

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.