Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

A Húsz órával kezdődött

2015. július 01. - MaNDA

A Magyar Filmszemlén ugyan nem Arany Medvét osztanak ki, de az európai Berlinaléhoz hasonlóan februárban ünneplik az előző évek filmes alkotásait. A hazai fesztivál első megrendezése több mint tíz évet késett nemzetközi testvérével szemben (az első Berlinalét 1951-ben tartották). A kezdetektől a 2013-ban megrendezett utolsó filmszemléig változások sorát követhetjük végig Magyarország legrangosabb filmfesztiválján keresztül. A véget már tudjuk, de mikor született meg?

A rendezvény nem a fővárosban, hanem Pécsett kapott helyet első szárnybontogatásaihoz, ahogy látjuk a híradóban, vele azonos időben Bolyban, Szentlőrincen, Komlón, Sásdon, Siklóson és Szigetváron is tartottak díszbemutatót a szemlefilmekből. Az 1965 novemberében megrendezett első játékfilmszemlén összesen hat film versengett egymással, abban a híres évben, amikor Jancsó Miklós a Szegénylegények című kultfilmjét elkészítette, melynek ősbemutatójára az első szemlén került sor. A hat kiemelkedő alkotás közé tartozott Keleti Márton: Tizedes meg a többiek, Jancsó Miklós: Így jöttem, Szabó István: Álmodozások kora (Felnőtt kamaszok), Makk Károly vígjátéka, a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? és a versenyből dokumentumfilm műfaja miatt kilógó Nehéz emberek című alkotás, amit Kovács András rendezett. A nagydíjat Fábri Zoltán Húsz órája vitte el, de három versenytársa is részesült különféle díjakban (Nehéz emberek, Így jöttem, A tizedes meg a többiek).

Az 1970-es évektől kezdve a filmszemlék rendezésének éves gyakorisága megváltozott – csupán három évente tartották meg a filmes seregszemlét, és számos évben nem történt díjazás. De további változások is történtek: az egyedüli helyszín Budapest lett, habár egy ideig szimbiózisban működött a Pécsi szülőfölddel. A Magyar Játékfilmszemle nevet 1989-től átkeresztelték Magyar Filmszemlére, ennek elsődleges oka egy következő változtatásra vezethető vissza: a rendezvény alapításakor kizárólag játékfilmeknek szándékoztak bemutatkozási lehetőséget adni, de ezt a korlátozó szabályt maga a szemle szegte meg első megrendezése alkalmával, hiszen Kovács András Nehéz emberek című dokumentumfilmje is díjazásban részesült a fikciós alkotások mellett.

Később a bemutatott és a díjazott filmek köre magában foglalta a játékfilmek mellett a kisjátékfilmeket, a dokumentumfilmeket, a kísérleti filmeket illetve az animációs filmeket is. A bővülő választék kényszerűen vonta magával azt, hogy a kezdeti Mafilm stúdió (a Hunnia Filmgyár utódja, Magyarország legrégibb filmgyártó cége) filmjeinek hegemóniáját megszüntették, és bármelyik kisebb stúdió filmje is nevezhetett a versenyre.

Érdekes az 1980-as szemle, amikor betiltott filmeket is vetítettek a hivatalos programon kívül (pl: Ember Judit Pócspetri című dokumentumfilmje), megtörve ezzel egy szigorú szabályt, ugyanakkor megmutatva azt, hogy a filmek alkotói szabadságának nem lehet gátat szabni, függetlennek kell lennie az aktuális környezet politikai befolyásától és túl kell lépnie az önkényes kiválasztások procedúráin.

A rendezvény díjait kategóriánként ítélik meg (legjobb rendező, operatőr, forgatókönyvíró, a legjobb női és férfi alakítás, legjobb hangmérnöki, operatőri és vágó munka, valamint a különdíjak). Az első három évben egy szakmai és egy társadalmi döntőbizottság, később már kizárólag a szakmai zsűri döntött. A díjakat kiegészítések sora követte, kezdve a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díjával 1986-tól, majd az életműdíjjal 1991-től és 2003-tól a legjobb elsőfilmesnek járó elismeréssel. A legjobb filmzene jutalmazása és a látványtervi munka díja 2006-tól került bevezetésre (a filmzene szekcióban Lajkó Félix Delta című filmjének csodálatos hegedűszólamait is jutalmazták).

Az első szemlén rendezői különdíjban részesült Tizedes meg a többiek című film főszereplői még fekete fehérben harcoltak, a legutolsó, 2011-es 42. Magyar Filmszemle Pál Adrienn című, több kategóriában is nyertes drámája (Kocsis Ágnes rendezésében) már színesben pompázik.

Egy 43. kakukktojás filmszemle is felvonultatta a mozi kultúrkincseit 2012-ben, a rendezőzseni, Jancsó Miklós szervezésében, ekkor azonban már nem osztottak ki díjakat. Az Uránia mozi termeiben az érdeklődők „csupán” élvezhették az újabb, ezúttal csak az ősbemutatókból válogatott magyar rendezők munkáit, többek között az oktató filmnek kiadott Final Cut című rendhagyó filmet, amit Pálfi György rendezett.

A kör bezárult, a fesztivál egyelőre bezárta kapuit, filmek nem készültek, vagy nagyon kevés számban a következő években, Jancsó Miklós Elektrája azonban nem lankad, ahogy magyar filmtermés sem tört meg: az idei alkotások közül gondoljunk csak a Cannes-i fesztiválon több díjat nyert Nemes Jeles László Saul fia című filmjére, amire méltán lehetünk büszkék.

Wilhelm Anna

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr157588122

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.