Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

Hincz Gyula égtájközti művészete

2014. május 17. - MaNDA

110 évvel ezelőtt, 1904. május 17-én született Budapesten a 20. század magyar képzőművészetének egyik meghatározó alakja, Hincz Gyula. A festő tehetségét többek között az is igazolja, hogy már 18 éves korában, 1922-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanulhatott. Itt is maradt és fejezte be tanulmányait 1929-re. A modern magyar festészet két nagy alakja, Rudnay Gyula és Vaszary János voltak a mesterei.

Hincz.jpeg

Hincz Gyula számára már 1928-ban kinyílt a világ, Berlinben járt tanulmányúton, ahol aztán a következő évben Moholy-Nagy László, a Bauhaus vezető embere segítségével a Sturm Galériában szerepelhetett egy kiállításon. Észak után délnek vette útját, 1930-31-ben Rómában dolgozott ösztöndíjasként, aztán 1943 már Erdélyben találja. Egy meglepően szokatlan korszakban, a régi és az új világ között billegő 1947-es és 1948-as évben a Távol-Keleten járt, Koreában, Kínában és Vietnámban. Hazatérvén a Magyar Iparművészeti Főiskola, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanáraként adta át tudását a következő művésznemzedéknek. 1958 és 1960 között a Magyar Iparművészeti Főiskola igazgatói székét kapta meg.

Hincz Gyula begyűjtötte a korszak összes művészeti díját: 1952, 1957 Munkácsy-díj, 1958 Kossuth-díj, 1964 Érdemes művész, 1968 Kiváló művész.

onarckép.jpgÖnarckép - 1926; Magyar Képzőművészeti Egyetem

Tanulmányai, a világjárása közben szerzett tapasztalatok összetéveszthetetlen nyomokat hagytak művészetén. Azt írják a szakértők, hogy Hincz Gyula munkásságát nyitottság, vitalitás és expresszív erő jellemezte. Bravúros technikai tudása és különlegesen fejlett integráló képessége nyomán a lehető legkülönbözőbb stílusok és irányzatok elemeit tudta műveibe szervíteni. Korai rajzain sok kubista formanyelvre jellemző motívum található, néhány évvel később már a Párizsból hazahozott szürrealista világlátás elemei uralkodnak. Természetesen Hincz Gyula képeit a rá rendkívül erős hatást gyakorló távol-keleti tusképek alapvetően meghatározták. Hasonlóan erős hatást csak Pablo Picasso megismerése jelentett számára. A Hincz-képek, bármilyen technikával készültek is - tus, pasztell, tempera – rendkívül dekoratívak voltak, és egy vissza-visszatérő motívumokkal átszőtt álomvilágról adtak hírt. Azt is mondják korai műveire, hogy már-már kozmikus látomásokat jelenítenek meg. Biomorf kompozícióit a művész amőbaizmusnak nevezte.

hincz_akt.jpgAkt - 1970-es évek; Tragór Ignác Múzeum, Vác

Az 1930-as évek végén többek között könyvillusztrációi segítségével a megújuló expresszív magyar rajzművészet vezető mesterévé vált. A II. világháború árnyékában komor Balaton-képeket festett. Aztán erdélyi utazásán élénk színekkel jelezte, hogy visszanyerte jó kedélyét, rendkívül hatásos színkezelésű képein megjelentek az erdélyi, közelebbről a szász családi hagyományok nyomán feltörő erős érzelmei. A távol-keleti vonalkultúrát megismerve élete végéig nem tudott, nyilván nem is akart, megszabadulni azok hatásától.

Hincz Gyula egyetlen művészeti irányzathoz sem kötődött. Állandóan kísérletezett, minden hatást műveibe engedett. Ez tette lehetővé, hogy például az ötvenes években kötelező szocialista realizmus időszakában is nagy kedvvel dolgozott. Ekkor született meg a Május 1. című képe, vagy a Béke ciklus. Igazságérzete azonban nem tűrte a politikai és esztétikai dogmákat, ezek erőszakossága ellen például népi motívumokat örökített meg. Megfestette a különböző magyar tájak népviseleteit.

hincz_illusztracioi.jpeg

Hincz Gyula életművének rendkívül fontos része könyvillusztrációinak sora. Minőségérzékét soha nem adta fel, ennek igazolására elég felsorolni azoknak az íróknak a nevét, akiknek a könyveit Hincz Gyula rajzai ékesítik: Márai Sándor, Herczeg Ferenc, Karinthy Frigyes, Anatole France, Heltai Jenő, Krúdy Gyula, József Attila, Radnóti Miklós és Lev Tolsztoj. Egyetlen esetben gyanakodhatunk arra, hogy nem kifejezetten szabad akaratából illusztrált egy verses kötetet: bizonyos Mao Ce Tung nevű kínai illető költeményeit ékesítette képeivel egy Milánóban 1959-ben megjelent kötetben. Cseppet sem vigasztaló tény, hogy ebben az évben magyarul is megjelentek a kínai diktátor versei, melyeket a magyar irodalom jelesei fordítottak magyarra: Weöres Sándor, Károlyi Amy, Hegedűs Géza, Csanádi Imre. Akkortájt ilyen korban éltünk.

Hincz Gyula apró, bensőséges grafikái mellett monumentális darabok megalkotására is vállalkozott. A Fészek Klub gobelinjei az ő tervei alapján készültek el, így került a művészklub falaira a Népek barátsága és a Martinász. A hatvanas években a textilművekben teljesítette ki művészetét, 1967-re a debreceni Agrártudományi Egyetem impozáns gobelinje is elkészült. Aztán következtek a mozaikok, a legjellemzőbb a szocialista nagyipar egyik jelképére, Inotára. Monumentális olajképek is születtek ezekben az években, a soha el nem hagyott, Picassótól örökölt motívumokkal, de akár az ősi indián művészet elemeit sem volt rest felhasználni műveiben. 1970-ben a Budapesti Műszaki Egyetem 16 részes üvegmozaikján a tudomány és a technika lényegét fogalmazta meg a maga sajátos képalkotó módszerével. Még két hatalmas műve jelzi Hincz Gyula ezekre az évekre jellemző alkotókedvét: a Gödöllői agráregyetem több emelet magasságú óriás mozaikja és a budapesti orvosegyetem impozáns üvegablaka.

sote.jpgSOTE Nagyvárad téri aulája (forrás: olomuveg.blog.hu)

Hincz Gyula 1980-ban, halála előtt hat évvel 107 alkotását Vácnak ajándékozta. A város állandó kiállítást épített ezekből. A művész halála után az örökösök jóvoltából a gyűjtemény további több száz alkotással bővült, ma 1700 festményt, grafikát és kisplasztikát foglal magába.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr696169630

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.