Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

Than Mór, a hadifestő

2014. március 11. - MaNDA

115 évvel ezelőtt, 1899. március 11-én halt meg a hajók városában, Triesztben Than Mór a 19. század egyik legismertebb magyar festőművésze.

than mór.jpg

Rövid az emberi emlékezet, a név hallatán ma kevesen tudják azonosítani a festőt, ám egy-egy képe láttán jön az aha- élmény: igen, jól tudjuk, ki volt Than Mór. Minden rendes magyar ember életében legalább egyszer volt a Magyar Nemzeti Múzeumban, és ha járt ott, a lépcsőházban találkozhatott a Than-falfestményekkel. A történelmi tárgyú képek, a magyarság életének a kereszténység felvételétől a kiegyezés korszakáig jellemző eseményeinek felidézése mély nyomot hagynak a látogatóban, emlékük örökre az ember tudatába ég. De nem feltétlenül kell ide jönni, a budapesti Keleti pályaudvar nagy falfestménye és az Operaház előcsarnokában készült képek is Than Mór munkái.

Than Mór a mai magyar határokon kívül a vajdasági Óbecsén született. Ha a neve szóba kerül, szinte mindenhol melléírják-mondják testvére, Than Károly nevét is, akiben a magyar kémiaoktatás megteremtőjét tisztelhetjük, és akit szakmája, a vegyészet egyik kiválóságaként tart számon.

Szüleik német származásúak voltak, apjuk Than János mérnök, kincstári tiszttartó, anyjuk Schrott Ottilia. Kilenc gyerekük volt, a felnőttkort öt fiú érte meg. Közülük három – Than Mór is – a középiskola után jogi végzettséget szerzett, a másik kettő mérnöknek, és mint láttuk, kémikusnak tanult. Than Mór Kalocsán járt gimnáziumba, aztán filozófiai és jogi tanulmányai mellett Pesten 1846-ban a kor híres festőjénél, Barabás Miklósnál elkezdte a művészeti tanulmányait is. A fiatal festő ekkor készült képein erősen érződik Barabás Miklós hatása, leginkább zsánerképeket készített, több ilyen maradt ránk kezdő korszakából a budai kirándulóhelyekről. Az egyetem szüneteiben sem hagyta abba a festést, Óbecsére hazatérvén szabadjára engedte fantáziáját és megszülettek a magyar történelemből vett jelenetek.

Az 1848-49-es szabadságharc félbeszakította a fiatal jogászfestő tanulmányait, Than Mór Görgey Artúr mellett úgynevezett hadifestővé vált. A háborúkban sokféle mesterség válhat hadivá, igaz, nem mindegyik mellé tesszük ezt a jelzőt. Petőfi Sándor például, hiába szolgált Bem tábornok mellett, nem kapta meg a hadiköltő titulust. Ám abban a korban, amikor az események képi ábrázolását még nem segítette a fotográfia, hadifestőkre, akik hitelesen örökítették meg egy-egy csata jeleneteit valóban nagy szükség volt. Than Mór ecsetje mutatja meg ma is például, hogy milyen volt a tápióbicskei, a kápolnai, a komáromi, az isaszegi csata vagy Budavár bevétele.

Than_tapiobicskei_utközet1_1849_aprilis_4.jpg

Than Mór: A tápióbicskei csata II.

A szabadságharc leverése után Than Mórnak nem esett bántódása, hacsak azt nem számítjuk ide, hogy a hatóságok elkobozták a szabadságharcban készült vázlatait. Betegsége miatt katonának sem tudták besorozni. Ekkor jött el az ideje a döntésnek, jogászként vagy művészként folytatja pályáját. Than Mór a festészetet választotta. Bécsben folytatta tanulmányait és igen rövid idő után a magyar nemzeti tematikájú monumentális festészet egyik meghatározó alakjává vált. Ehhez azonban Bécs önmagában nem volt elég, 1855-ben Párizsba, aztán Olaszországba utazott és ismerte meg a festészet mesterfogásait. Bécsben készült az a képe, amit az első jelentős Than alkotásnak tartanak, a Nyári Lőrinc elfogása (1852). Egy másik Bécsben kiképzett festővel, Lotz Károllyal együtt 1864-ben a Pesti Vígadó falképeinek elkészítésére kaptak megbízást. Fata Morgana című képe 1867-ben sikerrel szerepelt Párizsban. 1873-ban első díjat nyert a történeti festménypályázaton. Ezekben az években sorra készültek tehát a hatalmas falképek és az önálló történeti eseményeket bemutató festmények, – például a Mohácsi csata – de keresett portréfestő is volt. Az életképek elkészítése sem állt távol tőle nagy kedvvel készítette a zsánereket – Újoncozás az 1848 előtti időkből -, de mitológia és bibliai témájú kompozíciókra is jutott ideje. Technikai tudása egyre gazdagabbá vált, egyforma szakértelemmel alkotta meg falképeit, olajfestményeit és akvarelljeit.

than-mor---szechenyi-es-deak-kora--1875--szekko-meszfestekkel-172-x-245-cm--magyar-nemzeti-muzeum-lepcsohaza.jpg

Than Mór: Széchenyi és Deák kora, Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőháza (Forrás)

Élete legnagyobb megbízatása az 1870-ben megkapott nemzeti múzeumi munka volt, melyet Lotz Károllyal együtt teljesítettek. A máig nagy hatású Than képsorozat jelentette a festő pályáján az egyik legszomorúbb fordulópontot, hiába adta bele szívét-lelkét a hatalmas munkába, a közönség és a kritika hűvös és száraz hangulatú műveknek minősítette műveit. Társa, Lotz Károly volt a közös munka sztárja, az ő játékosabb, könnyedebb stílusa háttérbe szorította Than Mórt.

keleti_lotz_terem_than_mor_a_vasut_allegoriaja.jpg

Than Mór: A vasút allegóriája, Keleti pályaudvar, Lotz-terem

Az érzékeny lelkű festő ezért elkeseredését cseppet sem titkolva 1885-ben Olaszországba költözött, ahonnan 1890-ben tért csak haza, hogy titkári állást vállaljon a Képzőművészeti Társulatnál.

Than Mór képei nélkül egészen biztosan sokkal szegényesebb lenne történelmi tudásunk.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr75854067

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.