Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

Cziffra György, a magyar vagányvirtuóz

2014. január 17. - MaNDA

Húsz évvel ezelőtt, 1994. január 17-én halt meg Párizsban Cziffra György. A világszerte ismert zongoravirtuóz talán a XX. század legjelentősebb magyar zongoraművésze volt.

Cziffra György 1921-ben született bele egy cigányzenész családba, Angyalföldre. Ez a vidék, a maga Tripolisz nevű nyomortelepével szinte hihetetlen mélységét jelentette a szegénységnek. Ám a szegénység, mint máshonnan, például Moldova György e helyszínen játszódó korai elbeszéléseiből tudjuk, éppen úgy pályára tudja állítani legkiválóbbjait, mint a nem gazember gazdagság. Elég talán Moldova híres figuráját, Mandarint, a vagányt megidéznünk. Cziffra Györgyöt apja tanította zongorázni. Azért ez is furcsa kép, a vendéglői hegedűs apa egy szegény lakásban zongorázik apró gyerekével. A gyerek amúgy igen hamar csodagyerekké vált, öt évesen már zenészként lépett fel egy cirkuszban. Dohnányi Ernő fedezte fel rendkívüli tehetségét, a cirkuszi csodagyerekből elismert, komolyzenei csodagyerek lett. Nyolc évesen már a Zeneakadémiára járt. Tizenhárom éves volt, amikor sok és rendkívül sikeres koncertkörúton vett részt Skandináviában, a Benelux államokban és természetesen Magyarországon.

A kétségtelenül hatalmas tehetségű romagyereket azonban az úgynevezett magasművészvilág nem fogadta be. Lokálokban muzsikált, aztán 1942-ben katonának vitték. Szovjet fogságba került. Cziffra György vagányságára bizonyíték, hogy a közismerten szigorúan őrzött hadifogolytáborokból többször is megszökött. Amikor hazakerült ismét a pesti éjszakák várták, a világon talán sehol máshol nem játszott ilyen tehetséges bárzongorista. Zeneakadémiai tanulmányait Ferenczi György tanítványaként folytatta 1947-től. Közben azért élni is kellett valamiből, és folytatódott a bármuzsikálás. Játszott a Savoyban, a Duna Korzóban, az Arizona Bárban. A pesti művész- és sportolóvilág elitje bárhol ott volt, ahol Cziffra zongorázott. Csak három név közülük: Vásáry Tamás, Mezei Mária és Puskás Ferenc. Igen, a Puskás Öcsi.

cziffra03.jpgFelesége, Soleilka és Cziffra György

Cziffra György 1950-ben megpróbált kitörni a kommunizmusból. 1950-ben feleségével és fiával együtt ki akart szökni a diktatúrából. Elfogták őket, az ÁVH bezárta, megkínozta majd évekre egy kényszermunkatáborba zárta a zongoraművészt. Az érzéketlen és kíméletlen Rákosi korra jellemző módon Cziffra György egy kőbányában végzett kényszermunkát, a hírhedt recski lágerben. Tessék elképzelni a zongoravirtuóz kezét háromévnyi kőtörő kalapácsozás után.  1953-ban telt le a büntetése, mindenki nagy csodálkozására újra zongorázni kezdett. Annak ellenére, hogy keze a kényszermunkán súlyosan megsérült, kézvédőben zongorához ült és gyakorolni kezdett. Aztán hamarosan újra ott volt a pesti éjszakában. A lokálok népe nagy szeretettel és tisztelettel fogadta vissza. Néha, szinte véletlenül, hangversenyen is játszhatott, koncertjein mindig tele volt a nézőtér. 1956. október 22-én Bartók II. zongoraversenyét adhatta elő. Sokan azt mondják, hogy Cziffra előadásának jelentős szerepe volt a másnapi, október 23-ai események kialakulásában.

cziffra01.jpgCziffra György azonban eddigre már megtapasztalhatta, hogy számára a világnak ezen a részén nemigen jut sem kenyér, sem elismerés. A többi 200 ezer magyarral együtt, mondhatjuk, az ország színe javával elment hazájából. A határátlépést követő tízedik napon már Bécsben adott hangversenyt hatalmas sikerrel. A szabad világ értékelte azt a csodát, amit Cziffra György művészete jelentett. Sorra kapta a meghívásokat Párizsba, Londonba, New Yorkba. A világ összes nagy koncerttermében és fesztiválján szívesen látták. Leggyakrabban Schumann, Chopin, Liszt, Brahms és Rahmanyinov műveit játszotta fellépésein, ezek egy részét hanglemezre is átvitte.  Az ő előadásában váltak ismertté és kedveltté leginkább a XX. századi francia zeneszerzők – Ravel, Debussy, Franck alkotásai. Cziffra György teremtő kedve nem állt meg a felsorolt remekművek előadásánál. Gyakran játszott saját Liszt stílusú átiratokat. Talán ezért tartják sokan Liszt Ferenc reinkarnációjának.

cziffra_1966.jpgCziffra György 1966-ban

Charles de Gaulle meghívta a zongoristát az Elysée-palotába – a nagy francia katonapolitikus felesége zenerajongó volt -, ezután gyorsan megkaphatta a francia állampolgárságot. Családjával Senlis-ben telepedtek le. Felújította a Saint-Frambourg kápolnát, ahol koncerteket adott és képzőművészeti kiállításokat is rendeztek benne. Cziffra György helyét a nagyvilág művészetében két tény egészen pontosan kijelöli: kápolnája új üvegablakait Joan Miro készítette, a létesítményt pedig Raymond Barre francia miniszterelnök avatta fel. A művész hamarosan létrehozta a Cziffra-alapítványt, ez azóta is fiatal zenészeket és képzőművészeket támogat. Elsősorban magyarokat.

Cziffra György tehát, akárhonnan nézzük, megteremtette, megélte és átadta azt a csodát, amit elérniük csak keveseknek adatott meg: a megbocsátó szeretetet. Az angyalföldi romagyerek, akiből a világ egyik legismertebb magyarja lett, soha nem adta fel a hitét. És nem adta el a tehetségét.

Dippold pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr25761448

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Buzáné 2014.01.17. 17:08:00

ezt minek kellett a Filmhíradók Online helyett új lejátszóba rakni? filmhiradokonline.hu/watch.php?id=942
Legalább használjátok, ha már muszáj volt elcsaklizni a NAVA-tól.

MaNDA · http://www.mandarchiv.hu 2014.01.17. 17:42:35

@Buzáné: de hát ez ugyanaz a lejátszó :) így néz ki, ha be van illesztve egy weboldalba...

öreg38 2014.01.17. 20:09:59

Feleslegesnek tartom többször hangsúlyozni cigány származását!

galicius 2014.01.17. 20:15:48

Fia tragikus halála után már nem nagyon érdekelte semmi,letargiában,egyedül halt meg.Nagy művész volt.

riennevaplus 2014.01.17. 22:08:11

nem tudom, nekem stílusában valahogy benne van sorsa, és az is, ahogyan felülemelkedik rajta. az erő a finomsággal oszcillál és ezáltal egy durva, kegyetlen világot ír át olyanná, mint amilyen lehetne, mégha csak azokra a pillanatokra is, mikor játszik. érezhető, hallható benne a megbocsájtás, ami maga a felülemelkedni-tudás, még mielőtt bocsánatot kért volna tőle a világ, hogy újfennt nem tudta hagyni a barbárkodást.

fricsay ferenccel együtt kivándorolt, koronázatlan művészkirályok, akiket hazájuk egy kicsit elfelejtett, bár mentségére legyen mondva, hogy éppen saját sírjának ásásával van elfoglalva.

Évazsuzsanna 2014.01.18. 15:01:33

Életéről érdemes elolvasni könyvét, amiben áldozatos nővérét is említi, akinek önzetlen segítsége nélkül még fellépő ruhája sem lett volna. Édesanyja nem volt cigány. Erről is többet: amulok.blogspot.hu/2013_09_01_archive.html

Buzáné 2014.01.18. 21:08:32

@MaNDA: Akkor azt elrontották a költözéssel. Ennek egy normális saját lejátszója volt. Most találtam pár üreset, ami a költözés után maradt. Elegáns lett volna forwardolni a linkeket, hogy működjenek a régi beágyazások.

MaNDA · http://www.mandarchiv.hu 2014.01.21. 18:56:44

@Buzáné: nem rontottunk el semmit, mivel nem változtattunk semmin. a blog.hu rendszerében így lehet beilleszteni, a blog. hu-n így néz ki. a filmhiradokonline.hu oldalon láthatja, h minden pontosan ugyanúgy néz ki, mint korábban a nava oldalán.
azt a forwardolást nem tudom értelmezni.

Buzáné 2014.01.22. 22:04:49

Elegáns lett volna, ha a régi (NAVA) beágyazások működnek továbbra is az oldalakon, ahol ezeket használták. Ehhez a NAVA-tól azt kellett volna kérni, hogy a beágyazásban az url-eket továbbítsák az új MANDA címre (forward). Most a régi keretek sötétlenek az egykori beágyazó oldalakon. Én azt látom, hogy régen egyedi lejátszója volt a Filmhíradóknak, most meg egy sima ingyenes Strobe Media Playback playert használ a beágyazás. A Filmhíradók oldalát nemrég meghekkelték, felhasználók figyelmeztettek a betörésre. A gramofon online felvételeinek harmada eltűnt, a keresés nem működik. Mit nem rontottak el akkor? Sajnos elég komoly kompetencia gondok vannak a MANDA-ban. De már az is jó eredmény, hogy egyáltalán megvan még. Bővítésről nem is álmodok, hiába ígérgették.

MaNDA · http://www.mandarchiv.hu 2014.01.23. 14:13:28

@Buzáné: Kedves Felhasználó, lehet, h az Ön kérésére megteszi a Nava, hogy az eredeti url-eket, ahogy Ön írja, a Naván keresztül futtassuk, a mi kérésünkre nem tették meg.
A Nava nem adta tovább a lejátszót, bár én azt gondolom erről, hogy a lejátszott filmhíradók élménye nem csorbult ettől, minden feltöltött filmhíradót meg lehet nézni, lehet keresni a rendszerben.
A Gramofon Online felvételeinek harmada nem tűnt el, mi felraktuk az összeset, amit a Nava átadott nekünk. Nem is értem, miért volna érdekünk eldugni a felhasználók elől ezeket a felvételeket? A Gramofon Online-on működik a keresés, kipróbáltam magam is, nem találtam benne hibát.
Hekkelésről nem tudunk, mi nem tapasztaltunk ilyet a rendszerben.
Köszönöm hozzászólásait.

Évazsuzsanna 2014.12.08. 05:44:16

@öreg38: Bizony, édesanyja nem volt cigány.

Évazsuzsanna 2014.12.08. 05:46:44

@galicius: Nem egyedül halt meg, igen kiváló felesége Vele volt utolsó pillanatáig.