Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

Török Richárd-emléknevetés

2012. december 12. - MaNDA

Néhány hónap múlva húsz éve annak, hogy Török Richárd szobrász úgy döntött, nem akar élni. Meghalt. Emléke, akár híres művei, híres élete, híres barátságai, híres hölgyismerősei szépsége, híres baráti összejövetelei az Üllői út eleji műteremlakásában ma is itt-ott vannak, beleégtek mindazokba, akik ismerték.

Török Richárd szobrászművész 1954-ben született Budapesten, 1972-ben érettségizett a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában, majd 1972-73-ban a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál díszítő szobrászként, 1973-74-ben pedig kőfaragóként dolgozott. Az anyag tisztelete, a szakmai fogások elsajátítása és a szobrászat iránti szakmai alázata istenadta tehetséggel járt együtt. A Képzőművészeti Főiskolán 1975-ben kezdte meg tanulmányait, Somogyi József tanítványaként 1979-ben diplomázott.

1993-ig 39 évet élt, teljes életművet hagyott itt. Szobrászati hagyatéka Vasváron, a Helytörténeti Múzeum Sárkány-tornyában van.

Oda lehet menni, és nézni, mit látott Török Richárd a világból. Milyennek látta Szent Istvánt és Ságvári Endrét, Tina Turnert és Kölcseyt.

A szobrász édesapja, Török Bódog, a világhírű kézilabdaedző néhány hónappal ezelőtt halt meg, ment egyetlen fia után.

Török Richárd temetésén, már a nagy sírások után, mikor a sírásók is leléptek, Török Bódog odament a gyászolók egy kisebb csoportjához, és megszólította Kő Pál szobrászt: - Szervusz, Lujoskám ( ez a művész művészneve), mit szólsz, milyen kitűnő helyet szereztem Richárdnak? Kő Pál zavartan nézte a sírsort. Látod, itt van Borsos Miklós sírja, utána egy üres hely, látod, Lujos, mondta jelentőségteljesen, aztán jön Richárd sírja. Az öreg zseni és a fiatal zseni között igazán elférne egy középkorú zseni – nézett Török Bódog erősen Kő Pálra.

Igen, szép helyet szereztél, Bogyi bácsi, bólogatott Kő Pál, és nem nézett senkire. Te középkorú vagy – méregette Kő Pált Török Bódog, ez egy éppen neked való hely. Lehet, fordult félre Kő Pál, kicsit meg is görnyedt, szerencsére Török Bódog elköszönt.

Gyász ide, gyász oda, Kő Pálból kirobbant a nevetés: Gyerekek, most majdnem eltemetett, még ilyet, bár Richárd biztosan örülne nekem.

Kő Pál köztünk van, Isten éltesse. A történet többi szereplőjét Isten nyugosztalja.

Ilyen a világ, jövünk-megyünk benne.

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr984962169

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.