Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

Huszonötöt Paul Cézanne-ra

2012. november 08. - MaNDA

Az alábbiakat a Szépművészeti amúgy vérprofi kiállításán látottak hatására voltam kénytelen papírra vetni. Egyszerűen nem tudtam benntartani, pedig megpróbáltam. Arról van szó, hogy a király meztelen, Cézanne a kipakolt munkáiból kiindulva egy tehetségtelen valaki volt, aki – bár erre irányuló iszonyatos erőfeszítéseket tett – élete végére sem tanult meg rajzolni és bizonyos értelemben festeni. A kiállítás központi elemeként szereplő másolatok és vázlatok egy magára valamit is adó rajztanártól azért kapnának csak közepest, mert ebből a tárgyból nem szoktak kettest és elégtelent osztogatni, no és értékelni kell azért a szorgalmat, a „darabszámot” is. Most 25 kiállított alkotásán keresztül mutatjuk meg, hogy nem beszélünk a levegőbe. Aki meg nem hisz nekünk, az járjon utána, olvassa el a sok kritikátlan hozsannázást és menjen el a kiállításra.

Aminek mindjárt az elején kirakták a nagy kedvencet, a Montagne Sainte-Victoire a nagy pineával című képet. Amin, mint állatorvosi lovon ott van Cézanne tájképeinek összes sutasága. Legelőször is azok az iszonyú, rossz kínai olajfestékekre emlékeztető zöldek, amiket nem átall ráadásul fehérrel keverni. Nem működik a levegőperspektíva és gondok vannak az ábrázolni szándékozott épületekkel is, amik bizonytalanok, rossz értelembe vetten jelzésszerűek. Más műveken (Az Hermitage Pontoise-ban, Tanyaudvar 1798 körül és a Jus de Bouffan, az örökölt és 40 éven át lakott birtok kiállított két ábrázolása) a sztenderden iszonyú zöldek mellett ott van még a befejezetlenség, az elvékonyodó festékréteg alól funkciótlanul kikandikál a fehér vászon.

Másolási próbálkozásainak egyik legelőször kirakott darabja egy ismeretlen festő alkotása után készült Őszibarackos tál, aminek erényéül említi a fali szöveg az átalakítást, egyszerűsítést, holott a „mester” valószínűleg egyszerűen képtelen volt a pontos visszaadásra.

Ugyanígy járt Félix Nicolas Frillié középszerű festményével A költő álmával is, az istennek sem sikerült lemásolni sem az arcot, sem az alakot, sem a drapériákat, a színekről már nem is beszélve.

A megatárlat tulajdonképpen sikertelen másolási próbálkozásainak gyűjteménye, melyből különösen kiemelendő az, amit Michelangelo (Krisztus feltámadása 1531-32) vagy Raffaelo csodálatos rajzaival művelt. Ugyanígy megkapja a magáét Rubens is. A IV. Henrik apoteózisában szereplő Bellonáról készült rajza előtt egy jólszituált hölgy meg is kérdezte deres halántékú párjától, hogy akkor most ez férfi-e, vagy nő. Aztán sorolhatnánk: Bernini Richelieu bíborosa rajzán leginkább Buffalo Billre hasonlít,  Houdon híres gunyoros mosolyú Voltaire szobrából pedig sikerül halálfejet rajzolnia. És ha már rajz, akkor egyetlen kiállított rézkarcáról (Fiatal lány 1873) csak annyit, hogy egy kisvárosi rajzszakkörben is megmosolyognák érte.

A Gyilkosság című  korai képe az emberi anatómia kivégzése is egyben, állítólag akkoriban Delacroix másolgatásával próbálkozott, talán innen jöhetnek a furcsa csavarodások, ami végül ehhez a rettenethez vezetnek.

Aztán a rettenet minden tekintetben tovább fokozódik a Boncolás című valamin, ami a fali szöveg szerint a legfelkavaróbb alkotása. Na, ez beteszi a kaput mindenikinél. Megint csak nulla anatómia, a hulla (Krisztus?) keze a térde alá lóg, a vélhetően önportrénak festett „boncoló” karjai Popeyt idézik és valahol az asztal alatt matatnak. A kissé hátrébb álló, piros ruhás vészbanya arca pedig elmond mindent a dilettantizmusról. A tolvajok és a szamár, vagy a Halászok (Fantasztikus jelenet) évekkel később kerültek ki a keze alól, de rájuk nézve csak a Bourbonok juthatnak eszünkbe, akik ugye semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek. Ugyanígy járt a Nőrablással (1867), vagy a Koncert a szabadbannal (1878), amik előtt állva csak arra tudtam gondolni: hogyan volt bátorsága valakinek is ezeket megmutatni. Azt meg nem is értem, hogy engedhette meg magának a Női akt (Léda II.) készítésénél, hogy a bal felső sarokban otthagyjon néhány fordított, óriási körtét egy korábbi csendéletből. Sok pénzt örökölt a papától, igazán telhetett volna belőle vászonra. Értehetetlen persze az is, hogy minek is erőzött a Fürdőzők sorozatával, mikor láthatóan iszonyú erőfeszítéssel sehová sem jutott. (Mások szerint ezek után jött Picasso az Avignoni kisasszonyokkal.)

Persze portrékkal is próbálkozott. Anthony Valabrégne 1869-70-es portréján megcsillan valami, de az is lehet, hogy csak véletlenül jött össze az a néhány jó helyre elhelyezett jó szín. Budapestre hozott egyik Önarcképén Forrás: Szépművészeti Múzeum viszont már sikerült szájának megfestését zavaróan elmismásolnia, inkább szőrzetbe temette ezt a részt is. Feleségét 44-szer ültette modellnek, ezekből megint sikerült egy állatorvosi lovat Pestre hozni. Madame Cézanne a  vörös karosszékben (1877-körül) úgy ül szegény, hogy attól tartunk, bármelyik pillanatban leborul. Valahogy aztán nem sikerült megoldani az ülőalkalmatosság szimmetriáját sem és láthatóan nem csak a tapéta visszaadása közben kedvetlenedett el a „mester”, hanem a kedves feleség arcát is abbahagyta. És még erről a munkáról merték azt a falra írni, hogy a leggondosabban felépített, legbensőségesebb arcképe ez Cézanne-nak. Aztán hasonlóan űberciki az Ülő parasztnak a fejéhez képest óriásira növő kezei, annak ellenére, hogy ezt már az 1900-as évek elején festette (lásd Bourbonok). Aztán végül az sem semmi, hogy az egyetlen vásárlóját Ambroise Vollardot 115 alkalommal ültette le a székben, általában délelőtt. Sajnos a produktumot is elhozták Budapestre, és bizony erősen befejezetlennek tűnik, meg lehet nézni a tárlat végén, ha nem hiszik.

Végül itt vannak a csendéletek, amik úgy tetszenek mindenkinek. Szépek is, polgári szobákba valók ragyogó almáikkal és a narancsszín barackokkal. Igazán a kákán is csomót keres az, akit zavar, hogy majdnem minden palackja balra dől, néhány alma meg biztosan le volt a terítőre ragasztva, mert elgurult volna (A tálaló 1877-79).

Aztán legyünk könyörületesek és ne is keressünk több csomót ezen a szegény kákán, mert a végén még olyan dolgokat kell kimondanunk, amik miatt sokan haragszanak majd ránk, az meg nem jó senkinek.

Vidéki Lajos

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr74897123

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hopptarisznya 2012.11.08. 17:50:31

Na végre valaki nyitott szemmel nézi a "műremekeket". Michelangelo Dávid szobrával voltam úgy, hogy a jobb kézfeje aránytalanul nagy, de a tanáraim lehurrogtak. entertainment.howstuffworks.com/arts/artwork/michelangelo.htm

komolytalan samu 2012.11.08. 17:52:59

A bloghus közönség jelentős része nem fogja érteni, a t...k örömünnepet ülnek, hogy a szerző megkapja a diadalittas elégtételt.

Az irritáló, gúnyos vidékizésért meg jár a pofon.

: Nemlajos

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2012.11.08. 18:20:49

Ez valószínűleg irónia, de az a helyzet, hogy akárhogy is,de nekem tényleg az a benyomásom, hogy nem tudott festeni, és igen betegesen túl van értékelve.

mocc 2012.11.08. 18:22:30

...gyerek elgurult a gyógyszered ? Vegyél be valamit gyorsan mielőtt ebben a nagy fröcsögésben infarktust kapsz.

Gogol 2012.11.08. 18:24:52

@hopptarisznya: Nem a kézfeje nagy, hanem ő kicsi.

tttthhh (törölt) 2012.11.08. 18:47:36

@hopptarisznya: milyen az idézőjel nélküli műremek szerinted?

Mr. Waszabi 2012.11.08. 18:50:47

Ökörség. A zseni, az ösztönös tehetség épp arról szól, hogy valaki nem tanulta, de tudja. Másrészt a művészet ennek okán sosem az, aminek az állítólagos szakértők szeretnék láttatni, kategorizálni, hanem alkotás csupán, eredeti.
Nem jól néz ki, amikor egy rajztanár/irodalom tanár irigység okán kritizál olyan műveket, amelyek csak úgy spontán elnyerték az emberek tetszését, iskolai végzettségtől függetlenül.
A művészetben pont az a pláne, hogy sosem kényszeríthető azon szabályrendszer keretei közé, amelyet kevéssé tehetséges emberek alkottak fejük szerint, originális ajándék híján.

tttthhh (törölt) 2012.11.08. 18:53:16

@hopptarisznya: a feje is túl nagy ha jobban megnézed, mert szándékosan úgy lett kitalálva, hogy alulnézetből adja ki a megfelelő arányokat. Az általad linkelt fotón viszont nem a földön álló ember szemmagasságából látszik.

Nem_majom 2012.11.08. 19:06:24

Na, azért a kiállításon volt pár kép, amiért mindenképpen érdemes volt elmenni. Így például Poussain képei, én pl ujjongtam, hogy eredetiben láthatom az "..et in Arcadia ego..." c. misztikus remekművet.
És igenis nekem tetszettek Cézanne képei is, igaz, hogy nem értek a festészethez, és még egy kockát se tudok rendesen lerajzolni.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2012.11.08. 19:25:24

bezzeg a valejjjóó meg a barátok közt meg a trónok közt, az jó!

genyamagyar 2012.11.08. 19:34:20

Lassan írom, hogy értsétek: I-R-Ó-N-I-A!

AmBesten 2012.11.08. 20:20:06

Csontváry sem tudott rajzolni, különösen embereket és állatokat nem. Mégis micsoda atmoszférája van a képeinek, de ezt nem is kell tovább ragoznom ebben az országban.
Nem a rajztudás "számít", hanem az egyedi, utánozhatlan látásmód, a kifejezőerő.

R. · http://macskanyelv.freeblog.hu 2012.11.08. 20:53:20

és például ott van az a csomó versnek nevezett dolog is....

Mrs.Columbo 2012.11.08. 21:28:42

@AmBesten: Egyedül az számít, hogy még életében vagy azután vannak-e olyanok, akik hajlandóak a képeiből pénzt csinálni. Onnantól lesz a képekből mestermű, a festőből meg zseni.

Jenyei 2012.11.08. 22:03:00

Vasarely meg annyira kifejezetten nem tudott embert meg növényt rajzolni, hogy inkább négyzetekbe, meg kockákba menekült, de ha megkaparjuk kicsit, azok se voltak olyan igazán szabályosak...

technicus 2012.11.08. 22:04:19

Én csak körzővel és vonalzóval tudok rajzolni, de éppen emiatt eléggé kiélezett a látásom a geometriai anomáliákra. Megnéztem a kiállítást és sajnos teljesen egyet kell értsek a cikk, blog írójával. Hatalmas, eget verő csalódás volt számomra mindaz, amit a kiállításon láttam. Egy múzeumi alkalmazott fiatal hölgynek mondtam is a kiállítás megtekintése után, hogy gratulálok a kiállítás szervezőjének! Ennél profibb módon nem is lehetett volna bemutatni, mennyire tehetségtelen volt az egekig magasztalt művész! Ahogy szembesítik az embert az eredeti művel, és mellette ott áll Cézanne - valljuk be, az eredetihez képest silány, elnagyolt (de nem a művészi önkifejezés tudatossága okán!)"alkotása"... köszönet érte a kiállítás létrehozójának! Ismétlem: nem vagyok műértő, azonban szinte üvölt a művész úr képeiből a tehetségtelenség, amit az utókor próbál magyarázni (lásd a képek melletti feliratokat).
Lehet, hogy tévedek, de ha valaki elolvassa a kiállítás előterében a látogatókat fogadó rövid önéletrajzi ismertetőt, rá kell döbbenjen: őt már életében sem tekintették tehetséges művésznek, azaz, a kortárs párizsi művész- és műértő társadalom sem látta meg benne az utókor által ráaggatott magasztos jelzőket, műveibe belemagyarázott iskola- és irányzatteremtő profizmust. Egyszerűen - ahogy utal rá az ismertető - a szülőktől örökölt birtok árából (elherdálásából) élt, megtehette, hogy anélkül is hódoljon a festegető hobbijának, hogy akár egy képet is el kellett volna adnia (nem mintha kapkodtak volna értük).
Ha egy művész az alakok arányainak eltorzításával akar kifejezni valamit, az érződik, látszik a művén. Cézanne képein "nem jön át" a szándékos, valamit is mondani akaró torzítás. Szimplán csak el...szúrta az arányokat, nem ismeri a függőleges és derékszög fogalmát, de még a "távolabb lévő tárgyak apróbbnak látszanak" elv alkalmazásával is erősen hadilábon állt.

Measurer 2012.11.08. 22:12:05

Bár a posztoló elárul egyet s mást festőtechnikájáról, a képek nézegetése közben a kedves látogató maga is rádöbbenhet, mennyire lassú, vontatott munka jellemzi a mestert. (Mellesleg a jogi egyetemet sem volt képes elvégezni.) Volt hogy 20 perces szünetet tartott két ecsetvonás között, azt állítva, hogy gondolkodik. Mint mondják a virágok elfonnyadtak, a gyümölcs megromlott csendéletei festése során. Kézzel tépte le a húst a csontokról, enni se tudott rendesen.A késével meg festett. Inkompetenciáját Ovidius és Vergilius idézetek összehordásával leplezte.Misére járással próbálta kompenzálni liberális baráti kapcsolatait (Zola ugye). Összefoglalóan: a posztolónak igaza van, Cezanne elkényeztetett bankárfiú volt.

Baly-München 2012.11.08. 22:37:49

Kedves Vidéki Lajos!
Ezen kritikája valoban vidékire sikeredett...
A müvészettörténelemröl önnek fogalma nincs! Amit itt összehordott, parádés tudatlanságra vall! Cézanne nem az itt boncolgatott kritériumok alapján lett halhatatlanná! Legközelebb olvasson utána mielött butaságokkal nevetségessé teszi magát! :)

Fotósképző · https://www.fotoskepzo.hu 2012.11.08. 23:05:43

A művészet egyik lényege, hogy mindent bele lehet magyarázni egy alkotásba, és gyakorlatilag a psziché dönt arról kinek, mi tetszik. Így akár egy teljesen értéktelen művet kikiálthatnak értékesnek, mert nehéz mihez viszonyítani a művészeti értékét.

Vannak olyanok, akik kierőszakolták maguknak a megmondás jogát és ahhoz a mai napig is ragaszkodnak. A művészeti piacot, életet, értékeket már jó ideje a galeristák, kurátorok és társaik irányítják. Ha jók a kapcsolataid, jó társaságba jársz/születtél, akkor még úgy is befutott művész lehetsz, ha nem is akarod, vagy tehetségtelen vagy. Ha úgy dönt, a galéria úgyis el fogja adni a pocsék alkotásaidat a sznob és gazdag vevőknek, mert azok mindent elhisznek a galeristának.

A fotóművészeti piac is tele van hasonló módon befuttatott "tehetséges" "alkotókkal" – itthon és külföldön egyaránt.
Jó példa erre a per pillanat a világ legdrágább fotója. Ezért például adnátok 4,3 millió dollárt, azaz majdnem egymilliárd forintot?
Íme: cdn.theatlanticwire.com/img/upload/2011/11/09/2480_44%20Gursky_thumb.jpg

(Jó, tudom, ez már gyakorlatilag a befektetés kategória, na de akkor is! Egyébként nekem teszik a fotó, szeretem a minimalizmust, de azért ennyi pénzért inkább lélegeztetőgépeket kéne venni! ;)

HgGina 2012.11.08. 23:07:05

Nem értek a festészethez, talán ezért Cezanne képeit a széfemben látnám szívesen, a falon pedig Ruysdael vagy Ajvazovszkij darabjait. Esetleg pár Turnert.

Fotósképző · https://www.fotoskepzo.hu 2012.11.08. 23:10:40

@bestpixel: Helyesbítek, vagy inkább kiegészítek:
Ezért például adnátok 4,3 millió dollárt, azaz majdnem egymilliárd forintot, _ha nem ismernétek a készítőjét_?

arabs 2012.11.08. 23:11:13

Nézegessétek reggeltől estig a saját képeteket arany rámába foglalva p@csfejek, azon biztos minden arányos, szabályos és valóságos színekben pompázik. Nem kell nektek művészet csak bűvészet. csiribá-csiribú

sony 2012.11.08. 23:37:39

Az a vicces, hogy a tehetség és a rajzolni tudás nem feltételezi egymást. Az igazán rátermettek alkotásai akkor is megszólítják a nézőt, ha a vonalak, formák nem tökéletesek. Ezért vannak sikeres absztrakt alkotások is.

danesdzsu2 2012.11.09. 00:45:56

@sony: az absztrakt alkotásokon a vonalak és a formák tökéletesek. A valóság a rossz.

;)

trafikuty 2012.11.09. 01:30:29

Cezanne tehetségtelen...

borzzz 2012.11.09. 03:50:40

Basszus, ez itt egy kulturális blog? És nem a modorosblog? De az nem lehet... a Tibinek általában sikerül egyeztetnie az alanyt az állítmánnyal.

Tommmyka 2012.11.09. 08:33:40

Laikus vagyok a festészethez de szeretek festményeket nézegetni. Gyerekkoromban volt otthon egy könyvünk aminek az volt a címe, h "Cezanne and His Art" amit sokat nézegettem a WC-n ülve de soha fel nem foghattam, h mit szeretnek Cezanne képein az emberek. Legtöbbször egy gyümölcsöket ábrázoló képen akadtam fönt ami borzasztó rosszra sikerült szerintem. Az almák abszolút nem tűntek élethűnek és nem értettem, hogy miért nem gurult le az asztalról, ha úgy dőlt az asztal. Sokan azzal példálóznak, h művészetével került közelebb a festészet a modernizmushoz de én nem hiszek a művészeti irányzatok egymásból való kifejlődésében és amúgy se tartom sokra a modern festészetet.

hmikey 2012.11.09. 08:58:07

Ahhoz, hogy valaki felrúghassa a szabályokat, alapvetően ismernie is kell azokat. Picasso is nagyon tudott rajzolni, neki simán elhiszem egy absztraktjáról, hogy az direkt olyan.

B. Bíró 2012.11.09. 09:30:34

Vegye mindenki tudomásul, hogy az, hogy kiből lesz halhatatlan, az nem objektív dolgokon múlik, nem is múlhat. Már az életben kell egy rakás szerencse, a halál után meg pláne. Sokat számít, hogy már az életben ki hogyan menedzseli magát, mikor jön egy műgyűjtő, hogy pénzt csináljon, és így tovább.

Nekem például fogalmam sincs, hogy mit eszik az emberiség Goyán, szerintem teljesen második vonalas festő, a Pradoban egy rakás "ismeretlen" spanyol hozza amit ő. De mivel ő volt az, aki a spanyol történelem talán legfontosabb képét megfestette, egy istennek számít.

És akkor még van az a szimpla kisméretű portré, mögötte a közepes tájjal, tudjátok, amin az a nő mosolyog, és állítólag a világ legnagyobb festménye...

B. Bíró 2012.11.09. 09:33:09

de én valahol olvastam már olyat is, hogy a Sixtus-kápolna mennyezete azért nem sikerült túl jól, eleve szűk az épület, és alacsony, de a festmény még tovább nyomasztja az egészet, és hát amikor láttam, bizony egyet kellett értenem...

Az igazi Svarc Enegger · https://www.youtube.com/watch?v=Ik9qunsZZtY&index=21&list=RDJVoyWQSNr8I 2012.11.09. 10:53:19

Túlértékelt a fickó, az biztos, és az is lehet, hogy nem tudott festeni. De minek festett volna úgy, ahogy elvárták tőle? Nem iparosmunkára vállalkozott.
A szép, arányos, színhelyes, perspektivikus, gondosan kidolgozott jelzőket a bazári képeken kell számon kérni.

Ági 1987. 4.c. 2012.11.09. 11:10:58

@B. Bíró: Szerintem nem a kápolna méretével van a baj, és nem is a mennyezeti freskókkal. A kápolna akkora, amekkora, nem a freskókhoz tervezték. A freskók is tökéletesek, ezen - ahogyan Virág elvtárs megmonta - nem nyitok vitát:). A baj velünk, emberekkel van. Nem tudunk állva hátra vetett fejjel sokáig felfelé nézni, mert elszédülünk és bevibrál a szemünk.:)Gondoljon az égboltra. Azt sem tudjuk ebben a helyzetben sokáig nézni, pedig nyílt térben vagyunk és ugyebár az égbolt tökéletességét nem tudjuk megkérdőjelezni, mert nincs hozzá fogható, vagyis nincs viszonyítási alapunk.

Visszatérve Cézanne-ra, itt sokan hajtogatják, hogy nem élethű, nem arányos, nem szabályos. Ha úgy akarta volna, élethű, arányos és szabályos lett volna. Simán tudott volna így festeni.De minek. Szerintem ez nem érdekelte Őt. Azt akarta kiadni magából, amit látott. Ahogy Ő látta. Az, hogy szegény Lajos vak, mint a barlangi gőte, hát az nagy pech. De ez Lajos pechje, nem Cézanne-é.

B. Bíró 2012.11.09. 17:45:52

@Ági 1987. 4.c.: na, de ha a kápolna szélesebb és/vagy magasabb lenne, akkor ugye nem kellene hátra vetett fejjel nézni, hiszen szögben is jól látnánk a festményt.

Egyszer valahol azt olvastam, hogy a Sixtus-kápolna olyan mint egy csűr.

Ági 1987. 4.c. 2012.11.09. 20:51:15

@B. Bíró: ;) Ez van. Ekkorára csinálták. Lehet, hogy olyan építészeti okokból, amelyekről mi a XXI. században már nem tudunk. Kár szőrözni a kápolna méretén. Michelangelonak ide szólt a megrendelése, azt' kész. Itt kellett festenie. A plafonon (is). Meg is csinálta. Aki ezt utána csinálja, az kapja meg a jogosítványt a kritikára. Nem megy, igaz? Hát igen. Ez bizony nem fog menni. Ettől zseni a Michelangelo. Mert utánozhatatlan.
Csűr;))))) Akinek erről a kápolnáról egy csűr jut az eszébe, hát az is vak szegény, mint a Lajos. A Raffaelo is szűk szobák falaira festett a Vatikáni Múzeumban. Remélem azokról nem egy ól jut eszèbe az ilyen embereknek. Csűr. Jót nevettem;) Na én távozok innen, minden jót mindenkinek!

B. Bíró 2012.11.22. 19:51:03

@Ági 1987. 4.c.: elmentél én is: ugye azt nem gondolod komolyan, hogy csak az kritizálhat, aki azt meg is tudja csinálni? Hogy egész lemenjek: én még úgy sem tudok énekelni, ahogy Zámbó Krisztián, ezzel együtt hirdetem, hogy Zámbó Krisztián szar...

Na: a cikk arról szól, hogy amit úgy a közvélekedés ájulva imád, amögött ezer dolog lehet. Én úgy gondolom, hogy Michelangelo egy zseni. A Pieta egyszerűen nem emberi, azt valami földönkívüli csinálta, olyan csoda nincsen. A Sixtus meg nem sikerült - szerintem - van ilyen, nekem is vannak rossz napjaim .-))

redwolf 2012.12.10. 10:29:25

Mindenkinek joga, hogy az tetsszen neki, ami. De vannak szakmai szempontok is: csak azt lehet elhagyni, ami megvan. Ha hiányoznak az alapok, azt egy szakmabeli látja. Vannak túlértékelt művészek, ez viszont a művészettörténészek sara. Mindenből lehet üzletet csinálni, ha jó a duma. Van akinek Cézanne a csúcs, másoknak vicc. Nem mindenkinek van humorérzéke.