Vadállat! Háziállat. Mekkora egy állat! Szelíd, ártatlan, védtelen állat. Barom állat! Október 4-e az Állatok Világnapja volt: ez a nap Assisi Szent Ferenc, az állatok védőszentje halálának napja.

Az olvasó agya meg belódul, azonnali kérdés: mikor van az emberek világnapja? Mikor az Apák Napja? Mikor a Magyar Helyes Írásé? Régebben csak a Nagy Honvédő Háborút meg a Nagy Októberi Szocialistát kellett nagy betűkkel írni, ma már akármit, akárhogyan írhatunk. Óriási nyelvi liberalizmus van, mindent szabad, kivéve azt, amit nem. Régebben is nyilván éppen annyi buta ember volt, mint ma, csak nem látszottak ennyire és ennyien. Bezárták őket, kit ide, kit oda, közveszélyes munkakerülés, antiszociális, társadalomra veszélyes magatartás, ilyenek. Börtön és bolondokháza.

Helyes ez a világnapozás, az állatoknak is jár, ha már pusztítjuk őket, felfaljuk őket, legalább világnapjuk legyen. Szent Ferenc pedig ma legalább annyira érthetetlen, mint volt egykor, a maga korában. Akkor bolondnak tartották, mert beszélgetett a madarakkal, ma bolondnak tartják, mert kiszállt a materialista mókuskerékből. A halott szent még azon is csak jókat kuncog, hogy a legyilkolt állatok nagybetűs ünnepnapot kaptak.

Holnap majd véres hurkát ebédelünk. Akkor már lehet.