Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

Szentgyűlés Óbudán és a jó labancok, katolikus arisztokraták

2012. október 03. - MaNDA

A Manda beidézi Óbuda honlapját, amikor az Árpád híd budai hídfőjénél tapasztalható melósforgatagról ír: „2002-ben az óbudai Braunhaxler Egyesület indította el az 1945 után elbontott, és szerencsére a Budapesti Történeti Múzeum raktárba szállított Fogadalmi oltár, vagy Flórián szoborcsoport restaurálását. A kezdetben három különálló szobor 1763-ra készült el, megrendelői Óbuda legnagyobb birtokosa, gróf Zichy Miklós és neje, Berényi Erzsébet voltak, a kivitelező pedig Bebó Károly, a család „udvari” szobrásza, akinek alkotásaiból néhány töredéket a Kobuci kert vendégei közelről is megcsodálhatnak. A 4,5 m magas, az érett barokk stílusjegyeit magán viselő, az 1800-as évek elején kialakított szoborcsoport fő alakjai: Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje, Néri Szent Fülöp, az Anyaszentegyház egyik legszerethetőbb szentje (róla szól a Legyetek jók, ha tudtok című film), és Borromei Szent Károly, Milánó érseke, aki hatalmas családi vagyonát szétosztotta a szegények között, és egy pestisjárvány idején a városban maradva enyhítette a betegek szenvedését.”

fogadalmi oltár

(Fotó: szoborlap.hu, Siskovits Attila)

Van tehát Óbudán minden: kőművesek, kőfaragók, szobrok, szentek és egy arisztokrata úr emléke, aki nem csak itt, hanem például Zsámbék községben – ma már város – is sok és értékes emléket hagyott. A 18. század közepén a magyar arisztokrácia – a Hunyadyak, a Széchenyiek, a Harruckernek, a Bolzák és a névsor hosszan folytatható – nélkül Magyarország elpusztult volna. Itt volt a törökök itt hagyta, elnéptelenedett puszta, melyet senki más, mint a katolikus arisztokrácia épített újjá. Könnyen labancozunk mostanában, mutogatjuk csúful lerombolt várainkat, és közben nem gondolunk arra, hogy micsoda sivár vidék maradt volna például Békés megye, ha nem egy osztrák hivatalnok kapja meg az óriási területet a császártól szolgálatai jutalmául. Harruckern báró dolgos népeket telepített oda, okos gazdálkodást honosított meg, gyárak, iskolák, templomok épültek pénzéből. Három nemzedékkel később az ő unokájának a családja hozta Pozsonyból Gyulára Erkel Józsefet, aki nem volt más, mint Erkel Ferenc édesapja. A Himnusz zeneszerzőjének hollandságáról vagy németségéről máig vitatkoznak. Fölösleges. Magyar volt. Teljes szívéből. Miként azok voltak a barokk újjáépítés korábbi, nagy alakjai is. Zichy Miklós építtette a zsámbéki barokk templomot, benne ott fénylenek Bebó Károly szobrai. Szomorú évek jutottak ennek a Zichy grófnak: egyetlen gyerekét, Mária Jozefát a négyéves korában elvitte a pestis. A tragédiát idézi a zsámbéki Pestis-szobor. A gróf nevét meg a zsámbéki iskola.

Mostantól öröm, hogy gróf Zichy Miklós nem csak Zsámbékról meg a Kiscelli kastélyról - itt lakott – jut az eszünkbe, hanem az újjá varázsolt óbudai szentszobrokról is.

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr244817652

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.