Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

A Lilaruhás nő, a festő és a miniszter

2012. július 31. - MaNDA

Sok hamis elképzelés él a köztudatban a művészek életéről. Aki egy kicsit is hülyébb a szokásosnál, mereng, borong, énekel, verset ír vagy fest, arra legyintenek: könnyű neki, művész. Ennél már csak a művészfeleségekről hisznek nagyobb butaságot, rajongó tekintetű múzsának, légiesen ugráló színpompás pillangónak képzelik.

Szegény Szinyei Merse Pál élete megmutatja, mi is a helyzet művész-és múzsatéren. Hát, nem éppen idilli. A festő harcol a pénztelenséggel, civil munkákat kénytelen vállalni, gazdagabb pályatársai nem fogadják be köreikbe, ráadásul a felesége is egyre nehezebben tűri a művészlét adta bizonytalanságokat. Hiába készült el róla a magyar festészet egyik legszebb képe, lelép egy főhivatalnokkal. A művész meg ottmarad az ecsetjeivel, a hatalmas bánatával, a nagy kisemmizettségével. A biológia törvényei Probstner Zsófiát igazolták. Ötven évvel tovább tudott élni, mint első férje. Derék teljesítmény. Szinyei Merse Pál meg belehalt abba, hogy élt. Hogy egy kicsit mert is élni, nem csak lenni. És ez a művészlét lényege: Élni kell, nem lenni.

lilaruhasno_1.jpg

Az újkori magyar festészet egyik legismertebb alkotása Szinyei Merse Pál Lilaruhás nő című képe. Az 1874-ben készült olajfestmény a Magyar Nemzeti Galéria legféltettebb kincsei közé tartozik, ha csupán az erre a képre kíváncsi látogatók számát nézzük, némi túlzással azt is mondhatjuk, ez a magyar Mona Lisa. A meghökkentő színellentétekre komponált kép festőjének élete legalább annyira érdekes, mint modelljéé. Szinyei Merse Pál, az érzékeny lelkű, a természet és az ember összetartozását mindig nagy meggyőző erővel ábrázoló művész – gondoljunk csak talán leghíresebb képére, a Majálisra – ezen a képén a természetben uralkodó zöld, és a modellen hullámzó élénk lila színekkel játszik. Pontosabban nem játszik, hiszen a művészetben mindennek tétje van, ebben a képben ott van minden, ami a festő életében addig fontos volt, de a Lilaruhás nő messze révedő tekintetében ott van a festő halála utáni közel fél évszázad, amit a modell megélt.

Szinyei Merse Pál 1872-ben vette feleségül a bécsi illetőségű Probstner Zsófiát, akinek sok-sok képen megörökítette kedves arcát, finom vonásait és messzire néző szemét. Házasságuk boldogan indult, öt gyermekük született. A gyerekek közül csak az idősebb kettő élt meg magasabb kort, a legidősebb Félix és Erzsébet. Zsófia, Mária, Valéria nevű lányaik a diftéria áldozatai lettek. A család kezdetben Jernyén élt, Szinyei Merse itt kezdte el festeni a Lilaruhás nő című képét, amelynek modellje a felsége volt. Ám szomorú évek köszöntöttek rájuk, a családban történt sorozatos halálesetek megviselték a művészt, évekig nem alkotott semmit.

1882-ben Bécsbe költözött családjával, kiállításokat rendeztek képeiből, majd Budapesten is volt tárlata. A korabeli képzőművészeti kritikusoknak nem tetszettek képei. Érzékenysége nehezen viselte a sikertelenséget, a csalódásokat. Házassága tönkrement, felesége nem bírta az indulatok hullámzását, elváltak. Probstner Zsófia, a lilaruhás nő később feleségül ment Ghillányi Imréhez, a későbbi földművelésügyi miniszterhez. Ebben a házasságban is öt gyermeke született. Szinyei Merse Pál múzsája, felesége, a Lilaruhás nő sok mindent tudhatott az életről. Hatalmas erő volt az, ami sorsát irányította. 1952-ben, százkét éves korában halt meg. Az asszony, akinek tíz gyereke született, a látszólag laza művészvilágból könnyedén csusszant át az államigazgatás legfelsőbb szintjének merev rendjébe.

Aki nyáron Fonyódra téved, egy emléktábláról megtudhatja, hogy Szinyei Merse Pál két nyarat is eltöltött ott. Tíz képet festett. Festette a Balatont. Biztosan könnyebb volt, mint lilaruhás felesége képét vászonra vinni.

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr764687975

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kobdia (törölt) 2012.07.31. 22:14:38

Gyerekként nagyon tetszett Szinyeitől a Majális kép :) Olyan könnyednek tartottam a képeket. (Persze nekem Vasarely talán jobban bejön, de ő egész más műfaj).Viszont Szinyei képei jobban tetszenek, mint pl. Munkácsyé. Ám Munkácsy életéről meg érdekes regény van. A nap szerelmese-Aranyecset. Régen olvastam. Érdekes, hogy Szinyeiről szól a blogbejegyzés és mennyi mást is eszembe juttat.

Örülök a Szinyeis bejegyzésnek. Jó írás :)

MaNDA · http://www.mandarchiv.hu 2012.08.01. 07:28:26

@kobdia: Köszönet, szerteágazó a magyar festészettörténet, és a fiatalok közt ma is vannak tehetségesek!