Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

Digitalizált zsidó kincsek

2012. július 12. - MaNDA

A magyar zsidóság történetéhez kapcsolódó dokumentumokat digitalizáltak és tettek elérhetővé a nagyközönség számára a Judaica Europeana projekt keretében. Ez a program soknyelvű hozzáférést tesz lehetővé a programban részt vevő gyűjteményekben megőrzött és digitalizált zsidó kulturális javakhoz az Europeana portálon keresztül. A program célja, hogy bemutassa a zsidó közösségek szerepét és azok hatását az európai városokra. A zsidó közösségek életét tükrözik és dokumentálják a vészkorszakot átvészelt tárgyak százai, ezrei: dokumentumok, könyvek, kéziratok, folyóiratok, hangfelvételek, festmények, fényképek, képeslapok, plakátok és filmek csakúgy, mint a zsidó közösségi épületeket, emlékműveket és temetőket ábrázoló képek. 

1_K231_1.jpg

Aki ehhez az örvendetes hírhez bármit hozzátesz, azzal egyben állást is foglal. Vagy máshonnan nézve, veszít. A végletesen szétmanipulált és darabokra lőtt magyar kultúra, bárki , bármit is ordít mostanában, egységes. Egy magyar kultúra van. Zsidóstul, cigányostul, svábostul, tótostul, románostul. Nekem még szerencsém volt megélni azokat az időket, amikor, ha az élet egésze nem is, a kultúra bizonyos részei még őrizték ezt a teljességet. Negyven évvel ezelőtt például a régi magyar irodalommal foglalkozók körében. Ki meri kétségbe vonni Klaniczay Tibor hatalmas tudását, óriási tekintélyét, munkája eredményeit? Az Irodalomtudományi Intézet mai igazgatója , Szörényi László az egyik leghitelesebb tanúja ezeknek az időknek. Ő sem tagadja meg azt, ami úgy volt, ahogy volt.

Ebben a közegben nőtt fel egy fiatalember, aki az Énekek éneke kedvéért megtanult héberül. Volt nagy csodálkozás, de Bihari József, a tudós egri zsidó ember, aki amúgy akkoriban Az ember tragédiájának jiddis fordításával bíbelődött, szívesen és szeretettel dolgozta végig a héberórákat a gój fiúval. A fiatalember meg is írta aztán szakdolgozatát, melyben Bogáti Fazakas Miklós szombatista lelkész XVI. századi Énekek éneke parafrázisát hasonlította össze az eredeti, héber, latin és görög szövegekkel. A budapesti rabbiképző professzora is segítette ezt a munkát, Scheiber Sándornál senki nem ismerte jobban a magyar költészet és a Biblia összefüggéseit. Az apró termetű rabbi kézírása hangyányi betűkből állt össze, Folklór és tárgytörténet című nagy munkájának dedikált példánya ma is ott van az egykori fiatalember könyvespolcán.

1_K4_1.jpg

Most meg csak nézem ezt a most is szép világot, ezt az ezerszín, sokféle kavalkádot, és nagyjából annyira érdekel a zsidózás, mint negyven évvel ezelőtt. Semennyire. A magyar kultúra egységes, teljes, egész. Mint az életünk. Van zsidó része, szerencsére. Kitagadhatatlan, mostantól digitalizált is.

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr424649369

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.