Web Toolbar by Wibiya MaNDA

HTML

MaNDA blog

A nemzeti identitást, kulturánk sokszínűségét, azt a hatalmas és felbecsülhetetlen értékű kulturális vagyont, melyet elődeink ránk hagytak, úgy tudjuk legjobban megőrizni s utódainknak átadni, ha a XXI. század lehetőségeinek, igényeinek megfelelve összegyűjtjük, rendszerezzük, és nem csupán archívumok mélyén őrizzük, hanem valóban aktívan elérhetővé, kereshetővé tesszük. Ezt a kihívást felismerve hozta létre a magyar kormányzat 2010 nyarán – a volt Magyar Nemzeti Filmarchívum bázisán – a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet (MaNDA), mint önálló közgyűjtemény.

Facebook

<iframe src="//www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fmandarchiv&amp;width&amp;height=395&amp;colorscheme=light&amp;show_faces=false&amp;header=false&amp;stream=true&amp;show_border=true" scrolling="no" frameborder="0" style="border:none; overflow:hidden; height:395px;" allowTransparency="true"></iframe>

Kétszáz éve született Gábor Áron, ki magában megtestesítette mindazt, amiről híresek a székelyek. Szerette hazáját, szűkebb pátriáját, amit élete árán is hajlandó volt megvédeni. Használta az eszét, bátran alkalmazta a pályafutása során megszerzett tudást. Nem várt másra, nem halogatta a dolgot, előlépett és megtette azt, amit kellett. Megoldott minden járulékos problémát, így gyakorlatilag a semmiből 60-90 ágyút állított elő, jórészt kiképezve annak kezelőit is.

gabor_aron.jpg

„Hallom, hogy a főtiszt urak azt mondják, meg kell hajolnunk az ellenség előtt, mivel nincs muníció, nincs ágyú. Lesz ágyú, amennyi kell. Semmi mást nem kérek, mint felhatalmazást arra, hogy a fülei hámorhoz utazhassak, ott dolgozhassak és dolgoztathassak, s ha mához két hétre Sepsiszentgyörgy piacán hat ágyú nem lesz felállítva, és azokkal a próbalövésnél célt nem találok, akkor én magam állok tíz lépésnyire az ágyú elébe céltáblának.”

gabor_aron_emlékmű.jpgEmlékműve a Szilágyi Erzsébet fasorban

Ezeket a mondatokat szokták a leggyakrabban idézni a székelység talán legismertebb, legnagyobb hősével kapcsolatosan. Az Ojtozi szoros kapujában fekvő Bereck szülötte már otthonról megkapta mindazt a muníciót, amelyre aztán nagy szüksége volt, hogy honvéd őrnagyként, a tüzérség irányítójaként eljusson 1849. július 2-án a Feketeügy partjára, annak a hatfontos orosz ágyúgolyónak az útjába. Székely határőr családba született négy testvérével együtt, apja tanult ember, főjegyző volt, aki katolikus lévén a csiksomlyói ferencesek gimnáziumába küldte fiát. De a barátok tudománya nem volt annyira érdekes, hogy az ifjú 1831-ben el ne menjen határőrnek a negyedik évfolyamból. A sereg pedig a gyulafehérvári alapkiképzés után Pestre, az 5. tüzérezredhez vezényli, elmélyítendő tudományát. Amihez maga Gábor Áron is hozzájárul azzal, hogy a helyszínen tanulmányozza a bécsi ágyúgyártást. A hadsereg szándékai ellenére mégis megválik tőle, de nem esik kétségbe, inkább kitanulja az asztalos mesterséget is, és összes tudományával Moldvába megy, ahol a földbirtokosok jól megfizetik az ilyen mindenhez értő embereket. A hegyeken túlról végül kisebb tőkével és egy igazán jó társnak bizonyuló feleséggel tér haza, és gazdálkodni kezdene, de az idők már másról szóltak.

1848. november 28-án a háromszéki székelység Sepsiszentgyörgyön úgy döntött, hogy nem hajlik meg Puchner kapitulációs parancsának, nem támadnak ugyan a császári erőkre, de védekeznek, ha arra kerül sor. A döntést megelőző hivatásos katonai „huhogásra” (Dobay Károly ezredes) áll elő a 34 éves gazdálkodó a cikk elején idézett mondandójával. És a bodvaji hámorban el is készül két vasból öntött hatfontos ágyú, ami a november 30-i hidvégi csatában olyan jól „muzsikál”, hogy Puchner naplójában egyenesen francia tüzérségi eszközök érkezését feltételezi. Gábor Áron pedig nem ül el a babérjain, s mivel a bodvaji öntödét lerombolják a császáriak, Sepsiszentgyörgyön, végül pedig decembertől Kézdivásárhelyen folytatja az ágyúöntést, most már a székelyföldi harangok bronzát felhasználva. Turóczy Mózes mester öntödéjében, mivel a cső kifúrásához nincsenek meg az eszközeik, nem éppen a korban szokásos eljárásokkal készülnek a hatfontos ágyúk. Amik a hiányosságok ellenére tökéletesen működnek, a fegyvernemet amúgy is zseniálisan alkalmazó Bem tábornok is legnagyobb elismerését tudja csak kifejezni. Kézdin dolgoznak az ágyútalpakon az asztalosok, de működik a lőpormalom, a gyutacsgyár és itt öntik az ágyúgolyókat is. Erdély pedig Puchner vereségei és az orosz segédcsapatok megfutamítása után nyer néhány hónapot, meg lehet fékezni a magyar lakosságot kegyetlenül pusztító román rablóbandákat is.

gabor_aron_agyuja.jpgAz egyetlen máig ismert ágyú

1849 májusában Gábor Áron már őrnagyi rangban Kossuthtól megkapja az összes székelyföldi hadi üzem parancsnokságát, és emellé 60 ezer forintot a kézdivásárhelyi ágyúöntésre. A műhely szó szerint az utolsó pillanatig, az orosz lovasság megérkezéséig működik. Annyi idejük marad, hogy az egyetlen el nem szállított csövet néhány centi mélyen elássák az udvaron. (1906-ban kerül elő és múzeumba, a hatalom 1970-ben, mint az 1848-as román forradalom ágyúját, Bukarestbe vitette és csak 2010-ben kerülhetett vissza a Székely Nemzeti Múzeumba.) De az orosz túlerő ellen semmi sem segített, 1849. július 2-án Uzon és Kökös között, a Feketeügy hídjánál kialakuló ütközetben Gábor Áron vezényelte lóhátról a tüzérséget. Állítólag direkt rá irányították az oroszok a hatfontosaikat. Két lovat is kilőttek az ütegek között mozgásban lévő őrnagy alól, mikor az egyik golyó a mellkasán eltalálta. Azonnal meghalt, a közeli Eresztevény református temetőjében helyezték nyugalomra, sírja remélhetőleg még sokáig zarándokhely lesz.

Pálffy Lajos

Címkék: történelem szabadságharc MaNDA Gábor Áron

1 komment

Egyesek szerint elég szomorú, hogy az emberiség két legnagyobb ellenségének, az atombombának és a televíziónak a megalkotásában is elévülhetetlen érdemeket szereztek magyar tudósok és feltalálók. Bár mint tudjuk, minden relatív, az atomenergia és Paks nélkül a teljes magyar áramfelhasználás 40 százalékát külföldről kellene beszereznünk.

A televíziót pedig egészen jól fel lehetne használni a béke, az együttműködés és a fejlődés céljaira – legalább egy napig. Mint ahogyan azt az ENSZ Televíziós Világfórumán 1996. november 21-én el is határozták.

tv.jpg

November 21-e a televíziózás világnapja lett és a világfórum televíziós vezetőkből álló résztvevői vélhetően a bőséges ebéd, a kávék és gusztusos aprósütemények elfogyasztása után arra jutottak, hogy a 365-ből legalább egy napra az legyen munkahelyük, amelynek igazából az év legnagyobb részében lennie kellene. Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy az emberiség miért nem fogékony annyira az értéket közvetítő komoly tartalmakra, és miért van a bulvárra, a vérre és az erőszakra jóval nagyobb igény. Talán azért is, mert az emberek 8–10 óra megfeszített munka után már nem nagyon akarnak odafigyelni és gondolkodni. Mások pedig azt vallják, hogy éppen az igénytelen kínálat az, ami egy (alacsony) nívóra hozza a tévénézők hatalmas táborát.

mono.jpg

Azt is gyakran szokták emlegetni, hogy a mérések szerint az amerikaiak után a magyarok következnek a sorban a készülék előtt eltöltött időt tekintve. Ez most már több, mint 4,5 óra naponta, tehát nem nagyon lehet arra hivatkozni, hogy csak a munka és az otthoni esti teendők elvégzése után dőlnek oda a megfáradt hazánkfiai a készülékek elé kikapcsolódni. Nagyobb itt a baj, valószínűleg szenvedéllyé vált a dolog olyan korcsoportoknál, élethelyzeteknél is, ahol nincsenek már meg a munkahelyen, vagy munkával töltött órák. Így többek között a nyugdíjasok elmagányosodásához is vélhetően köze lehet a televíziózás elterjedésének. Míg korábban ezek a rétegek baráti, vagy esetleg szakmai alapon szerveződő társaságokba jártak, aktív társasági életet éltek, addig mostanra a városokban, de a falvakban is egyre több ablakban jelenik meg a kísérteties kékes villódzás.

junost405.jpg

A másik veszélyeztetett korosztály a gyermekeké, akik a kutatások szerint a tévével kelnek és fekszenek. Az még csak hagyján, ha a gyermekcsatornák igen csak kaotikus és értékek szempontjából egyenetlenül teljesítő világába vesznek bele, de tényleges szülői kontroll nélkül veszélyesebb vizekre is kerülhetnek, és kerülnek is, hiszen életkorukból adódóan kíváncsiak, ezek a tartalmak pedig csak néhány gombnyomásnyira vannak az uncsi Bogyó és Babócától. A tévéből áradó információhalmaz kritikátlan elfogadóivá és a reklámok áldozataivá válhatnak ők is amellett, hogy mozgásigényük is kielégítetlen marad, amit fizikai teljesítőképességük bánhat a későbbiekben.

No de tudjuk, hogy ez másképp is alakulhatott volna, mert Mihály Dénes és Tihanyi Kálmán (Barta István, Czukor Károly Oklicsányi Ferenc, Terebesi Pál, Nemes Tihamér és a színes technikával a CBS-nél 1940-ben megjelenő Goldmark Péter Károly) találmányai még ma is óriási lehetőségeket rejtenek. Az, hogy a Gellért Szállóban 1936-ban már 30 méterre adást közvetítettek, a magyar tudomány hírnevét öregbíti. A hazai tévéadás végül 1957 februárjában indult el hódító útjára, és hogy nem véletlen e szóösszetétel használata, arra bizonyítékul ott van az a 2012-ben naponta magyar ember által a tévé előtt töltött 4 óra 46 perc. A műfajban örök bajnoknak tűnő Egyesült Államokban 1995 óta egyre nagyobb népszerűségnek örvend a tévémentes hét mozgalma. Nálunk még nincs nagyon ilyen, mint ahogy a Televíziós Világfórum által elhatározott célok sem ismerhetők fel az országos csatornák november 21-i műsorában.

Pálffy Lajos

Címkék: tv televízió világnap MaNDA

4 komment

125 éve született Kéthly Anna, a magyarországi baloldal talán általánosan elfogadott és méltányolt politikusa. Gyermeke nem született, vagyont nem gyűjtött, tanítványai sem voltak, politikai örökségéért viszont régóta folyik a versenyfutás.

kethly-anna.jpg

A villanyszerelő apa és a háztartást vivő édesanya kilenc gyermeke közül a második volt, de a szokásos hat elemi után a négy polgárit is elvégezte, és még fiatalon megtanult németül és angolul. Textilüzemi munkásként, vagy magánvállalkozások alkalmazottjaként könyvelői és gépírói gyakorlatra is szert tett és már 1913-ban belépett a Tisztviselői Szakszervezetbe.

Innen egyenes út vezetett az 1917-es szociáldemokrata párttagságig, a marxizmus hatására pedig a katolikusnak keresztelt hölgyből ateista nőmozgalmár lett. Lelkesen üdvözölte Károlyi Mihály hatalomra jutását (a vörös gróf iránti elkötelezettsége élete végéig megmaradt), de a proletárdiktatúrát túlkapásai, a Lenin-fiúk terrorcselekményei miatt elítélte. Ennek a magatartásnak köszönhette, hogy Kun Béláék bukása és a Bethlen-Peyer paktum után, 1922-ben, második női képviselőként Budapest I. választókerületében listán bejutott a képviselőházba. (Az első képviselőnő 1920 és 1922 között Schlachta Margit volt, akit a háború után alelnöki minőségében Kéthly többször is rendre inthetett.) Hogy a proletárdiktatúra alatt kompromittálódott vezető szocdemek miatti káderhiány, vagy tehetsége hozta meg neki a képviselőséget, az lényegtelen. Ami biztos: az Országgyűlés 1935-1940 közötti időkről szóló, egyáltalán nem baloldali beállítottságú almanachjában azt írják róla, hogy
„szorgalmas tagja volt a Képviselőháznak, tartalmas felszólalásaival és készültségével mindig általános figyelmet keltett Egyénisége rokonszenvessé tette a Ház minden oldalán… Egyike a Ház elismert szociálpolitikusainak”.

Valóban, az 1944-ig elmondott több, mint ezer felszólalásában a szociális problémák voltak a központban, de szót emelt a nők jogaiért, az egészségügyi ellátás fejlesztéséért és a 14 éves korig tartó tankötelezettségért is. Beszédei javát publikálta is a maga által 1926 és 1938 között szerkesztett Nőmunkásban.

„A mesebeli sárkány nagyon szerény szörnyeteg volt. Megelégedett azzal, hogy minden évben egy szüzet áldoztak neki. A reakció sárkányának működését az ország rettentő statisztikai adatai jelzik. Csecsemő- és gyermekhalandóság, a népbetegségek borzalmas pusztításai – tüdőbaj, vérbaj, alkoholizmus –, a munkanélküliség következtében lerongyolt munkáséletek testi és lelki nyomorúsága, az idegbajosokat és őrülteket ápoló intézetek zsúfoltsága, az öngyilkosok számának rettentő emelkedése: mind a sárkány nagy étvágyát biztosítják.”
Nőmunkás, 1931 június

Felemelte szavát a zsidók jogfosztása ellen és Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt az újvidéki mészárlás kivizsgálását is követelte. Amikor ez utóbbi miatt életveszélyesen megfenyegették, állítólag csak annyit mondott, hogy aki fél, az menjen cukrászkisasszonynak. A német megszállás idején hamis papírokkal a Nógrád megyei Dejtáron bujkált, de már 1945 februárjában az MSZDP vezetésében a külpolitikai és nemzetiségi ügyekért volt felelős. Felelős szerkesztője volt ezidőtájt a meglehetősen szovjetbarát és antiklerikális Világosságnak is. Az MSZDP-ben a kommunistabarát párttagok által szorgalmazott pártegyesítéssel szemben foglalt állást, ezért a XXXVI., egyesítési kongresszus után elvették képviselőségét és kizárták a szociáldemokrata pártból. 1950 június 9-én pedig kopogtatott Pozsonyi úti lakásának ajtaján az ÁVH. Közel négy évig volt úgy börtönben, hogy megvádolták volna. Öt nap alvásmegvonás és testvérének a szeme előtt történő agyonveréséről szóló ígéret hatására mindent aláírt, amit elé tettek. Végül 1954 januárjában a szokásos vádpontok: kémkedés és a népköztársaság megdöntésére irányuló összeesküvés miatt életfogytiglant kapott, de a nemzetközi tiltakozás hatására végül házi őrizetbe kerül. Rákosi döntését elvtársai előtt így kommentálta:
„Öregasszony, feltételezzük, hogy megjön az esze…”

Kethlyanna.jpg

Hát nem jött meg, hiszen 1956 november első napjaiban államminiszterként ott van Nagy Imre harmadik kormányában. Pontosabban Bécsben tartózkodik a Szocialista Internacionálé kongresszusán. Ahol a lincseléseket és a Szovjetunió melletti elkötelezettséget is megemlíti, miközben a forradalom támogatását kéri elvtársaitól. November 4. után Sopronnál fordítják vissza többször az oroszok, soha többé nem léphet magyar földre. Emigránsként ott van New Yorkban a forradalomról szóló ENSZ-jelentések megszövegezésénél, memorandumokkal bombázza az illetékeseket, előadókörutakat tart, publikál. Már egyes emigráns szociáldemokrata elvtársai sem nézik jó szemmel aktivitását, a Kádár kormány pedig titkos ügynökeivel igyekszik kompromittálni. Élete utolsó éveit a honvágytól folyamatosan gyötörve Belgiumban éli le, hamvai 1990-ben térnek haza, 1994-ben jogilag is rehabilitálják.

Pálffy Lajos  

Címkék: politikus szocdem Kéthly Anna MSZDP MaNDA

Szólj hozzá!

A régebbi korok emberét is érdekelte, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, és az is, milyen népekből állt össze az a nemzet, amihez tartozunk. Az ezer szín magyarság. Ezért lehet érdekes a Mandadb-n keresgélve megtalálni az Értekezés a' kúnoknak, és jászoknak eredetekrűl, azoknak régi és mostani állapotjokrúl című könyv borítóját.1825-ben jelent meg, Horváth Péter, Jászkun Kerületi főjegyző és főlevéltárnok írta. Nem kell azonban azonnal könyvtárba vagy levéltárba rohanni azért, hogy megtudjuk, mi van benne. Nemrégiben hasonmás kiadásban is napvilágot látott. Megvásárolható. Kik mások adták volna ki mint a jászok? Velük pedig leginkább Jászberény városában találkozhatunk.

értekezés.jpg

Tanulságos megismerkedni a jászok történelmével. Akár a 16. században kihalt nyelvüket, akár antropológiai sajátosságaikat vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy minden ma Magyarországon élő népcsoporttól jelentősen különböznek. A nyelvük egy indoiráni nép, az alánok nyelve volt. Legközelebbi rokonaik nem akárhol élnek ma, ők az oszétok, a Kaukázusban. Messze keleten az ókor végén a Szirdarja mellett éltek az ászi népek. Innen ered a jászok neve. Az ászi törzsek a Kr.e. II.században igen magas szintű földműves kultúrát alakítottak ki, és birodalmukat Szogdiára és Baktriára is kiterjesztették. Sokáig virágzott ez az állam, igaz, a hunok már Kr.e. 43-ban megtámadták őket, de csak négy évszázaddal később tudták legyőzni a jászok őseit. Ennek egyik oka lehetett, hogy az ászik nagy része a közép-ázsiai őshazából elvándorolt a Kaukázusig, ahol beolvadtak a rokon alán népbe. Annyira, hogy az alánokat is lassan ászinak kezdték nevezni. A jász név a magyarba szláv közvetítéssel került, az ász szó elejére egy j hangot ragasztottak. Van azonban egy más elmélet is, mi szerint a török ász szóból - ami hermelint jelent - alakult ki a jászok neve.

kürt.jpgLehel kürje - képeslapon

A jászok – azaz az alánok – magyarországi bejövetelük előtt a kunok katonai segédnépei voltak. Több forrás szól arról, hogy a mongol támadásokat az oroszokkal és a kunokkal együtt próbálták megállítani. Nem sikerült. IV. Béla királyunk idején a kunokkal együtt jelentek meg és telepedtek le Magyarországon. A tatárjárás után a kunok közül igen sokan Moldvában és Havasalföldön találtak hazára. 1283-ban a bizánci császár például határainak védelmére tízezer jászt telepített oda. Ennek a népcsoportnak az emlékét őrzi Jászvásár – Iași román nagyváros neve. Ez egyben utal arra is, hogy a kóborló kunoktól eltérően véglegesen letelepedtek. Magyarországra is a kunokkal együtt érkeztek tehát, de életmódjuk nálunk is jelentősen különbözött azokétól. Károly Róbert királyunk 1323-as oklevele tizennyolc jász főurat említ meg, közülük tizenegy volt keresztény és hét pogány.

Egészen Mátyás király koráig megőrizték nyelvüket és különleges kultúrájukat a jászok. 1474-ben a ferences barátok jogot kaptak arra, hogy mint a jászokat katolikus hitre térítő rend, templomot és rendházat építsenek Jászberényben. Ezután a jászok egy évszázad alatt beolvadtak a magyarságba.

Dippold Pál

Címkék: adatbázis jászság jászok MaNDA MaNDAdb alánok

Szólj hozzá!

A Mandadb gyűjteményében egy 1936-ban készült fénykép ékeskedik a város református templomáról. Kunmadaras környéke az Árpád-korban az Aba, az Örs, a Bors, az Üllő és a Tomaj nemzetségek kezén volt. Az utóbbi egészen biztos, hiszen a Tomajok és az idetelepített kunok között sokáig birtokjogi harcok voltak. Ennek 1391-ben Madaras György jászkapitány vetett véget, aki egyébként Jászkiséren lakott. Ő kapta meg a mai madarasi határt, ezzel a kunok nyertek. Mátyás király idejében Madarast már kun településként tartják számon. Kunmadaras magán viseli a nagykunsági mezővárosok sajátosságait. Ezen a vidéken igen erősek voltak a református közösségek, erre utal nagy, erődszerű templomuk.

kunmadaras.jpg

Amit ma látunk, az ennek a 18. században kialakított végső változata. Óriási tornyot építettek hozzá. Az alföldi, magasba emelkedő templomtornyok csúcsa alatt sok helyen fémből készült körterasz van. Innen lesték a vidéket a tűzfigyelők. Baj esetén könnyen riadót kongathattak, kezük ügyében volt a harang.

A hagyomány szerint a templomban Kossuth Lajos is járt, a kormányzó székét ma is nagy becsben tartják. A település szélén áll egy 18. század végén épített lakóház, benne helytörténeti gyűjtemény. Ebben, az egykori kunkapitányi házban szállt meg Kossuth Lajos 1849 júliusában, útban Görgey Artúrral tervezett találkozójára. A madarasi szájhagyományt történeti kutatások is megerősítik: Kossuth valóban itt aludt. A tájház ma az ő nevét viseli.

Dippold Pál

Címkék: adatbázis Kunmadaras MaNDA MaNDAdb

Szólj hozzá!

A falu évezredek óta emberek által lakott helye a vidéknek. Régészeti kutatások a kelta leletek mellett csak nagyon kevés más népekre utaló tárgyat találtak itt. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a népek szívesebben vándoroltak a sík vidékeken, mint a zordon hegyek között. Ez a kevés itt élőnek egyszerre volt jó és rossz, biztonságban tudhatták magukat, de például a divatot illetően egészen biztosan nem voltak naprakészek. Egyes legendák szerint IV.Béla 1241-ben a Muhi csatavesztés után Bükkszentkereszten át menekült észak felé. Ennek 1994-ben állítottak emlékművet.

4béla.jpg

A több évszázados történelmi csend, melyet a nehezen megközelíthető helyek biztonságában vészelt át Bükkszentkereszt csekély népessége, egészen az 1700-as évekig tartott. A környék életét az üveggyártás megjelenése változtatta meg. Kialakultak a bükki hutatelepülések: először Óhuta - ma Bükkszentlászló, majd Újhuta - ma Bükkszentkereszt - , már a 19. században Répáshuta és később a gyertyánvölgyi üveggyártás hutái.

répáshuta.jpgRépáshuta

Mária Terézia korában a környék kincstári birtok volt, melyet a szepesi magyar kamara elnöke, gróf Grassalkovich Antal irányított. A jeles gazdaságpolitikus egyszerre tartotta fontosnak az erdőbirtok hasznosítását és az üveggyártás fejlesztését. 1755-ben az ő támogatásával állt fel meg Újhuta, ami lényegében ipari telephelyet jelentett. Három épületet említenek ebből a korból: a hutás mester lakóházát, és két üvegkészítő műhelyt. Az újhutai üvegüzemet a szlovák származású Sztraka Ferenc bérelte, a Grassalkovich Antallal kötött bérleti szerződésből kiderül, hogy fő feladata az ablaküveggyártás volt. Néhány évvel később már 9 szakember dolgozott itt, mind idegen származásúak voltak: cseh, szlovák, rutén és német mesterek. Óriási fejlődés indult meg ezzel, 1790-ben már 274 volt a település lélekszáma – ma 1350-en laknak itt.

Bükkszentkereszt múzeum.jpg

A bükki üvegkészítés emlékeit őrzi a Mabadb-n is - fotó formában - fellelhető Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeuma. Itt többek között megismerkedhetünk az utolsó hutát alapító Schusselka család történetével. Nem egyszerű feladat, tíz gyerekről van szó, akik felnőve egy nagy üvegipari klánt alkottak. Ők alapították a Telkibányai és Hollóházi Porcelángyárat.

Bükkszentkereszten, amikor az üveggyártás elkezdődött, már volt erdőgazdálkodás, méghozzá szakszerűen, tervezetten. Ez megakadályozta a felelőtlen és később súlyos következményekkel járó ösztönös irtásokat, melyek annyi kárt tettek például a Bükk túlsó oldalán. Az erdőgazdálkodás adta az itt élőknek a munkát. Az egyre nagyobb méretű fakitermeléshez kevés volt a falu lakossága, ezért folyamatosan érkeztek a betelepítettek, főleg szlovák nemzetiségű emberek. Az életre való helyiek rájöttek, hogy falujuk kitűnő kiinduló pontja a fafuvarozásnak. Átálltak tehát erre. Aztán amikor mészégető nagyhatalommá válhattak, nem haboztak, ezt a munkát választották. A híres bükkszentkereszti oltatlan meszet a helyi fuvarosok vitték a közeli Miskolcra és az Alföldre. Az erdei növények is a szekerekre kerültek, ezt eladva megvásárolhatták maguknak az alapvető élelmiszereket. Szükség is volt erre, hiszen a hegyekben nem lehetett önellátó mezőgazdasági termelést fenntartani. A bükki szlovákok sajátos helyzete megteremtette a mindenki másétól különböző kultúrájukat. Ennek egyik jellemzője, hogy különleges, keverék szláv nyelven beszéltek egymással.

Természetesen a közelben lezajlott hatalmas méretű ipari fejlődés hatása a Bükk hegyi falvaiba is elért. Jellemző adat, hogy a folyamatos vasgyári termelés évente 7300 öl fát igényelt. A diósgyőri vasgyártás sok embert átcsábított innen. A falu kis híján elnéptelenedett. Miután a 19. század végére a vasgyárban már szenet használtak, így a hegyi falu lakóinak egy része ismét visszatérhetett a fakitermeléshez. A felnőtt férfiak harmada másfél évszázadon át a diósgyőri vasgyárba járt dolgozni.

ujhuta_1940.jpgÚjhuta, 1940

Grassalkovich Antal ragaszkodott ahhoz, hogy a betelepültek római katolikus vallásúak legyenek. 1778-ban fakápolnát és egy fa paplakot kapott Újhuta, és Homonnáról egy szlovákul is beszélő ferences szerzetest hoztak a híveknek. Később a kápolna elpusztult, ám 1801-ben elkészült Bükkszentkereszt új kőtemploma, amit a Szent Kereszt Felmagasztalása névre szenteltek fel. 1940-ben ezt a nevet vette fel Újhuta, és lett belőle Bükkszentkereszt. A templom barokk stílusú, berendezése a diósgyőri pálos kolostor templomából való. Egyedülálló a szószék, oldalán a négy evangélista fehér, pálos öltözetben látható. A főoltárkép Szent Ferencet ábrázolja.

Az 1848-49-es szabadságharc idejét idézi meg egy kopjafás emlékmű, melyet a falu szülöttének, Stuller Ferencnek állítottak. Stuller Ferenc igen fontos személyiség volt, Kossuth Lajos személyi titkára.

Egy kedves legenda szerint valamikor régen Bükkszentkereszten járt Szűz Mária. A falu melletti erdőben elfáradt, és leült egy kőre pihenni. A falubeliek Boldogasszony Kövének nevezik a helyet, szent és gyógyító helynek tartják. Ez nem minden alap nélküli, tapasztalati tény, hogy jó néhányan, akik ott néhány órát eltöltöttek, meggyógyultak. Napjainkban már nem csak a Boldogasszony Kövét keresik az ide látogatók, nagyon sokan vannak, az erdő szinte minden kövén találunk ücsörgőket. A természetgyógyászok is erősen hisznek a kövek gyógyító és energiát adó erejében. Az egészséges erdei levegő jótékony hatása minden esetre vitathatatlan.

Dippold Pál

Címkék: adatbázis üveghuta Bükk Bükkszentkereszt MaNDA Répáshuta MaNDAdb üveggyártás Grassalkovich

1 komment

Aki a Mandadb nagy képgyűjteményén belelkesedvén arra kíváncsi, mire is varrjon matyó hímzést, annak meg kell ismerkednie Mezőkövesddel, a Matyóföld fővárosával. A Bükk déli lábánál, az Alföld és a hegyek találkozásánál épült városban sok mindent megtudhatunk a népművészetükről híres matyókról. A matyók ugyanabból a népcsoportból valók, mint a palócok. A település Mátyás királytól kapta mezővárosi rangját 1472-ben. Ebben az évben, Szent László napján nagy királyunk meg is jelent a városban, ezért tartják sokan úgy, hogy a Mátyást szerető matyók a király becenevét viselik. Mások azonban azt állítják, a matyó inkább csúfnév, amellyel a környék reformátusai a katolikus mezőkövesdieket csúfolták. A 19. század utolsó évtizedeiben kezdtek el foglalkozni a matyók életmódjával, kultúrájával, népművészetével. Híres néprajzkutatónk, Győrffy István következetes és aprólékos munkával rendszerezte a matyók népviseletének legjellemzőbb elemeit. A matyó népviselet című műve ma is forrásmunka. Ebből ismerhetjük meg a leghitelesebben a világhírű matyó hímzés nemzeti büszkeségre méltán okot adó motívumait.

matyóing.jpg

Tanulságos a matyó divat közismertté válásának története. 1896-ban a millenniumi ünnepségek kiemelkedő eseménye volt a budapesti, városligeti néprajzi kiállítás. Az ott felépített faluban 12 magyar és 12 nemzetiségi falut mutattak be, köztük volt Mezőkövesd is. Főjegyzőjük nagyszerű ötlete nyomán adták elő Budapesten a százötven fős matyó lakodalmat. Az esküvőt a Terézvárosi templomban tartották, aztán az Andrássy úton vonult vissza a menet a városligeti matyó házig. A nagy nyilvánosság előtt zajló esemény lángoltatta fel a matyó népművészet iránti érdeklődést. Az élelmes kereskedők már a századfordulótól elkezdték futtatni a matyó mintát. 1911-ben olyan óriási kereslet volt a matyó hímzéses tárgyakra, hogy telepet építettek Mezőkövesden a varratáshoz. Háromszáz asszony hímzett itt. Később még nagyobb méreteket öltött a varratás, csak íróasszonyból, akik előrajzolták a varróknak a mintát, negyven volt.

A második világháború után megalakult a Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. A közös műhelyben nyolcan dolgoztak, Mezőkövesről, Szentistvánról és Tardról ötszázötven bedolgozójuk volt. 1980-ban a közös műhelyben ötszázharmincöt ember volt, ezernyolcszáz fő pedig a környék harmincnyolc községéből bedolgozóként végezte a munkáját, akik hímzett blúzokat, lakástextileket, népviseletes babákat készítettek. Sokan közülük megkapták a népművészet mestere és a népi iparművész kitüntető címet. A napjainkban már a világhírű divatcégek termékein is megjelenő magyar népművészetből származó motívumok legismertebbike a kalocsai. Autóversenyzők és filmsztárok ruháin tűnnek fel. Ha a világ ismerné a matyó hímzés és a kalocsai közti különbséget, talán szívesebben varratna ruhájára matyó motívumot. A matyó hímzés ugyanis a kalocsainál sokkal régebbi motívumkincsre épül, amely a 19. században még élő, előrajzolással készült szűcshímzésből alakult ki. A kalocsai pedig jóval később, a 20. század elején polgári rendelések teljesítésére tanfolyamokon tanított, újabb stílusú, sablonnal sokszorosított és újabb hímzéstechnikákkal készült.

A matyó népművészet Mezőkövesden nem csak azért él ma is, mert sokan gyakorolják a hímzést. A városközpontban található Matyó Múzeumban kiderül, hogy a matyó népélet nem más, mint tárgyakban élő hagyomány. Minden megtalálható itt: a lakodalmas menet eszközei, dokumentumai, fényképei, viseletek, bútorok, melyek közelebb hozzák a látogatóhoz a matyók életét. A városban van a világhírű, Hajdú Ráfis János magángyűjteményéből összeállított mezőgazdasági gépmúzeum. A gőzekétől a cséplőgépig, a százéves traktorokig tart a kiállított eszközök sora. Mezőkövesd Hadas városrésze a régi településszerkezetet őrző skanzen. Az öreg házak ma tájházak vagy alkotóházak. Közéjük tartozik Kisjankó Borinak, a világhírű íróasszonynak a szülőháza, a Népi Művészetek Háza, a Bútorfestő Alkotóház és Hímzőház, a Mézeskalácsház, a mesemondó Gari Takács Margit emlékháza és az iskolatörténeti gyűjtemény. A hadasi házak egyike sem csupán papucsban bejárható múzeum, mindegyikben hozzáértő népművészektől lehet megtanulni a legkülönfélébb népi mesterségek fogásait.

Sokat elárul Mezőkövesd lakóinak öntudatos, büszke tartásáról, hogy a városban két jelentős szobor áll. Az egyik Kisjankó Borit formázza, a másik Mátyás királyt.

Dippold Pál

Címkék: népművészet matyó matyóhímzés Mezőkövesd MaNDA MaNDAdb

Szólj hozzá!

Sok tény utal arra, hogy már nagyon régen felfedezték ezt a helyet, melyről a Mandadb gazdag anyagában egy szép képeslapot találunk Balatonberény fürdő - Gróf Hunyady-park részlet címmel. Hatezer évnél is régebbi az az újkőkori régészeti lelet, ami arról tanúskodik, hogy emberek éltek itt. A régészeti feltárások minden történelmi korból hoztak emléket. Így a bronzkori berényiek léte is igazolható. De találtak itt a Balatonban római kutat, a település más részein pedig római kori sírokat és érméket is. Az életről azok a temetői leletek adnak hírt, amelyeket sorra-rendre tártak fel a régészek. A honfoglalás után magyarok telepedtek le itt. Sokáig hitelesnek tekintették azt az 1082-es, Szent László korából való iratot, ami Berein néven említette a települést, és tudósított arról, hogy az itteniek szőlőművelésből éltek. Az oklevélről azonban kiderült, hogy hamisítvány. Nem így az 1121-es Berényt Buren néven említő irat, és az 1332-37-es pápai jegyzék, amiben Fanch-Beren megjelöléssel szerepel. 1536-ban, egy adóösszeírásban már mai nevét viseli, Fajsz-Berényként írták le. A község 1727-ben a Hunyady család kezébe került, és két évszázadnál is hosszabb ideig ott is maradt.

Érdemes körülnéznünk a Hunyadyak történetében. A 16. században tűntek fel, Hunyady András 1607-ben kapott Rudolf császártól nemességet, aztán a felemelkedésük a grófi ágon Hunyady Ferenccel kezdődött. Hatalmas somogyi birtokuknak meghatározó szerepe volt a Balaton déli partjának fejlődésében.

berény.jpg

A balatoni fürdőkultúra megteremtése is az ő nevükhöz köthető. Kevéssé ismert, hogy a Balaton mellett a legelső kifejezetten csak pihenésre szolgáló nyaralót gróf Hunyady Imre építtette 1882-83-ban Balatonberényben, és ugyanekkor a tójáráshoz gőzhajót is vásárolt.

A Hunyady-birodalom, a hatalmas uradalom központja Mesztegnyőn, a Balatontól huszonhárom kilométerre volt. Az évszázadok során különös események tartották ébren az uradalom lakóiban a grófi család iránti érdeklődést: titokzatosság övezte a fiatal grófné 1914-es öngyilkosságát, vagy 1927-ben egy egyiptomi vadászaton tragikus körülmények között életét vesztő László gróf balesetét - széttépte egy oroszlán - , de ilyen volt a királypárti József gróf hirtelen budapesti halála, amikor 1942-ben Horthy Miklós kormányzó magához rendelte. A legfurcsább a templomépítő János grófról szóló rémtörténet: az terjedt el, hogy szürke ló képében jelenik meg éjszakánként a kriptájuk melletti kertben.

A Hunyadyak építették újjá Mesztegnyő Anjou-korból származó gótikus templomát barokká, és segítették munkához a szőlészetből és halászatból élő település lakóit. Az ország egyik legszebb szerzetesi temploma - ferencesek éltek itt - áll Mesztegnyőn, a hozzá tartozó kolostorral együtt a dunántúli barokk és rokokó művészet sokakat vonzó emléke. A falképek és oltárképek nagy részét Dorffmaister István, a kor híres festője készítette. A templom öt oltárából három a Hunyady család védőszentjeinek tiszteletére épült. A Szent Antal-oltár az alapító Hunyady Antalnak, a Nepomuki Szent János-főoltár az építtető Hunyady Nepomuki Jánosnak és a Szent Erzsébet-oltár Hunyady János feleségének, Haller Erzsébetnek állít emléket, arcvonásai a templom épító feleségét idézik.

A rendszerváltozás után Olaszországból települt haza gróf Hunyady József. A kárpótlásból visszaváltotta az ősi birtok egy részét, és Mesztegnyő melletti kelevízi udvarházában él. Ő említette egy interjúban a család izgalmas történetének újabb részleteit: Hunyady Imre gróf 1860-ban Ferenc József császár feleségét, Sissyt okította magyarra Madeira szigetén. A tanár lelkesedett a feladatért, a tanítvány lelkesedett a magyar nyelvért, végül ők ketten egymásért kezdtek lelkesedni. Hogy mi történt köztük, nem tudni . Az tény, hogy Sissyt visszaparancsolták Bécsbe, Hunyady Imrével pedig közölték: a legmagasabb körök lekötelezve éreznék magukat, ha kerülné a császárné társaságát, és kívánatos, hogy záros határidőn belül oltár elé vezessen valakit.

Dippold Pál

Szólj hozzá!

Aki meghallja a település nevét, vagy megtalálja a Mandadb-n, annak azonnal a hegytetőn magasodó kéttornyú apátsági templom képe villan be. A magyar történelem egyik legnagyobb jelentőségű színtere ez a hely. Az első magyar szavakat is tartalmazó írásos emlékünk a tihanyi apátság alapítólevele 1055-ből. I. András (1046-1060) királyunk itt építette meg a királyi család temetkezőhelyét és a monostort, ahová bencés szerzeteseket telepített. Azóta a bencések a település életének meghatározói. Ha gyorsan végigszaladunk Tihany történetén, leírjuk, hogy a török hódoltság idején várrá alakították a monostort. Ezt a végvárat a törökök soha nem tudták elfoglalni. Végül, mint annyi más magyar várat, Rákóczi Ferenc szabadságharca után robbantották fel. A falu viszont elpusztult. Aztán a 18. században a monostor barokk stílusban újjáépült, és ez az épület azóta is ott áll. A történelem viharait a templom és a bencések tehát túlélték, és a rendszerváltás óta ismét a szerzetesek az apátság tulajdonosai. Tihany Magyarország egyik legkedveltebb turisztikai célpontja. A település népe a bencésektől az évszázadok alatt megtanulta a földművelés és az állattartás fogásait, de legjellemzőbb tevékenységi formája a halászat volt. A tanító barátok irányításával nagy területen termeltek gyógynövényeket, ma is virágzik a híres tihanyi levendulaüzem.

tihany_képeslap.jpg

A Tihanyi Apátság néhány év óta önálló perjelség, azaz kolostorának külön vezetője: rangban első elöljáró perjele van. A bencéseknél a perjelnél magasabb rangú az apát. Tihany a Pannonhalmi Főapátsághoz tartozik. Vezetője Korzenszky Richárd, a közismert és népszerű bencés tanár írta: „A gazdag díszítésű barokk templom annak a korszaknak a tanúja, amely a pusztulás után az újjáéledésről beszél. Miért építenek templomokat? Mert amióta ember él a földön, mindig a végtelenre vágyik. …A templom messziről figyelmeztető látvány, hogy a földről tekintsünk fel az égbe.”

A bencések a magyar államalapítással egy időben, még Géza fejedelem engedélyével telepedtek le 996-ban Pannonhalmán. Szent István aztán nagy erőkkel építette fel szerte az országban a bencés monostorokat. Példáját utódai is követték, közvetlenül a tatárjárás előtt pedig már a gazdagabb főurak is alapítottak bencés kolostorokat. Óriási az ilyen helyek száma, becslések szerint kilencven bencés monostor állt akkortájt Magyarországon. A tatárjárás ebből negyvenet elpusztított. A bencések hittérítéssel foglalkoztak, életüket az imádság és a munka fegyelmezett keretei között élték. A kezdeti fizikait később felváltotta a szellemi munka: bencés eredetű középkori legendáink és okleveleink nagy része. A török hódítók az országgal együtt nagyrészt a bencés rendet is elpusztították. A 17. században aztán a törökök kiszorításával egy időben megindult a rend újjászervezése, ami aztán a 18. század közepén nagy újjáépítések hullámába csatlakozott.

De térjünk vissza az alapítás időszakára. I. András királyunkat 1060-ban, akaratát tiszteletben tartva, itt temették el. A monostort Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére építették. A kevéssé ismert Szent Ányos, Orleans püspöke imáival megmentette városát a hunok támadásától. A hős püspök tiszteletét a francia királyok ápolták. Nem tudni, hogy ez az I. Andráshoz köthető hagyomány miként került Magyarországra. A középkori kolostor mára eltűnt, néhány kőfaragvány maradt belőle. A barokk korban 1740 után építették újjá a templomot és a kolostort. Bizonyos Lécs Ágoston bencés szerzetes volt a munkálatok irányítója, akit Vajda Sámuel apát követett. A templom 46 méter hosszú, 16 méter széles, tornyainak magassága 34,5 méter. A templombelső oltárai és fa berendezési tárgyai a 18. századi magyar faszobrászat remekei. Stulhoff Sebestyén munkáinak tartották, aki huszonöt éven át szolgálta az apátságot. Érdekes sors az övé, nem volt szerzetes, de fizetséget sem kapott munkájáért. A szerzetesi kriptába temették el az asztalost. Lényegében ő komponálta meg a környék faszobrászainak munkáiból az egységes templombelsőt. A főoltáron ott vannak Szent Benedek, Szent Skolasztika és a magyar szent királyok szobrai. Az altemplom a 11. századi templom érintetlenül megmaradt tere. Itt nyugszik I. András és fia, Dávid herceg.

Az utolsó magyar király, IV. Károly feleségével, Zita királynéval a monostorban töltött néhány napot 1921-ben, mielőtt száműzetésének színterére Madeira szigetére vitték volna őket. A később boldoggá avatott Károly emlékére Tihanyban egy igen mívesen megépített Kálváriát állítottak fel. A vármegyék vállalták a stációk felállítását, az összes trianoni diktátum előtti vármegye nevében. Ahogy írták, céljuk volt: „Miként Jézus Krisztus végigment a szenvedésteli keresztúton a Golgotára, ahol ellenségei keresztre feszítették, de harmadnapra feltámadt, úgy a keresztút stációi szimbolizálják Magyarország sorsát, keresztre feszítését, és a király tragédiáját.” 1927-ben szentelték fel, 1950-ben betiltották az itt végzett szertartásokat, 1960-ban pedig durván szétrombolták. Az egész falu sírt. 1988-ban azonban, a rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban, a tihanyiak engedélyt kaptak a Kálvária visszaállítására. Mára a Kálvária újra áll, a mai tetejéről, azaz a dombtetőről szép kilátás nyílik a falura.

A Kálvária mellett van az a hely, amelyről már 1848-ban azt írták, hogy sokan jönnek ide visszhangot hallgatni. A templom fala a visszhang dombon elkiáltott hosszú mondatokat is visszaadta. Igaz, erről már korábban , Csokonai Vitéz Mihály is költött verset A tihanyi echóhoz címmel. 1960 óta a visszhang ugyan gyengült, de szélmentes időben, főleg este, ma is visszadobja szavainkat.

Dippold Pál

Címkék: adatbázis képeslap Tihany Balatoni Múzeum MaNDA MaNDAdb

Szólj hozzá!

Árpád-házi Szent Erzsébetet keresve a Mandadb gyűjteményében, többek között egy képeslapot találunk 1941-ből. Rajta három fénykép: a vasútállomás épülete várakozó utasokkal, Árpád-házi Szent Erzsébet templom, Balatoni látkép a Badacsonnyal. Ma is áll Fenyvesen Erzsébet-templom, ám ez nem az, amit az anzikszkártyán látunk. Az elpusztult, ám a település közössége nem hagyta magát, új templomot épített. A kommunizmus korszakának közepén.

fenyves_1.jpg

Balatonfenyves, a Balaton déli partjának vége korábban is csendjéről volt híres. Nevét a keleti részén honos fenyvesről kapta. A második világháború előtt jellemzően a kis- és középpolgári réteghez tartozók vettek itt telkeket, és építettek nyaralókat. A rengeteg fenyőfa különös hangulatot ad a településnek. Egyszerre idézi a mediterrán vidékek pinea fenyős és az Alpok sötét hegyi fenyőkkel teli részeinek hangulatát. Fenyves csak néhány év óta önálló, korábban ide-oda csatolgatták.

Római katolikus egyházközségének nagy története 1926-ban kezdődött, amikor Balatonmária keleti része különvált, és Balatonfenyves néven Fonyódhoz kapcsolódott. 1932-ben a fenyvesi római katolikusok külön egyházközséget alakítottak Szent Erzsébet néven. Talán ennek is köszönhető, hogy a Balaton-menti települések egyetlen Szent Erzsébet templomát itt építették fel. Lékai László veszprémi püspök, későbbi esztergomi érsek kezdeményezte az 1970-es években, hogy az elpusztult régi helyett új plébániatemplom szülessék. Ezt egy másik képeslapon tanulmányozhatjuk. A vasút és a tópart közötti üdülőövezetben, a fenyőfás ligetben emelkedő beton-klingertégla-fém támpillér elemekből emelt épület az egyik legismertebb kortárs templomépítő, Török Ferenc tervei alapján készült. Ő tervezte egyébként a szemközti Ábrahámhegy templomát, és a jellegzetes, egyszerre modern és hagyományőrző stílusú építőművész álmodta papírra, majd építette meg Budán, a Petőfi híd lábánál, az új egyetemi negyed szélén a Magyar Szentek Templomát.

fenyves_3.jpg

A fenyvesi istenháza előtt áll Till Aranka szobrászművész Szent Erzsébet szobra. A környezetéhez természetes egyszerűséggel alkalmazkodó műkő alkotás azt a pillanatot fogja meg, amikor Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek.

Nem állunk meg, megyünk tovább Szent Erzsébet nyomában. Fenyvestől délre, a somogyi dombok között van Hács község. Neoromán stílusú apró temploma freskói miatt fontos helyet foglal el a hazai Szent Erzsébet templomok között. Az ötvenes évek elején építették. A rendek feloszlatása után a ferences szerzetes Balázsy Antal Máriuszt helyezték ide plébánosnak. A robbanékony barát mindenkit megmozgatott. A falu apraja-nagyja hordta össze az építőanyagot, és építette fel a templomot. A Balaton északi oldaláról bárkákban úsztatták át a bazaltkövet, és ökrös szekerekkel fuvarozták le Hácsra. Szép freskók örökítik meg ezt a munkát a templom szentélyében. A templomhajóban pedig valóságos képregény számol be Szent Erzsébet életéről – írja Szerdahelyi Csongor, a tudós zsurnaliszta . A hácsi freskók a szintén ferences Forró Dezső Kamil alkotásai.

Dippold Pál

Címkék: adatbázis képeslap Balatonfenyves Balatoni Múzeum MaNDA MaNDAdb

Szólj hozzá!