Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

A Thúry György Múzeum kincsei

2016. december 30. - MaNDA

Egyáltalán nem érdektelen néha belekattintani abba a rendkívül gazdag adatbázisba az interneten, amelyet a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet hozott létre. A hazai múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, kulturális és oktatási intézmények digitalizált kulturális értékeit találjuk meg itt. Az online gyűjtemény kialakítása 2013-ban kezdődött, mára százhetvenkettő partnerintézmény teszi közzé digitalizált dokumentumait az adatbázis segítségével. Ezek közül ismerkedünk meg a következőkben néhánnyal.

A nagykanizsai Thúry György Múzeum nagyrészt Halis Istvánnak köszönhető. A tudós helytörténész, író, könyvtáros, muzeológus és várospolitikus Halis Ferenc földbirtokos és Andris Julianna gyermekeként született Nagykanizsán. Itt és Pécsett járt gimnáziumba, majd Budapesten jogi diplomát szerzett. Szülővárosába visszatérvén különböző városi tisztségeket kapott: 1890-ben árvaszéki ülnök, évtizedekig városi tanácsos, majd polgármester helyettes volt. 1913-ban a városi könyvtár és múzeum megalapításakor könyvtárosnak és múzeumőrnek nevezték ki. Ennek előzménye Halis István helytörténészi munkálkodása volt, régi okiratokat gyűjtött és régészeti kutatásokat is végzett. A sokoldalú ember történeti tárgyú dolgozatokat is írt, de számtalan elbeszélése, regénye és ismereterjesztő cikke jelent meg országos lapokban. Csak néhánynak a címét említjük közülük: Zalai krónika, Hajnal van, Ellenség kezében (színmű), és Krónika a Babócsai családról.

Bronz emléktábla a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtárban (Forrás: Wikipédia)

Amikor Halis István kezére bízták 1913-ban az új múzeumot, jórészt helytörténeti tárgyi gyűjteményről beszélhetünk. A gimnázium régiségtárától kapott fegyver és pecsétgyűjtemény adta a törzsanyagát. Nem tudni, hogy ez mekkora volt, minden esetre néhány év elteltével a gimnázium négy szobáját már zsúfolásig megtöltötték a tárgyak. A második világháborúban szétrabolták a múzeumot, ezután következett az államosítás, majd a szakszerű és céltudatos gyűjtés-újragyűjtés. Az 1960-as évekre megtízszereződött az állomány. Nagy ipartörténeti együttes jött létre, több ezer, kanizsai mesterektől származó szerszámok és műhely berendezések mutatták meg, hogy mikkel és hogyan dolgoztak a csizmadiák, kovácsok, kötélverők, szitások, bádogosok, kalaposok és cukrászok Nagykanizsán. Igen sok, a 19-20. század fordulójából való bútort, játékot és ruhadarabot is magáénak tudhat a helytörténeti gyűjtemény, amely mára hétezer tételből áll. A képzőművészeti gyűjteményben közel ezer alkotás áll, köztük igen sok nagy nevű magyar művészektől: Benczúr Gyula, Székely Bertalan, Egry József, Gulácsi Lajos és Barcsay Jenő munkái. A kollekciót a Nagykanizsához kötődő művészek életművét bemutató alkotások teszik egyedivé, Ősze András és Brunner Erzsébet, Sass Brunner Erzsébet műveinek sora példázza ezt többek között. A Thúry György Múzeum ritka könyvekben gazdag könyvtára és metszetgyűjteménye legalább annyi értékes érdekességet foglal magába, mint a néprajzi, numizmatikai, régészeti és történeti dokumentációs gyűjtemények.

Ohmann Béla: Turi György c. mészkőszobra, 1960. Fotó: Jónás Ella (Forrás: várpalotai Krúdy Gyula Városi Könyvtár)

A múzeum névadója egyébként az 1519 és 1571 között élt Thúry György, aki végvári vitéz, várkapitány, Bars vármegye főispánja volt. Thúry Györgyöt 1556-ban a lévai vár kapitányává nevezték ki, majd Várpalota kapitánya lett. Valójában itt vált rettegetté a neve a törökök között. Thúry György kiváló bajvívó volt, sorra győzte le a törökök legjobb harcosait. 1566-ban ötszáz katonájával sikerült addig tartania Palota várát a hét-nyolcezer fős, Arszlán budai pasa vezette török sereggel szemben, míg a győri várkapitány felmentő serege meg nem érkezett. Thúry György aztán visszafoglalta a törököktől Veszprémet és Tatát. Szigetvár eleste után fontossá vált Kanizsa vára, ide került kapitánynak 1567-ben Thúry György. Portyákból tartotta fenn az egyre szegényebb kanizsai helyőrséget, népszerűsége egyre inkább nőtt, ami nem csodálható, hiszen hatszáz győztes párviadalt vívott a törökökkel.

Nagykanizsa egyik jelentős múzeuma tehát nem akárkiről kapta a nevét, melyet büszkén viselhet. Aki pedig kíváncsi az intézményre, mielőtt útnak indul, az interneten keresse meg a múzeum honlapját.

A bejegyzés trackback címe:

http://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr2112068313

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.