Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

Keszthely, Balaton, saskeselyű

2016. december 27. - MaNDA

Egyáltalán nem érdektelen néha belekattintani abba a rendkívül gazdag adatbázisba az interneten, amelyet a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet hozott létre. A hazai múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, kulturális és oktatási intézmények digitalizált kulturális értékeit találjuk meg itt. Az online gyűjtemény kialakítása 2013-ban kezdődött, mára százhetvenkettő partnerintézmény teszi közzé digitalizált dokumentumait az adatbázis segítségével. Ezek közül ismerkedünk meg a következőkben néhánnyal.

A keszthelyi Balatoni Múzeumot igazából nem is nagyon kellene bemutatni, hiszen aki járt a Balaton északi sarkának híres városában, bizonyára meglátogatta ezt a jeles intézményt. Ha történetébe belelapozunk, meglepetések érhetnek minket. Villantsunk fel a múzeumtörténetből néhány momentumot.

A keszthelyi Balatoni Múzeum (Forrás: Balatoni Múzeum honlapja)

A 19. század végén, a millenniumra készülvén találták ki, hogy kellene Keszthelyre egy múzeum. 1897-ben alakították meg a Balatoni Múzeum Egyesületet, amelyet Csák Árpád szolgabíró és Lovassy Sándor vezetett. A szolgabíró régészeti gyűjteményének a fő téren béreltek helyiségeket, ez volt a múzeum alapja. Megteremtették a természettudományi osztályt, a könyvtárat, bizonyos Sági János pedig a néprajzi gyűjtemény első darabjait tette közkinccsé. Az egyre gyarapodó intézmény a századforduló utáni években kapott önálló telket, majd elkészültek első épülettervei is. Néhány jellemző adat 1913-ból: a régiségtár 9485, a néprajzi 4254, a tájrajzi 806, a természetrajzi pedig 3528 darabból állt. A könyvtárban ekkorra már 3630 könyv sorakozott. A múzeum végül alig három év alatt 1925 és 1928 között épült fel neobarokk stílusban Györgyi Dénes tervei szerint. 1935-ben kapcsolhattak teljes üzemmódra, ekkor költözött be az összes gyűjtemény a múzeumba.

lovassy.jpgLovassy András (Forrás: MaNDA Adatbázis, Balaton Múzeum - Keszthely, CC BY-NC-ND)

A múzeumalapítók közül a legismertebb Lovassy Sándor ornitológus, a Keszthelyi Gazdasági Akadémia igazgatója. A sokoldalú biológus a Keszthelyi Hírlap szerkesztőjeként is dolgozott. Leginkább ismert műve, az 1927-ben megjelent Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik című könyve, amelyet a korszak egyik legjelentősebb természetrajzi összeállítása volt. Ha máshonnan nem, Fekete István Tüskevár című regényéből szerezhettünk erről tudomást, ugyanis az író és az általa mozgatott főszereplő ebből a könyvből szerzi meg ismereteit a Berek állatairól. Lovassy Sándor sokoldalú érdeklődését jelzi, hogy személyében tisztelhetjük a hévízi tündérrózsa megtelepítőjét is. Nagy tanulmányokat tett közzé rovargyűjteményekről, a saskeselyűről és a Balaton madárvilágának jelenségeiről.

Hévízi tündérrózsa (Forrás: MaNDA Adatbázis, Balaton Múzeum - Keszthely, CC BY-NC-ND)

Átszáguldva a századon, napjainkban egy rendkívül gazdag tárgyállománnyal rendelkező intézményt találhatunk a keszthelyi Balatoni Múzeumban. Aki alaposan meg akarja ismerni a Balaton jelenét és múltját, a háromszáznyolcvanezer darabos gyűjtemény segítségével viszonylag rövid idő alatt szinte teljes képet kap a Múzeum u. 2. szám alatti méltóságteljes épületben, de keressék fel az intézmény honlapját is.

A bejegyzés trackback címe:

http://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr5312065899

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.