Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Városi képeslap - Békéscsaba

2016. szeptember 06. - MaNDA

A félszázezernél több lakót magáénak tudható Békéscsaba Békés megye székhelye. Évszázadok történelmét őrző épületei, minden évszakban más-más arcot mutató városképe és természeti értékei sok vendéget vonzanak. Érdemes megismerkednünk a város történelmével.

bekescsaba_varoshaza.JPGA békéscsabai városháza

A régészeti kutatások adatai alapján már több ezer évvel ezelőtt lakott volt ez a vidék. Az ókorban megfordultak itt a szkíták, a kelták, a dákok és a szarmaták jazig törzse. A négyszázas évektől az Alföld a hunok birodalmához tartozott, Attila halála után a gepidák szállták meg. Utánuk jöttek az avarok, akikkel együtt nagy számban magyarul beszélő csoportok is érkeztek. A kettős honfoglalás elméletének ez a fontos eleme máig vitatott. Azaz mielőtt Árpádék megjelentek volna itt, az avarokat szolgáikká tették a bolgárok. Békés megye terültén a honfoglalók állattenyésztésre alkalmas legelőket és földművelő népet is találtak. A magyarság egészen bizonyosan megszállta a Körösök vidékét, erről Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár történeti munkája is megemlékezik. Államalapító Szent István királyunk ezen a vidéken nem volt túl népszerű, a terület bizonyos Vata nevű főember kezén volt. Vata nem volt más, mint az 1046. évi pogánylázadás vezetője. Csak ennek az országos méretűvé nőtt felkelésnek a leverésével kezdődhetett meg a megye megszervezése és beillesztése a feudális államba. A Csaba településnevet csak 1337-ben említik először írásban. A szó török eredetű, az ajándék jelentésű személynévből keletkezett. A mai Békéscsaba területén kilenc egykori település nyomait találták meg: Csaba, Gerendás, Gerla, Kétsoprony, Mezőmegyer, Ölyved, Szent-Miklós, Püski és Vesze.

Egy nagyot ugorva az időben, a török idők végénél megállva egy furcsa helyzetről számolnak be a kutatók. Bár sokan azt állítják, hogy Békés megye teljesen elnéptelenedett ekkor, az állítás ellenkezője is igaz, Csaba környéke folyamatosan lakott volt. Megbújtak a rabló, fosztogató bandák elől, néha rövid időre elköltöztek, ám ebben változást a törökök kiűzését megelőző háborúk hoztak. A 17. század végi felmérések sehol nem említik Csabát. A város újraalapítása a Rákóczi-szabadságharc után Harruckern János György nevéhez kötődik, aki háborús érdemei ellentételezéseként megvásárolhatta a kincstártól Békés megye szinte teljes területét. A későbbi arisztokrata volt az, aki megkezdte a település intenzív benépesítését. Nógrádból, Gömörből és Hontból jöttek az evangélikus szlovákok, és ahogy teltek az évtizedek, egyre többen lettek, hiába próbáltak más vallású és más nemzetiségű embereket kizárni köreikből, ez nem járt sikerrel, 1746-ban a csabai határban már negyvenegy római katolikus telepedett le. Állattenyésztéssel és gabonatermesztéssel foglalkoztak.

Szlovák Tájház (Forrás: MaNDA Adatbázis, Balatoni Múzeum - Keszthely, CC BY-NC-ND)

A várostörténet további részei imponáló számadatokkal igazolják, hogy miként lelt otthonra itt az ipar, mit jelentett a vasút megjelenése, mit jelentett a csabai szlovákok hazaszeretete: 1848-ban kétezer nemzetőrt állítottak ki. Aztán micsoda óriási fejlődést és feszültségeket hozott a 19. század második felében az ipari nagyüzemek és a nagybirtokok egyre gyorsabb fejlődése. A társadalmi feszültségek is kiélesedtek, a nincstelen agrárproletárok és a hatalom között nagy hullámokat vető összecsapások voltak. Nem véletlenül nevezték ezt a vidéket Viharsaroknak.

Az Árpád fürdő épülete 1930 körül (Forrás: MaNDA Adatbázis, Balatoni Múzeum - Keszthely, CC BY-NC-ND)

Ma a csabaiak azt írják magukról, hogy mivel a legtöbb zöldterülettel rendelkező település a megyei jogú városok közül, az ország legélhetőbb városainak egyike. Az egyik ilyen park az élő vizű csatorna partján található Széchenyi-liget. Itt áll az 1850-ben emelt egykori zenepavilon, amelyben most ökoturisztikai központ várja a természetbarátokat. A csatorna parti sétányt szobrok ékesítik, a városhoz kötődő híres embereknek állítanak emléket. A műemlék épületek közül a sok szép ház tömegéből kiragyognak a 19. században épített remekművek: a Fiume Hotel, a Jókai Színház és a Városháza, amelynek homlokzatát Ybl Miklós tervezte. Békéscsaba jelképe Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az Evangélikus Nagytemplom, és az 1745-ben elkészült Evangélikus Kistemplom. Tudjuk, a települést döntő többségében szlovák származású emberek jellemzik, így az ő hagyományaikat őrző Szlovák Tájház is fontos turistacélpont lehet. A római katolikus plébániatemplom a magyar téglagótika egyik legjelentősebb darabja. 1910-ben fejezték be építését. Békéscsaba közepén 1922-ben emelték az Árpád fürdőt, és a közelmúltban a sok-sok korszerűsítésnek köszönhetően tíz medencéjével gyógy- és wellness szolgáltatásaival áll a látogatók rendelkezésére.

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr3411682845

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása