Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Szabó Lőrinc, az irodalmi fenegyerek

2015. március 31. - MaNDA

A XIX-XX. század fordulójának évében, 1900. március 31-én született meg Miskolcon a magyar költészet egyik legjelentősebb alakja, Szabó Lőrinc. Apja foglalkozása meglehetősen költőietlen, ám igen mozgalmas volt, idősebb Szabó Lőrinc mozdonyvezetőként dolgozott. Tette mindezt…

Tovább

Padányi Bíró Mártontól Horthy Miklósig

A nyakas alsóörsi reformátusoknak mit sem ártott a törökök kiűzése után a Padányi Bíró Márton veszprémi püspök vezette ellenreformáció. Pedig amit a nagy formátumú veszprémi püspök véghezvitt a rábízott területen, hatalmas jelentőségű és erejű munka volt. A terület…

Tovább

Magyar neve még mindig Verne Gyula

 Bizonyos legújabb kori statisztikák szerint a Biblia és a Marx-Engels-művek után Verne Gyula regényei jelentek meg legnagyobb példányszámban a világon. A második könyvsor szerzőit tekintve ez meglehetősen kétes dicsőség. Verne Gyulát azonban nem ezért szeretjük. Hogy miért…

Tovább

Az ezereskapitány útja Csobánctól Faddig

A Fadd-Dombori üdülőtelep az 1960-as években kezdett kiépülni, ám ez nem jelenti azt, hogy a környéken ne éltek volna már a sokkal korábbi időkben is emberek. A rómaiak idejében a Duna vonalát követve itt vezetett az Aquincum-Mursa hadiút, ennek egy útjelző kövét Fadd mellett…

Tovább

László Gyula, akiben megtörtént az élet

László Gyula neves régész-történész kutatónk, kitűnő tehetségű grafikusunk 105 évvel ezelőtt, 1910. március 14-én született Erdélyben, a Brassó megyei Kőhalmon. Édesapja tanító volt, mint később László Gyula mondta magukról: „Családom s magam a magyar nemzet…

Tovább

Gyarmathy Tihamér, a magányos nagymester

A művész mindig magányos. Mesterlövész. Aki a névjegyére ráíratja a művész titulust, az egészen biztosan nem az. Az avantgárd művészekre különösen jellemző ez. Magányosak, mert valamilyen módon sikerül kilépniük saját korukból, megelőzik azt, előtte járnak, ám az is…

Tovább
süti beállítások módosítása