Magyarország első újkori olimpiai bajnokának, Hajós Alfrédnak a nevét viseli a margitszigeti sportuszoda. A kalandos életűnek is mondható bajnok életéről már egy részletes írás megjelent a Mandán. Ennek ismeretében, de akár nélküle is, a két világháború közötti korszak jellemző építészeti stílusában elkészült létesítmény eleganciája szinte páratlannak mondható a városban és a világban. Ahhoz, hogy bárki is egy ilyen, valóban időtálló épületet tervezzen, neki magának is időtálló értékeket kell hordoznia. A kalandos életű Hajós Alfréd ilyen ember volt. A szegény zsidó családba született fiú hamar elárvult. Különös, hogy édesapja vízbe fulladt. A családfenntartói szerep ekkortól Hajósra maradt. Névmagyarosítása sem mindennapi, eredetileg Guttmannak nevezték, így aztán nehezen megfejthető, miként lett ebből Hajós. Talán, mert ez olyan víz közeli név? Vagy, mert valaki mégse legyen Úszó Alfréd?
Hajós Alfréd egyszerre dolgozott és tanult, a Markó utcai reáliskola után a Műegyetemen szerzett mérnöki diplomát. Mindezek közben szinte hihetetlen erővel sportolt is. Először is úszott. Mivel akkortájt Magyarországon nem volt versenymedence, a Rudas fürdő meleg vizében edzett. Tizennyolc évesen vett részt az első újkori olimpián, 1896-ban Athénban úszóként. A hideg tengervízben megnyerte a 100 méteres és az 1200 méteres úszószámot. A fiatalember hazatérte után ott folytatta, ahol abbahagyta, tanult, befejezte az egyetemet, és egy váratlan kanyarral a Budapesti Torna Club futballjátékosaként az első magyar válogatottban is szerepelt. Ez sem elég azonban, szép sikereket ért el atlétaként, futásban, gátfutásban és diszkoszvetésben több érmet is nyert.
Aranybika Szálloda 1953. (Forrás: Fortepan)
1904-ben hagyta abba az aktív sportolást. Építészirodát alapított. Első építészi munkáiban mesterei, Alpár Ignác és Lechner Ödön hatását lehet felfedezni, azaz Hajós Alfréd korai tervei az eklektika és a szecesszió stílusjegyeit viselik. 1909-ben társával, Villányi Jánossal nyert először pályázatot, Miskolcra építettek egy takarékpénztári palotát. Még ebben az évben elkészítették az Abonyi úti Református Konvent budapesti székházát is. 1911-12-ben a margitszigeti uszoda mellett talán leginkább ismert épülete, a debreceni Aranybika szálló készült el Hajós Alfréd keze nyomán. A szecessziós létesítmény tette országosan ismertté az építész Hajós Alfrédet. Az 1920-as években a sportlétesítményekhez egyébként is erősen vonzódó építész megtervezhette az UTE labdarúgó stadiont. Az 1922-ben átadott fociszentély az első, vasbetonból készült stadionunk volt. Aztán Hajós Alfréd megtervezte a győri uszodát, a szabadság-hegyi és a pünkösdfürdői strandot.
Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda 1931. (Forrás: Fortepan)
Hajós Alfréd legismertebb sportépülete a margitszigeti uszoda. 1930. december 3-án óriási ünnepség keretében adták át. Az eseményen mindenki ott volt, aki a magyar társadalmi elithez tartozott. Így természetesen Horthy Miklós kormányzó is.
A fedett létesítmény vasbeton szerkezete egyszerre szolgál statikai elemként, és ad meghatározó esztétikai élményt. Ez az anyag új lehetőségeket adott a korszerű tér- és homlokzatformák megteremtésére. Az uszoda teljes szerkezete vasbeton vázas, külső falai vasbetonba falazott téglaépítmények, tetőszerkezetét öt darab harmincegy méter fesztávolságú elliptikus, merész ívű vasbeton elem tartja.
Az uszoda statikai terveit Gergely Jenő készítette el. A létesítmény homlokzati előcsarnokából lépcsők visznek az emeletre, innen juthatnak a nézők a lelátókra. A tribünök alatt öltözők vannak, az előcsarnok felett szolgálati lakás és irodák. A lépcsőket beton félhengerekben helyezték el, az uszoda hátsó részében pedig büfé és zuhanyozók vannak. Az épület homlokzatát klinkertéglával burkolták, a Duna-parti nyugati homlokzatot pedig árkádsorral tagolták. Az első magyar fedett uszoda 1975 óta viseli tervezője, Hajós Alfréd nevét.
A nagy belmagasság – tizennyolc méteres – hatalmas belső tér megszületését segítette elő. A különös, fegyelmezett ritmust sugalló betonívek már az új építészet, a Bauhaus jegyében készültek. A létesítményt az idők során többször bővítették és átalakították, ám ezek sem a szerkezeti, sem látványbéli értékeit nem érintették. 1937-ben készült el első külső medencéje és a műugró részleg. A második világháborúban megsérült, ám néhány hónap után újjáépítették.
A sokoldalú és nagy tekintélyű Hajós Alfréd 1955-ben halt meg Budapesten. Élete és a ránk maradt, általa tervezett épületek egy rendkívüli tehetségű, sokoldalú, igaz magyar ember hagyatékát jelentik.
Dippold Pál
