Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

Zeneakadémiai születésnap

2015. november 14. - MaNDA

A Magyar Királyi Zeneakadémia, az ország első felsőfokú zeneoktatási intézménye 140 évvel ezelőtt, 1875. november 14-én kezdte meg működését. A magyar zeneirodalom két óriása vezette. Alapítója, elnöke és a zongoraművész-képző vezetője, Liszt Ferenc mellett ott állt Erkel Ferenc igazgató, és a kezdetektől fogva az új iskolában dolgozott Ábrányi Kornél zenetörténet tanárként és Robert Wolkmann, a zeneszerzés oktatójaként. Az intézmény a kezdeti időkben csupán zongora- és zeneszerzés szakot vitt. Az első időkben a Hal tér 4. alatti házban, aztán 1879-től első önálló épületében, a ma Régi Zeneakadémiaként ismert épületben működött.

zeneakademia_04.jpgAz Andrássy úti Régi Zeneakadémia épülete

A 19. század közepétől egyre nagyobb volt az érdeklődés a magyar fővárosban a minőségi zene iránt. 1853-tól a Nemzeti Színház zenekarára alapozva, Erkel Ferenc vezetésével elindult a Filharmóniai Társaság. A Vigadó nagytermében tartották koncertjeiket. Itt voltak Liszt Ferenc egyre gyakoribb pesti hangversenyei is. Középfokú zeneoktatás ugyan már 1840 óta volt a Nemzeti Zenedében, ám az idő haladtával egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy feltétlenül szükség van felsőfokú zeneoktatásra is. 1869-ben Csengery Antal képviselő a parlamentben kezdeményezte egy színi és zenei főiskola alapítását.

Liszt Ferenc ebben az időben egyre hosszabb időket töltött Pesten, 1871-ben már állandó lakást is bérelt itt. Jelenléte alaposan fellendítette a város zenei életét. Gyakran adott hangversenyeket és a világhírű zongoraművész-zeneszerző vendégeiként nagy művészek látogattak Pestre. Közülük talán elég csak Richard Wagnert megemlíteni. Trefort Ágoston közoktatási miniszter egyre világosabban látta, hogy nem lehet sokáig halogatni az országos zeneakadémia megalapítását. Ám különböző anyagi viszontagságok miatt ez egyre késett. 1874 júliusában, az országgyűlésben végre aztán egy eredményes interpelláció után döntöttek az intézmény felállításáról. Liszt Ferenc az előző év őszén költözött új pesti lakásába, a Duna parti Hal térre.

A tizenhat szobás házat Trefort Ágoston minisztériuma bérelte ki a zeneakadémia elhelyezésére. Ennek első emeletén lakott Liszt Ferenc. A pénzhiány végigkísérte a zeneakadémia megindulását. Liszt Ferenc tervei az egyetemes művészi jellegre épültek, de a szűk költségvetés kisebb, de világszínvonalú tanszak kialakításához vezettek. Liszt méltó társat talált Erkel Ferencben, aki a magyar nemzeti zene fejlesztését tartotta a legfontosabb feladatnak. A Zenészeti Lapok október 17-i számában hirdették meg a felvételit a Magyar Királyi Zeneakadémia 1875-76-os tanévére. A vizsgák elhúzódtak, ezért csak november 14-én nyílt meg a Zeneakadémia. Liszt levélben köszöntötte Erkel Ferencet, de ő maga nem volt ott a megnyitón. A Zeneakadémia öt tanárral és harmincnyolc növendékkel indult meg. A korábbi anyagi viszontagságok miatt kissé megsértett Liszt 1876 márciusában tért vissza Itáliából Pestre és kezdte meg a tanítást. A már említett költözködés után öt új tantárggyal bővült az oktatás: orgona, magánének, karének, magyar nyelv és prozódia, olasz nyelv. 1884-ben indult el a hegedűoktatás, rá egy évre felállították a gordonka tanszéket. Liszt Ferenc 1886. július 31-én bekövetkezett halála megrendítette a magyar zenésztársadalmat. A többek között a Zeneakadémiában tovább élő öröksége azonban a neves intézmény minden későbbi nemzedékében tovább élt. zeneakademia_02.jpg

Az Andrássy úti, Láng Adolf tervezte neoreneszánsz palotát is elég gyorsan kinőtte a Zeneakadémia. A 19. század végén írták ki a pályázatot egy új, „a zene- és színészeti akadémiával összekapcsolt hangversenyépületre”. Az akkor huszonöt esztendős Giergl Kálmán nyert, aki később 1901-ben Korb Flórissal közösen, pályázat nélkül megkapta az új Zeneakadémia felépítésének feladatát. Több tervváltozatot készítettek, melyeken a magyar nemzeti szecesszió megteremtőjének, Lechner Ödönnek a hatása érződött. A hivatal azonban inkább a historizmust szerette volna látni, és nagy, zajos viták után egy harmadik tervváltozat alapján épült meg 1904 és 1907 között a Zeneakadémia. A szecesszió és a neoreneszánsz különös keveréke, a létesítmény keleti motívumokkal díszített elemei, és az újdonságnak számító vasbeton szerkezetek bátor felhasználása még a száz évvel későbbi felújítást végző építészek csodálatát is kivívta. A kor neves iparművészei, a magyar szecesszió nagy alakjai, így Róth Miksa vagy a pécsi Zsolnayak is dolgoztak itt. A belső terek az osztrák szecesszió hatásáról tanúskodnak. Meghatározó szerepe volt a Gödöllői Művésztelep vezetőjének, Körösfői Kriesch Aladárnak, aki több freskót is készített ide. A művészetek forrása című képe a preraffaelita festészet egyik legkitűnőbb darabja.

zeneakademia_03.jpg

2011-ben monumentális rekonstrukció vette kezdetét. A példamutató gondossággal és következetességgel végigvitt felújítás úgy tette korszerűvé az Zeneakadémia komplexumát, hogy a modern technika beépítésével minden eredeti díszítő elem megújult. 2013-ban adták vissza a Széchenyi Terv keretében helyrehozott épületet.

zeneakademia_01.jpg

A rendszerváltozás után, a korábbi évtizedek alatt a zenei élet minden részterületét egyre teljesebben magába foglaló oktatási intézmény - átvészelve a szocializmust - folytatta az alapítása óta minden korszakában rendkívül magas szakmai színvonalú működését. Visszahozták az egyházzenei tanszéket, a jazz tanszéket még korábban az egyetemi rangú akadémia tanárképző intézetéhez csatolták. A közelmúltban a Zeneakadémia központi épületét és tevékenységének egy részét kiemelt nemzeti intézménnyé nyilvánították. Ez többek között azzal jár, hogy az intézmény a kulturális örökség ápolását, megőrzését jelentő feladatokat is ellát. Talán a legújabb kor legjelentősebb fejleménye, hogy 2007-ben megindult a hangszeres és énekes népzenészképzés a Zeneakadémián.

A Liszt Ferenc oktatta zongorakezelés, amely kezdetben a felsőfokú zeneoktatás egyetlen hangszeres képzése volt, mára egy, a zenei világ minden elméleti és gyakorlati részét átfogó, sok-sok hangszert magába foglaló teljes világgá változott, ahonnan évről évre tehetséges fiatal muzsikusok indulnak neki pályájuknak.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

http://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr498076090

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.