A magyar térképészet megalapítója, egyben jeles matematikusunk, mérnökünk, földmérőnk és nagy tanáregyéniségünk, Mikoviny Sámuel 265 évvel ezelőtt, 1750. március 23-án halt meg. Alig fél évszázaddal korábban született Ábelfalván, Mikoviny Sámuel evangélikus lelkész fiaként. Édesanyját születésekor elvesztette. Elemi iskoláit Ábelfalván végezte, gimnáziumba Besztercebányára járt. Itt ismerte meg az akkor már szakmájában országos hírnevet szerzett Bél Mátyás történész- és földrajztudóst, aki iskolája igazgatója volt. Mikoviny Sámuel tizenkilenc évesen az evangélikus egyház támogatásával Nürnbergben tanult, innen Altdorfba került, ahol az egyetemen a matematika és a csillagászat tudományával foglalkozhatott. Kitűnő kézügyessége és művészi hajlamai már ekkor megmutatkoztak, Nürnbergben és Altdorfban a képzőművészek körében is elismert rézmetszeteket készített. A rézmetszés egyébként később nagy hasznára vált, hiszen Mikoviny illusztrálta Bél Mátyás nagy művét, a Notitia Hungariae novae historico geographica című, Magyarország történetét és földrajzát bemutató munkáját. Arról már nem is beszélve, hogy mennyi hasznot hozott ez a tudása későbbi térképészeti munkáiban.17371723-ban már Jénában tanult matematikát és földmérést. A rá következő évben, miután befejezte egyetemi tanulmányait, szakmai körútra indult, hogy a csillagászat és a térképészet tudományában még jobban elmélyedjen. Megismerkedett a jeles alsó-ausztriai tartományi mérnökkel és a bécsi udvar matematikusával, Marinoni Jakabbal. Mikoviny későbbi térképészeti és földmérési munkáiban nagyrészt a Marinonitól szerzett tudására épített. Érdekes adalék lehet kapcsolatukhoz, hogy Mikoviny Sámuel Marinoni Jakab kérésére írta meg azt a tudományos dolgozatot, melyben bebizonyította, hogy a Francia Tudományos Akadémia állításaival szemben a földi délkörök a sarkoknál és nem az Egyenlítőnél a leglaposabbak. Mikoviny számításait az 1736-os lappföldi mérések egyértelműen igazolták.
Buda és Pest látképe részlet Mikoviny Sámuel Notitiájából 1737 (Forrás: OSZK)
1725-ben visszatért hazájába, Pozsony vármegye mérnöke lett, folyószabályozási és gátépítési munkákkal bízták meg. 1735-ig dolgozott ebbéli tisztségében, közben sok kisebb-nagyobb munkát is elvégzett, így például felmérte az Esterházy család tatai birtokát, vagy 1731-től, mint már említettük, Bél Mátyás nagy művének illusztrálását és terepi felméréseit. Selmecbányán a Bányatisztképző Intézetben matematikát, mechanikát és hidraulikát tanított. A császári hadsereg is dolgoztatta, őrnagyi rangban a magyar-morva határvidék felmérésével és védelmének kiépítésével bízták meg. A sziléziai hadjáratban erődítményeket tervezett és épített, mindezek közben ott is folytatta térképészeti felméréseit. Kevesen tudják, hogy 1749-ben Mikoviny Sámuel tervei alapján kezdték el a budai vár újjáépítését.
Mindezek közben azért tisztességes polgárként 1727-ben megnősült. Három fia és egy lánya született. Két nagyobbik fiának keresztszülei Bél Mátyás és felesége voltak.
Mikoviny Sámuelt az utókor leginkább a magyarországi térképészet megalapítójaként ismeri. Ő volt az első Magyarországot felmérő mérnök, aki korszerű mérési technikákat alkalmazott. Ehhez ki kellett dolgoznia térképkészítési alapelveit, melyet 1732-ben Pozsonyban az Epistola de methodo concidendarum mapparum Hungariae című dolgozatában tett közzé. A tudós szerint a térképeknek asztronómiai, geometriai, magnetikus és hidrográfiai alapokon kell állniuk. Mit is jelent mindez a gyakorlatban? A terepfelméréseknél háromszögelési hálózatokat kell kialakítani, melyek legfontosabb pontjain csillagászati helymeghatározást végeznek, a minél teljesebb pontosság elérése és a földrajzi koordináták meghatározásának elérése érdekében. Mikoviny Sámuel ezeknek a méréseknek a kiegészítésére elvégezte a mágneses északi iránytól eltérés mérését. A hidrográfiai alapokon a folyók folyásirányában lévő távolságok és irányok iránytűvel mérését-becslését értette. Az új módszerek és együttes használatuk Mikoviny és tanítványai működése nyomán terjedtek el térségünkben.
Mindehhez például az is kellett, hogy Mikoviny Sámuel 1733-ban megvásárolja pozsonyi házát. Ez térképészeti tevékenységét tekintve a világ közepe lett, itt állapította meg a mi magyar meridiánunk helyét, ezzel házát az összes helymeghatározása alapjává tette.
Mikoviny Sámuelnek nagy szerepe volt a tatai és környékbeli mocsarak lecsapolásában. Az ő nevéhez fűződik a tatai Öreg-tó és a Cseke-tó szabályozása. Felmérte és elkészítette a Tata, Dunaalmás és Szőny közötti terület csatornázási tervét. Máig őrzi nevét a Mikoviny-árok nevű csatorna.
Mikoviny Sámuel mellszobra Tatán, az Öreg-tó partján, melyet a Tatai Helytörténeti Egyesület közadakozásból állított
Mikoviny Sámuel lényegében az első magyar vízügyi mérnöknek is minősíthető. Ő dolgozta ki ugyanis a Duna Pest-Pilis-Kiskun vármegyei szakaszának és az ország nagyobb folyó és állóvizeinek szabályozási terveit. Vagy ha minden esetben ezeket nem is, a hozzájuk kötődő felméréseket elvégezte. Halála is ehhez kötődik. A Vág folyó Trencsén alatti szakaszának gátján dolgozott, megfázott, és rövid betegeskedés után meghalt.
A legújabb korban is tisztelettel emlékeznek rá, szobra áll a tatai Öreg-tó partján, a nevét viseli Tata városában egy nagy utca és lakótelep, vagy a Miskolci Egyetem doktori iskolája.
Dippold Pál
