Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

A földtudományok kéken ragyogó palotája

2014. június 10. - MaNDA
LECHNER 100

Ez a bejegyzés Lechner Ödön halálának 100. évfordulóján jelent meg, a fővárosi bloggerek virtuális asztaltársasága tagjainak kezdeményezésére. Az évfordulóra több Lechnerrel és tanítványival kapcsolatos blogbejegyzés született, melyeket az Urbanista blog gyűjtött össze, s innen elérhetők.

A száz évvel ezelőtt, 1914. június 10-én elhunyt kiváló magyar építész, a magyar szecesszió egyik legnagyobbja Lechner Ödön. Sok jelentős munkája közül kiemelkedik a Magyar Állami Földtani Intézet Stefánia úti épülete. Tervezője, akitől egyebek mellett olyan remekművei maradtak ránk, mint az Iparművészeti Múzeum vagy a pozsonyi Szent Erzsébet templom, óriási szerepet vállalt a magyar szecesszió megteremtésében és elismertetésében. Munkáin megfigyelhető a magyar népművészet rendkívül gazdag motívumkincse. Ennek felhasználása mellett természetesen a távoli, egzotikus vidékek díszítőművészeti elemei is a magyarok mellé szervültek. A szecesszió egyik jellegzetessége volt a távol-keleti, a perzsa és indiai ornamentika felhasználása.

mfgi_01.jpg

Lechner Ödön életében meghatározó jelentőségű volt 1889-es második angliai tanulmányútja. Társával, a pécsi keramikussal, az épületdíszítésre használt pirogránit feltalálójával, Zsolnay Vilmossal utazott el. Mindkettejük számára a keleti épületkerámiák alaposabb megismerése volt a cél. Hogy mennyire hasznos volt ez a kirándulás, azt többek között a nyolc évvel későbbi megbízatás világra szóló eredménye bizonyította: ekkor kezdődött a Földtani Intézet tervezése. Aki ma Budapesten járván minőségi kerámiadíszekkel mesterien díszített épületet akar látni, annak el kell mennie a ma már újra a Stefánia nevet viselő útra, és elsétálnia a tudományos létesítmény impozáns palotájához.

Ferenc József császár 1869-ben hagyta jóvá a Földtani Intézet megalapítását. Az egyre nagyobb munkákkal megterhelt intézet csak jóval később, majdnem negyed század után kaphatott önálló helyet. A leendő létesítmény felépítéséhez a főváros ingyen adta a telket. Az ingyenesség mellé azonban bizonyos kötelezettségeket is előírt: a telket kizárólag földtani intézet létesítésére lehet felhasználni, gyűjteményeit köteles díjtalan kiállítások keretében a nagyközönség, elsősorban az iskolák számára bemutatni. Az oktatást szolgálta az az előírás is, miszerint a Földtani Intézetnek kellett az iskolák számára a kőzetanyagokból álló szemléltető gyűjteményeket összeállítani.

MFGI_05.jpg

Az intézet tervezésére jeligés pályázatot írtak ki. Tizennégy pályamunka közül Lechner Ödön műve nyert. Jeligéje jellemző volt építészetére: "Versenyezve haladunk". A pályázatokat a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet felállította bizottság az épület későbbi használóinak is elküldte. A Földtani Intézet vezető geológusainak nem tetszett Lechner Ödön szecessziós munkája, ők hagyományosabb, inkább szigorúbb, klasszicista stílusú házzal akarták tudatni a világgal, hogy itt egy komoly intézmény működik.

A Lechner-féle terv megvalósulását aztán mégis csak a nagy szakmai tekintéllyel rendelkező építészek – például Petz Samu és Alpár Ignác – döntötték el. Az építkezés 1898 elején kezdődött, és alig másfél évvel később 1899-ben át is adták.

Néhány adat jól érzékelteti, hogy ez a rendkívül rövid építkezési idő milyen hatalmas munkát jelentett, azért, hogy a gyönyörű új székházban a nagy tudományos műhely elkezdhesse munkáját: száznegyvenhét kocsi fuvarral költöztették új otthonába az 1760 ládás kőzetgyűjteményt – ide értendők a nagy ásvány és kőzettuskók is –, a kétszázötven szekrényt, a laboratóriumokat.

A kor egyik legjelentősebb, főleg a tudományos munkát támogató mecénása volt Semsey Andor. Százezer koronás adományával az építkezés költségeinek negyedét állta, ám az új létesítmény elindításakor is nagy összegekkel járult hozzá a magyar földtudomány felvirágzásához. A Földtani Intézetnek szekrényeket csináltatott, telefonokat vásárolt és számtalan kisebb-nagyobb ügyben segítette az intézet hatékony munkáját. Felkereste például Európa legfontosabb földtani intézeteit és múzeumait, s számos ásvány- és kőzetgyűjteményt vásárolt meg múzeumaink számára: Marseille-ben 1882-ben megvette az elhunyt Henri Coquand professzor huszonnyolcezer darabból álló ásványgyűjteményét, és a Földtani Intézetnek adományozta.

mfgi_03.jpg

Szakértők szerint a Földtani Intézet Lechner Ödön legérettebb munkája, amely magába foglalja a nemzeti építészeti stílus minden jellemzőjét. Az épület homlokzatsíkjából kiemelkedő hangsúlyos részen, a hosszú homloksor függőleges tagolását elősegítő rizaliton impozáns jellegzetesen magyar figurák vállán ott a földgömb, érzékletesen összecsattantva a régmúlt idők történelmét a modern természettudományok jelképével. Messziről szembetűnik a ház tetejét ékesítő kék Zsolnay-mázas cserepek csillogó felülete. A homlokzatdíszek hasonlóan kerámiából készültek. Mesteri módon állnak össze bennük egésszé a különböző népi és földtani motívumok. A ház belső tereiben is érvényesül a szecesszió magyarosan mozgalmas stílusa, az ablakok és az ajtók faragását az úgynevezett sujtásos díszítőrendszer jellemzi. Lechner Ödön – később az egész országban elterjedt – leleményes technikai megoldása az előcsarnok és a lépcsőház karéjos, kagylószerű boltozata. Másik feltűnő és sokak által követett lechneri motívum a téglaszalaggal összefogott ablakok, a vakolatmezők közepét díszítő kerámia betétek, és az aszimmetria helyett alkalmazott tengelyes szimmetria hangsúlyozása.

mfgi_02.jpg

Az előcsarnok érzékelteti leginkább a mindenre kiterjedő egyöntetű formavilágot, amely nem másnak köszönhető, mint annak, hogy minden részlet az építész saját, csak rá jellemző motívumvilágából sarjad. A Földtani Intézet sajátos varázsát és kisugárzását abban a módszerben kell keresnünk, melyet Lechner Ödön itt és más alkotásaiban is következetesen végigvitt: az épület egészét ugyanaz a szellemiség és annak legmagasabb rendű művészi megnyilvánulásai jellemzik. Ezt az építész minden részletre kiterjedő tervezői munkája hozta létre.

MFGI_04.jpg

A Földtani Intézetet hivatalosan 1900 májusában nyitotta meg Darányi Ignác földművelésügyi miniszter. A magyar geológusok azóta is fájlalják, hogy a megnyitó ünnepségen hiába várták Széll Kálmán miniszterelnököt, nem ment el. Néhány héttel később azonban Ferenc József meglátogatta az új Földtani Intézetet. Negyedórás ottlétet terveztek számára, de ennek háromszorosát töltötte el az épület és a kiállítás tanulmányozásával. A császárnak a kőgyűjtemény tetszett igazán, ám az épületet is dicsérte, úgy írják: "Nagyon kiáltó a szecesszió" – mondta. Ezt azért furcsállják még ma is sokan, mert a szecesszió, amely építészeti forradalmat jelentett, nemigen szokta elnyerni az uralkodók lelkes elismerését. A szecesszió tekintetében azonban Ferenc József kortársainál jóval műveltebbnek mondható, hiszen az uralkodói nyaralóként használt gödöllői kastély mellett működött a magyar szecesszió Nagy Sándor és Körösfői Kries Aladár alapította, vezető műhelye.

A magyar nemzeti építészet egyik legjelentősebb alkotására átadása óta különös módon vigyáznak. Átépítéseikor, felújításaikor Lechner Ödön szellemi hagyatékának tiszteletteljes megőrzésére törekednek. A palota műemléki felújítása 1968-ban fejeződött be. Főhomlokzatán a címert a rendszerváltás után tették vissza a helyére. 2003-ban kicserélték a Zsolnay tetőgerinc elemeket, a Földtani Intézet visszakapta eredeti külsejét. Ma az impozáns palotában a 2012-ben alapított Magyar Földtani és Geofizikai Intézet működik, melyet a Magyar Állami Földtani Intézet és a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet egyesítésével hoztak létre.

Dippold Pál

 

Ez a cikk Lechner Ödön halálának 100. évfordulóján jelent meg. Ez alkalomból több város-blog emlékezett a magyaros szecesszió mesteréről az alábbi bejegyzésekben: Barosss Blog, Fővárosi blog, Inno-Anno, Kép-Tér blog, Lásd Budapestet, MaNDA, Miénk a Ház!, Szerelmem, Budapest, Urbanista blog.

 

(Minden igyekezetünk ellenére sem sikerült fotókat készíteni az épület belső részeiről. Az intézmény igazgatója azt sem engedélyezte, hogy néhány felvételt készítsünk az impozáns lépcsőházról, más fotósok képeit pedig az intézet által diktált szigorú szerződés köti. Mi is csak azt tudjuk hozzátenni: érthetetlen.)

A bejegyzés trackback címe:

http://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr166290843

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Sziráki Mariann 2014.06.11. 19:07:14

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet munkatársaként reagálok a bejegyzés végén tett zárójeles megjegyzésére, a további félreértéseket elkerülése végett.

Abban a kivételes szerencsében van részünk, hogy az eredetileg földtani intézetnek épült gyönyörű székház a mai napig is eredeti funkciójában működik. Azt azonban mindenki tapasztalhatta, hogy egy állami, vagy akár magántulajdonban lévő munkahelyen való tartózkodásnak, belépésnek idegenek számára feltételei vannak. Itt is biztosítani kell a munka nyugalmát, a vagyontárgyak biztonságát és fontos azt is tudni, hogy sok olyan adattal dolgozunk, amelyek nem nyilvánosak. A kollégák kutatási feladatokat végeznek, ugyanakkor örömmel vezetik körbe azokat a látogatókat, akik az épületet szeretnék megcsodálni. Ahhoz azonban, hogy munkájukkal a bemutatók összeegyeztethetőek legyenek, szükséges az előzetes bejelentkezés.
Az egyeztetés további oka, hogy az intézetben készülő képeket nem egyszer olyan célokra szerették volna felhasználni, ami méltatlan lett volna nemcsak az épülethez, mint kulturális értékhez, de egy állami intézmény hírnevéhez is. Az épület megtekintésének feltételei az MFGI weblapján is olvashatóak: www.mfgi.hu/hu/node/67.

Az Ön kollégája előzetes egyeztetés nélkül érkezett és, bár elérhetőségemet megkapta, nem keresett meg sem időpont, sem fényképek átadása ügyében. Az intézet tulajdonát képező fotókat még aznap és külön engedély nélkül el tudtuk volna küldeni, ellenben más fotósok munkáit szerzői jogi kérdések miatt, érthető módon nem adhatjuk ki az ő hozzájárulásuk nélkül.

Bízom abban, hogy a félreértések tisztázásra kerültek és természetesen a fentiek figyelembe vételével Önöket is várjuk az épület kulturális értékeinek megörökítésére.

MaNDA · http://www.mandarchiv.hu 2014.06.12. 16:54:51

Tisztelt Sziráki Mariann,
mint mindennek, ennek a történetnek is van egy másik olvasata. A tényen nem változtat: három óra, és két telefonhívás is kevés volt ahhoz, hogy készítsünk két képet a lépcsőházról, vagy a sajtó részére kiadható fotókból kapjunk kettőt.
üdvözlettel
Major László

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu