Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Anders Celsius, a főhőmérő

2014. április 25. - MaNDA

270 évvel ezelőtt, 1744. április 25-én halt meg Anders Celsius, a világon legismertebb hőmérsékleti skála megalkotója. A mindössze 43 évet megélt tudós halálának oka az abban a korban még szinte gyógyíthatatlan tüdővész. Celsius Ovanakerben született 1701-ben, nem is akármilyen családba. Mindenki tudós volt. Apja, Nils Celsius az asztronómia professzora, nagyapja, Magnus Celsius a matematika professzora volt az Uppsalai Egyetemen. Ott, ahol az alaptanulmányai után Anders Celsius matematikát, fizikát és csillagászatot tanult. Ez utóbbi iránti vonzalmát a kor neves csillagászától, anyai nagyapjától Anders Spolétől örökölhette. Nincs mit csodálkozni tehát azon, hogy Anders Celsius 1730 és 1744 között az Uppsalai Egyetem csillagászatprofesszoraként dolgozott.

celsius2.jpg

A világ egyik leghíresebb felsőoktatási intézménye, az Uppsalai Egyetem 1477-ben nyílt meg. Észak-Európa első felsőfokú iskolája. A 15. század végén emelt eredeti épülete megsemmisült, a 19. század végén épült épületeiben azonban olyan jelentős tudományos eredmények születtek, melyek a világ legjobb egyetemei közé emelték. Több Nobel-díjas tudós tanult és dolgozott itt. Jellemző adat, hogy napjainkban 60 ezer diák jár ide.

uppsala_university.jpgUppsalai Egyetem

Aki ma Uppsalában jár az egyetem épületei között sétálva előbb utóbb találkozik Carl von Linné, Celsius kortársa, az orvos és botanikus nevével, akinek a módszerei alapján ma is dolgoznak a biológusok. Linné a modern tudományos rendszerezés alapelveinek, a rendszerezés kategóriáinak és a tudományos nevezéktan megalkotója.

Egy évszázaddal később az 1800-as évek elején Uppsalában tanult Anders Jonas Angström fizikus, a színképelemzés egyik megalapítója, az angström hosszúságegység névadója.

Anders Celsius munkásságára visszatérve, csillagászként hatalmas munkát végzett. 1733-ban jelentetett meg egy 316 tételből álló gyűjteményt a sarki fény megfigyeléseiről. 1736-ban a francia kormány támogatásával Lappföldön megmérték a délkör egy darabját. Ugyanebben az időben Peruban, az Egyenlítőnél is végrehajtották ezt a műveletet. Nagy tétje volt az erre a célra szervezett északi expedíció munkájának. A Tornea és Pello nevű falvak közötti délkör darabbal igazolták Newton elméletét, mely szerint a Föld nem szabályos gömb alak, hanem a sarkoknál lapultabb. Az ezért a munkáért kapott pénzből aztán 1740-ben Celsius megépítette az Uppsalai Obszervatóriumot.

UppsalaCelsiusObservatory.jpgUppsalai Obszervatórium

Anders Celsius nevét azonban mégsem csillagászati, fizikai és matematikai kutatásai tették máig világhírűvé, hanem hőmérsékletskálája. 1737-ben tervezte, és 1742-ben a svéd akadémián ismertette is a leegyszerűsített hőmérsékletmérést és az ehhez kapcsolódó számításokat. A csillagászat fogalmát ugyanis akkortájt a mainál sokkal tágabban értelmezték, Celsius geográfiai és meteorológiai méréseket is végzett kutatásaihoz. Ez utóbbihoz szerkesztette meg híres hőmérsékletskáláját.

thermometer.jpg

Celsius hőmérője 1750-ben fejre állt. Ez azt jelenti, hogy az eredeti skálán a víz forráspontját jelölte 0-val és a fagyáspontját 100-zal. A két számot, az egyszerűséget tovább fokozandó, Celsius kollégája, bizonyos Martin Stomer cserélte fel.

Menjünk tovább az időben, egészen 1851-ig. Ekkor vezette be Lord Kelvin (K) az abszolút hőmérséklet fogalmát, ami az SI rendszerben ma is érvényes. Ennek 0 pontja a legalacsonyabb hőmérséklet (-273,15 °C) amelyen a molekulák hőrezgése teljesen megszűnik.

Az Egyesült Államokban ma is használt hőmérsékleti skálát Daniel Gabriel Fahrenheit (°F) állította fel 1714-ben. Ennek 0 pontja a szalmiáksó vizes oldatának fagyáspontja (-17,8 °C), a felső alappont a víz forráspontja, amelyet 212 foknak határozott meg. Így például: 40°C = 313.15 K = 104°F.

fahrenheit.jpg

Mielőtt végleg elvesznénk itt a foktengerben, írjuk le, hogy Anders Celsius a 18. század egyik legkiemelkedőbb tehetségű és rendkívül sokoldalú tudósa volt. Ha elhagyjuk a 18. századot, mondhatjuk, a világ tudománytörténetének nagy alakjával van dolgunk. Celsius sokat fáradozott a Gergely-naptár svédországi bevezetésén, foglalkozott a Nap és a Föld távolságának meghatározásával, a Föld alakjával, fizikai és geofizikai kutatásokat végzett, a fényerősségmérés kitűnőségei között tartották számon, kutatta az északi fényt, a Jupiter holdjait. Saját módszert dolgozott ki a csillagok magnitúdójának meghatározására.

Nevét azonban napjaink egyik leghétköznapibb használati tárgya, a hőmérő őrizte meg. És ez egy cseppet sem baj.

Dippold Pál

 

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr526082250

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása