Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Török Sándor, a szív, a kéz és a fej embere

2014. február 25. - MaNDA

110 évvel ezelőtt, 1904. február 25-én született Homoróddarócon Török Sándor író. Értelmiséginek számító családban töltötte gyerekkorát, apja jegyző volt. Török Sándor Brassóban kezdte iskoláit, majd Fogarason folytatta. A középiskolát, szinte megelőlegezve későbbi, a konvenciók elleni lázadását, tizennégy éves korában abbahagyta. Önállóvá vált, sok más hazai és külföldi írópalántához hasonlóan a lehető legkülönfélébb munkákból tartotta fenn magát. Úgy is mondhatnánk, hogy elvégezte az élet egyetemét. Szakjai ebben az intézményben: kazánfűtő, söröskocsis, földműves, havasi facsúsztató, üveggyári napszámos, vasúti pályafenntartó, kovács és postás. Végül Kolozsvárott kötött ki, ahol, a Renner bőrgyárban, mint később sokszor emlegette megszerezte élete legmagasabb fokozatú végzettségét igazoló oklevelét: gépszíjgyártó szakmunkás lett. Az ipari bőrnél azonban jobban érdekelte az élő bőr, ezért beállt a kolozsvári Magyar Színház kórusába, itt később színészként is dolgozhatott.

töröksándor.jpg

19 éves korára, a változatos életpálya, a sokféle tapasztalat szinte törvényszerűen vitte a nyughatatlan emberek egyik legjellemzőbb foglalkozásához, az újságíráshoz. 1924-től rendőri és törvényszéki riporter az Újságnál. Rövid, moldvai katonai szolgálat után a temesvári hírlap munkatársaként tevékenykedik. 1929-től Móra Ferenc és Tömörkény István városában, a nagy elődök után, a Szegedi Napló felelős szerkesztője. 1931-től a budapesti Magyarság című lapnak is dolgozik.

Az újságírók többsége titokban szépíró. Kinek sikerül, kinek nem ezt a titkot felfedni. Többnyire nem sikerül. Így aztán a szerkesztőségek dugig vannak soha meg nem értett zsenikkel, zavaros tekintetű, hosszú hajukat és idétlen öltözéküket művészi műgonddal lobogtató mellőzött alkotókkal. Török Sándor nem volt ilyen. Ő valóban íróvá nevelte magát. 1934-től szinte ontotta a regényeket, már ha azt a tényt, hogy minden második évben megjelent egy-egy története regényontásnak lehet nevezni. Legismertebb műve, a Kököjszi és Bobojsza 1939-es megjelenése előtt, már 1933-ban megkapta a Baumgarten-díjat.

kököjszi.jpg

Török Sándor is azok közé az írók közé tartozik, akiket leginkább a gyerekeknek és a fiataloknak szánt írásai jellemeznek. Írói tehetsége azonban sem ezekben a művekben, sem az összes többi szerzeményében nem ért el a legnagyobbak, Móra Ferenc, Fekete István, Tersánszky Józsi Jenő vagy Lázár Ervin műveinek színvonalára.

A második világháború után a rádióhoz került, a valódi nagy népszerűséget és ismertséget a Csilicsala csodái című rádiójátéka hozta meg neki 1953-ban. Később ebből három könyvet is összeállított, nemzedékek nőttek fel varázsművein és varázskötetein.

Török Sándor a második világháború végén jelentős történelmi események szereplője volt a Keresztény Zsidók Szövetségének alelnökeként. Ő juttatta el Horthy Miklós kormányzóhoz az Auchschwitz-jegyzőkönyvet. A nyilas hatalomátvétel után bujkálnia kellett. Az üldöztetés hónapjait Nagy Emil, a jeles jogász, egykori igazságügy miniszter svábhegyi házában vészelte át. Török Sándor lelkes híve volt a kor divatos szellemi irányzatának, az antropozófiának, melyből aztán sok minden más mellett egy különleges pedagógiai irányzat is kinőtt, ez pedig nem mást, mint a Waldorf-iskola.

Nem véletlenül került Nagy Emil házába Török Sándor. A háziasszony, Nagy Emilné Dr. Göllner Mária az antropozófia legismertebb hirdetői közé tartozott, és ő dolgozta ki a magyarországi Waldorf pedagógiát. Nem máshol volt az első iskola, mint a svábhegyi házban, ott, ahol Török Sándornak is menedéket adtak.

Kissvábhegyi_Waldorf_Iskola_1926_csoportkép.JPGA Kissvábhegyi Waldorf Iskola és Internátus tablóképe. Középen Göllner Mária, jobbján Albert Steffen, balján Werner Lamartine. Utóbbi mellett Vámosi Nagy István. Forrás: Wikipédia, Vámosi Nagy István özvegyétől

De mi is volt ez a bizonyos Rudolf Steiner által kidolgozott leginkább filozófiai rendszernek nevezhető tanítás, aminek a célja egy átfogó szellemi világ- és emberkép megmutatása? Olyan tanításrendszer, amely szerint azon túl, amit a mai tudomány reális létezőként elismert, sok egyéb, fizikai érzékszervekkel és eszközökkel nem érzékelhető dolog, folyamat is valóságosan létezik, és érzékfeletti módon megfigyelhető, tudományos igénnyel kikutatható. Az antropozófia hívei szerint a megismerésnek nincsenek határai. Az antropozófusok a világot és az embert három részből állónak gondolják: testből, lélekből és szellemből. A testi és lelki lét oka és forrása a szellemi, azaz isteni létben található, amely áthat mindent. Rudolf Steiner az antropozófia kidolgozásával azt mutatta meg, hogy hogyan lehet a gondolati élet elevenné tételével, szokatlanul erős felfokozásával elérni a fizikai léten túli lét tudományos megfigyelését.

Az antropozófia ma is ismert és talán a világon legelterjedtebb megjelenési színtere a Waldorf pedagógiai rendszer, melyből ezer különböző intézmény létezik a világon. Ezekben a legfőbb cél a gyerekek egészséges fejlődésének támogatása. A testi, lelki és szellemi adottságok fejlesztésére egyformán figyel, az egységes művészeti, gyakorlati és intellektuális képzéseiben. A Waldorf oktatásban a szív, a kéz és a fej nevelése egy időben történik.

Az első Waldorf iskola 1919-ben Stuttgartban nyílt meg. A sors furcsa fintora, hogy a ma annyira divatos nevelési módszer egy egészségpusztító üzemről, a stuttgarti Waldorf-Astoria cigarettagyárról kapta a nevét. A gyári munkások gyermekei számára hozta létre Emil Molt gyárigazgató és Rudolf Steiner az első Waldorf iskolát.

Török Sándor tehát jó néhány antropozófiai tanulmány megírása után óhatatlanul kapcsolatba került a magyar Waldorfosokkal. A második világháború túlélése után azonban éppen úgy, ahogy a náci Németország, a kommunista Magyarország hivatalos oktatásirányítása is tiltotta a szabadabb szellemű pedagógia módszerek alkalmazását. Egészen a rendszerváltásig, 1989-ig kellett várni, míg Solymáron újra megnyílt az első Waldorf iskola. Ma már 25 van ezekből, a munkájukat irányító összehangoló alapítvány pedig az 1985-ben elhunyt Török Sándor nevét viseli.

A kalandos sorsú író szellemtudományi nézeteit mindennél hatásosabban közvetíthetik a forgatókönyveiből készített filmek. Feltételezhető, hogy a mai magyar Waldorf iskolákban dolgozó tanárok életét, szakmai módszereit jelentős mértékben meghatározza két 1971-es magyar film, a Hahó öcsi! és a Hahó, a tenger!. Mindkettőt Török Sándor írta.

Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr835831137

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása