Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

MaNDA

Az Orient expressz a filmtörténetben zakatol

2013. október 04. - MaNDA

Szinte hihetetlen az a számokkal is leírható siker, amit a Agatha Christie (1890. szeptember 15. – 1976. január 12.) angol írónő, a krimikirálynő elért. Mary Westmacott álnéven romantikus regényeket is írt, de az utókor számára inkább 80 detektívregénye és színpadi darabjai miatt őrzi nagy tisztelettel emlékét. A Guinness Book of World Records szerint Agatha Christie a világ minden idők legtöbb eladott könyvét elérő író címének birtokosa. Színdarabja, az Egérfogó tartja a leghosszabb időn át játszott előadás rekordját, elsőként 1952-ben mutatták be az Ambassadors Theatre-ben Londonban, és még ma is ott van a színlapon.

A krimikirálynő életművének egyik legismertebb darabja a Gyilkosság az Orient expresszen. Idén már írtunk a híres szerelvény történetének legérdekesebb részleteiről, ám a vonatot, mint jelentős és kevésbé ismert, nem éppen  jó filmek színtereként, a filmtörténetben is előkelő helyen szereplő tényezőként még nem mutattuk meg.

1883. június 5-én indult első útjára az Orient expressz Párizsból Konstantinápolyba, de teljes hosszában, vagyis a Gare de l'Est  pályaudvarról, Münchent és Bécset érintve a romániai Giurgiuig, az akkori végállomásig 1883. október 4-én közlekedett először. A csillogó-villogó szerelvény reklámszlogenje nem véletlenül volt „a vonatok királya, királyok vonata”. A fényűző külső és belső akkor is, ma is elkápráztatja azokat, akiknek szerencséjük van találkozniuk a méltóságteljes közlekedési eszközzel. Kezdetben a szerelvényeket öt kocsiból állították össze. Az elején és a végén volt a poggyászkocsi, köztük két hálókocsi és egy étkezőkocsi. 1883 és 1888 között a keletet és nyugatot összekötő vasútvonal királyi vonata igen szép városokat érintve szelte át Európát és ért el a török fővárosba. A Párizs-Strassburg-Stuttgart-München-Bécs-Pozsony-Budapest-Szeged-Temesvár-Orsova-Bukarest-Ruszcsuk-Várna útvonalra sok minden elmondható, de az nem, hogy rajta nincs mit nézni és látni.

orient-express-poster-1900s.jpgForrás

De volt mit megcsodálni magán a vonaton is.  Az akkortájt a mainál jóval drágább teakfával burkolták a kocsikat. Csupa kristálytükör, csillogó réz, politúrozott berendezési tárgyak, világhírű gyárakból kikerült étkező eszközök és szinte mindent felülmúló kényelem jellemzi az Orient expressz darabjait. Európa legszebb vasúti kocsijaiként emlegetik ma is.

orientexpress_01.jpg1889-ben megépítették a közvetlen összeköttetést szolgáló teljes vonalat Párizs és Konstantinápoly között, az utazás 67 és fél óráig tartott.

Hogy mi az, ami beindítja egy-egy író alkotókedvét, az nagyrészt titok. Vagy utólagos belemagyarázás. Esetünkben ez nem így van. Most tudni lehet, milyen események indították világhódító útjára a történetet. 1929-ben a magas hóban elakadt a vonat, az élelem és a tüzelőanyag elfogyott és csak 11 nap után sikerült a hó fogságából kiszabadítani a szerelvényt. Ez az eset fogta meg Agatha Christie fantáziáját és született meg a Gyilkosság az Orient expresszen című regénye.

Több film készült ebből a népszerű műből. Kezdjük a legjobbal, az 1974-es színes, angol alkotással. A neves rendező, Sidney Lumet forgatott filmet hihetetlenül rangos szereposztással. A film világsikert aratott, ráadásul a szerző is nagyon elégedett volt vele.

orient_plakat.jpgForrás

Hogy valami olvasmányfélét is adjunk, fogjuk össze a történetet: Hercule Poirot, a híres belga magándetektív egy bűnügy sikeres megoldása után hazaindul Isztambulból Európába. Az Orient Expresszen már nincs szabad hely, ám a vasúttársaság tulajdonosa, Signor Bianchi elintézi, hogy Poirot mégis helyet kapjon a szerelvényen. Az utasok egyike a nyers modorú Mr. Ratchett, aki csinos summát helyez kilátásba Poirot-nak, és felkéri a detektívet, hogy derítse ki, ki ír neki fenyegető leveleket. Poirot elutasítja az ajánlatot. Ratchettet másnap holtan találják a fülkéjében: tucatnyi késszúrás végzett vele. Signor Bianchi kérésére Poirot megpróbálja felderíteni az ügyet, mielőtt a hóakadály miatt a nyílt pályán veszteglő vonat továbbindulna. Hamar kiderül, hogy Ratchett valójában egy Cassetti nevű veszedelmes bűnözővel azonos, akinek köze volt egy évekkel korábbi, tragédiával végződött gyerekrabláshoz. Poirot kihallgatja a kocsi utasait, akik közül néhányan valójában nem azok, akiknek mondják magukat, viszont mindegyiküknek volt valamilyen indoka a tett elkövetésére. Poirot-nak minden ravaszságára szüksége van ahhoz, hogy időben megoldja az ügyet, hiszen a vasúti pálya megtisztítására érkezett segítségnek köszönhetően a szerelvény rövidesen elindulhat a következő állomásra, ahol a hatóságoknak jelenteni kell a bűntényt.

Érdemes alaposabban szemügyre venni, kik is teljesítették ki mozgó képekkel az írónő mozdulatlan mondatait. Névsor következik. Forgatókönyvíró: Paul Dehn, zeneszerző: Richard Rodney Bennett,operatőr: Geoffrey Unsworth. A közönségnek azonban sokkal többet mond a minőségről a szereplők neve: Albert Finney – ő alakította Hercule Poirot-t, Lauren Bacall, Sean Connery, Ingrid Bergman, John Gielgud, Jacqueline Bisset, Anthony Perkins, Vanessa Redgrave és Michael York. A film sikere nyomán az elkövetkezendő években több Agatha Christie-regényt is megfilmesítettek világsztárok közreműködésével. Az ismertebbek: Halál a Níluson (1978), A kristálytükör meghasadt (1980), Nyaraló gyilkosok (1982), Az ártatlanság bizonyítása (1984), Randevú a halállal (1988).

Az írónő ezekről már nem mondhatta el véleményét. Talán az alkotók szerencséjére. 

A közelmúltban tévéfilmesítették az Agatha Christie-műveket, külön sorozat készült Poirot-történeteiből. Ezek főszereplője a különös mozgású, ám bizonyos körökben nagy népszerűségnek örvendő David Suchet. Az angol televíziós sorozat eredeti részeit a London Weekend Television készítette, majd a Granada Productions folytatta. Az első három évadban (1989, 1990, 1991) 28 Poirot-novellából és két regényből készült filmadaptáció. A későbbiekben - az 1993-as évad kivételével, amelyben nyolc novellából készült, egyenként 50 perces filmet csináltak - még huszonhét, egyenként 103 vagy 90 perces filmet mutattak be.

Napjainkra az összes Poirot-történetet filmre vitték. Nem vacakoltak, amit megvesznek az emberek, azt elkészítették. Így megy ez a filmpiacon is.

2001-ben újra játékfilmes átdolgozás áldozata a mű, rendezője Carl Schenkel, Poirotja Alfred Molina. Visszhangtalan, erőtlen film, a napjainkba áthelyezett történet keveseket érdekel.

Az Orient expressz azonban nem csak krimiszíntérként érdekes. Az Orient expressz című 1943-as magyar film, amit romantikusnak titulálnak, az alábbi történetre épül:Török Rozália, a ködörkúti földbirtokos lánya filmszínésznő akar lenni. Próbafelvételre jelentkezik Szilágyi Péter rendezőnél, de az rutinosan lerázza. Rozi nem hagyja ennyiben a dolgot, folyton Szilágyi nyomában van, elbújik az autójában, felmegy a férfi lakására, aki végül beleszeret a szemtelen vidéki fruskába, s randevúra hívja. Rozi azonban nem megy el, hanem a rendező távollétét kihasználva próbafelvételt készíttet magáról a segédrendezővel. A producernek nagyon megtetszik a lány természetessége, szerződteti az Erdészlány címszerepére. A feledésbe merült filmet Cserépy László rendezte, szereplői az akkori magyar színjátszás nagy alakjai voltak: Csortos Gyula, Vaszary Piroska, Ajtay Andor és Pethes Sándor.

Az amerikaiak majdnem fél évszázaddal később, 1985-ben készítették el a maguk romantikus Orient Expresszes drámáját Románc az Orient expresszen címmel A Jan Worthington rendezte film szereplőinek névsora nemigen hozza lázba az utókort: Cheryl Ladd, Stuart Wilson, Renée Asherson, Ralph Michael, John Gielgud és Julian Sands. A történet meglehetősen lapos: egy meggondolatlan szakítás után csak évek múlva, hosszú kutatás, keresés után sikerül megtalálnia Alexnek cserbenhagyott szerelmét. Az Orient expresszen bukkan rá, ahol együtt töltenek egy éjszakát. Mire felébred, a lányt sehol sem találja, már leszállt egy állomáson. Csak a véletlennek köszönhető, hogy később rájön, a szerelme kislánya a közös gyermekük.

Az Orient expressz ennél azért többet érdemel. De ne mérgelődjünk, már megkapta. Agatha Christie-től.

 Dippold Pál

A bejegyzés trackback címe:

https://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr945549385

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása