Budapesten először 1896-ban került sor mozgóképes előadásra, a Váci utcában vetítettek egy ház külső falára, alig fél évvel az után, hogy 1895. december 28-án a Lumiére fivérek megnyitották a világ első, rendszeresen működő filmvetítő helyét. Két hónappal később, 1896 júniusában nyílt meg fővárosunkban az első állandó „mozi”, ekkor még mozgófényképszínház.

Rövid idő alatt lett sikeres, a történelmi Magyarországon egy évtized alatt száznál is több vetítő helyiség létesült. Az 1910-es évekre beindult a filmgyártás is - körülbelül húsz filmműhely működött ekkoriban, különböző szakmai folyóiratokat alapítottak. Az első világháború veszteségei és a világválság okozta károk után a Hyppolit, a lakáj (1931) sikerének hatására lesz újra sikeres a filmgyártás. A második világháború számos sikerfilmet, de újabb megszorításokat is hozott, 1944-re teljesen leállt a filmgyártás.

A mozi nagyon fontos szerepet töltött be a szocialista Magyarországon. Az 1950-es és 60-as években az emberek egyetlen szórakozását a film jelentette. 1967-ben 82, 1979-ben 86 mozija volt a fővárosnak. Ebben az időszakban az első újonnan épített mozi a Kőbánya volt, mely 1964. augusztus 19-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Nyolcszáz fős befogadóképességével nagy mozinak, sőt premiermozinak számított, a szolgáltatás színvonalát emelte a büfé, a váróhelyiség, orvosi szoba, mindezt húszfős személyzet működtette.

Messze felülmúlta fejlettségében a Kőbányát az 1973. augusztus 20-án megnyitott Pest-Buda mozi, mely nevét Budapest egyesítésének századik évfordulójára kapta, és ennek állított emléket az előtérben elhelyezett mozaik is. Olyan újdonságokkal volt ellátva, mint a külön ki- és bejárat a nézőtérre, világító sorszámok a székeken, vetítőgépe 70 mm-es filmet is le tudott játszani, illetve klímával is felszerelték, ám ennek ellenére már akkor sem tartozott a legsikeresebb mozik közé. A mozit 1990. április 16-án zárták be. Az 1973-as filmhíradóban említett Budafok mozit végül 1974. augusztus 1-jén nyitották meg, rövid életű volt, 1991-ben be is zárták.

(Forrás: régen és most)

A Pest-Buda és a Budafok mozikra hatalmas összegeket fordított a kultúrpolitika, azon kevesek közül kettő, amik a szocializmus alatt épültek, napjainkban mindkettő romosan áll, korábbi fényük igencsak megkopott. A Budafok mozi bútor üzletként üzemel évek óta, a XXII. kerületi Önkormányzat időnként elgondolkodik a sorsáról, de a mai napig nem történt komoly változás. A Pest-Buda története még szomorúbb, az utóbbi 23 évben nem talált üzemeltetőre az épület. A Fővárosi Önkormányzattól 1994-ben vette bérbe a kerületi önkormányzat, ám a felmerülő költségek láttán mégsem alakították kultúrházzá, s visszakerült a fővároshoz. A következő hét évben a potenciális jelentkezők támogatottság híján vagy visszaléptek, vagy a lakosság akadályozta meg az akciót (így a Penny Market létrejöttét, ugyanis féltek a várható forgalom mellékhatásaitól). 2001-ben a MÁV ÁBE (Általános Biztosító Egyesület) tulajdonába került, ám a céget nemsokára felszámolták. A felszámolást végző intézet nyílt pályázatot írt ki az épületre 2008-ban, melyre hatan jelentkeztek (csak érdekességként: az épület becsült értéke ekkor 453 millió forint volt, piaci értéke 330 millió, eladási ára pedig 80, azaz nyolcvan millió forint). A pályázaton a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata nyert, céljuk egy kultúrház, a Görögség Házának létrehozása. Ennek lassan öt éve, s hiába a sok önkéntes munka, a Pest-Buda még mindig romosan áll, a Görögség Háza Facebook oldala szerint az épületre szánt összeget elsikkasztották, és a mai napig nem került vissza a megfelelő kezekbe…

(Forrás: régen és most)

A filmhíradóban említést tesznek még a Marx filmszínházról illetve az Alkotmány filmszínházról. Ezek a mozik megelőzték a szocializmust, előbbiről már az 1910-es címjegyzékben említést tesznek, rengeteg névváltoztatáson esett át: volt Chicagó, Edison, Edison-Chicago, Chicago, Kansz- Chicago, Csíkágó, Rex – mindez húsz év alatt. Az 1960-as években komolyabb felújításon esett át, majd 1970 októberében bezárt téli szünetre, és sosem nyitott ki újra. A filmhíradó készültekor kelléktárként használták, később lebontották és óvoda épült a helyén.

Újpesten üzemelt az Alkotmány filmszínház (korábbi nevén Corso), amely csaknem nyolc évtizedes fennállása alatt premiermoziként működött. A rendszerváltást ugyan túlélte, de a kegyelemdöfést a Duna Plaza megnyitása jelentette, 1997 októberében került sor az utolsó film vetítésére (helyén ma már lakóház áll, a házfalra elhelyezett réztábla állít emléket a mozinak).

Utólag valószínűleg azt mondhatjuk, 1964 volt az az év (a Kőbánya mozi megnyitása), amikor még érdemes volt mozit építeni és nyitni. Addig ugyanis minimális volt a televízió térhódítása, a 60-as évek közepére viszont már félmillióan fizettek elő tévére, és megkezdődött a Tenkes kapitánya forgatása, elindult a Ki mit tud? és a Táncdalfesztivál. A tehetségkutató műsor sugárzása idején kiürültek az utcák, a szórakozás beköltözött az otthonokba, nem kellett kimozdulni egy kis kikapcsolódásért.

Ugyan 1948-ban eltűntek Magyarországról a külföldi filmek, a szigorú szabályozás 1957-ig tartott. Ekkortól újra találkozhatott a közönség nem hazánkban, a baráti szocialista országokban, vagy a Szovjetunióban készült művekkel, persze csak gondos ellenőrzés és szűrés után. A kategóriák száma tehát bővült, már nem csak magyar, szovjet vagy baráti országok filmjeit tűzték műsorra, hanem ”egyéb” kategóriába tartozókat is. A magyar filmnek volt mégis a legnagyobb sikere, gondoljunk csak a 60-70-es években megjelent  ideológiamentes, szórakoztató művekre, mint például az 1965-ös A kőszívű ember fiai, a két részt több mint 4 millióan látták, vagy az 1973-as Bob herceget majdnem 2 és fél millióan nézték meg. Másfél éve Az ajtó premierje után (2012. március 8.) egy hónap alatt nem érte el a húszezer fős nézettséget, de a három éve bemutatott Üvegtigris 3. (2010. december 16.) is csak ötvenezer fős közönséget ért el két hónap alatt.

A rendszerváltásig körülbelül hetven mozi működött Budapesten, négy évvel később, 1993-ra már felére csökkent a mozilátogatók száma. Most, 2013-ban összesen húsz mozi üzemel a fővárosban (nem számolva a vetítéseket ugyan tartó, de főprofilként nem moziként működő helyiségeket). A 12 multiplex mozi még nagyon fiatal, egy-egy alig ért el nagykorúságáig, míg a nyolc működő mozi közt vannak igazán régi „darabok”: a Művészt és a Tabánt 1910-ben alapították, az Örökmozgó jövőre lesz 100 éves, a Puskint, a Toldit, az Urániát és a Vörösmartyt mind-mind a 20-30-as években létesítették, a sort a 19 éve működő Cirko-Gejzír zárja.